Havonta kétszázmillióan hallgatják

 Mandiner  |   2022. március 01., kedd

Amerika új hangja – Joe Rogan portréja

IV. évfolyam 06. szám | Külföld 2022. február 10.
Egy kigyúrt, füvező exsportriporter, aki az angolszász nyilvánosság egyik vezető megmondóemberévé nőtte ki magát. Vendégeit ma százmilliók hallgatják, ám nem kevés ellenséget is szerzett magának.

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban

 

„Nem vagyok orvos. Csak egy idióta vagyok, egy ketrecharc-kommentátor, aki emellett piszkos humorista is. Most mondtuk el, hogy az időm zömét kapatosan töltöm, tesztoszteront szedek, és sokat füvezek. Még saját magam számára sem vagyok megbízható információforrás” – szabadkozott Joe Rogan, amikor Anthony Fauci, az amerikai járványügyi védekezés sokat vitatott vezetője tavaly kiosztotta. Rogan ugyanis podcastjén jelezte, szerinte egészséges fiatal embereknek semmi szükségük nincs az oltásra.

Furcsa éveket él az amerikai média: a dollármilliárdokból működő, színes-szagos televíziók és óriási lapkiadók oly mértékben elhiteltelenedtek, hogy egy sportkommentátorból lett humorista egy laptoppal, két kamerával meg néhány válogatott káros szenvedéllyel összetákolt műsora emberek tízmillióinak elsődleges hírforrásává vált.

A szám nem elírás:

Joe Rogan két-három órás adásait havonta körülbelül kétszázmillióan hallgatják,

és amióta a Spotify százmillió dollárért megvásárolta a Joe Rogan Experience kizárólagos közvetítési jogát, minden egyes hónapban ez a leghallgatottabb podcastjük. És ami még izgalmasabb: nézőközönségének közel háromnegyede férfi, fele érettségizett, fele főiskolai vagy egyetemi végzettségű, és ötvenhét százalékuk évi ötvenezer dollár felett keres. Ahogy portréjában a The Atlantic is írja, „Rogan jobban érti az amerikai férfiakat, mint a legtöbben”.

Joe Rogan politikai nézetei össznépi találgatás tárgyát képezik: a 2020-as elnökválasztáson először a demokrata párti Tulsi Gabbardot, aztán Bernie Sanderst támogatta, de végül Jo Jorgensen libertárius párti jelöltre szavazott, mert alkalmatlannak és demensnek tartja Joe Bident. Pártolja a marihuána legalizálását, a kultúrharcos kérdésekben a liberális oldalon áll, de utálja a woke mozgalmat, és a covidpolitika tekintetében nem csak árnyalatnyiak a fősodortól való eltérései.

Neil Young, a veterán rocker haragosan elhatárolódott Joe Rogantől. <br> Fotó: AFP / Alice Chiche

Neil Young, a veterán rocker haragosan elhatárolódott Joe Rogantől.
Fotó: AFP / Alice Chiche

A Joe Rogan Experience epizódjai

a sztárműsorvezető szerint „csak beszélgetések”, amelyeken ő és vendégei jól mulatnak,

néha füveznek, whiskey-t isznak vagy éppen elszívnak egy szivart. És itt kezdődnek a problémák – a végletekig hiszterizált amerikai közvéleményt ugyanis nem érdekli, hogy Joe Rogan nem tekinti podcastjét szeriőz politikai médiumnak, és gigantikus nézettségének következtében épp ugyanazokat a követelményeket próbálja vele szemben érvényesíteni, amelyeket a valódi politikai médiától elvár.

Ez vezetett a friss botrányhoz – az oltatlan, a covidon átesett, a vakcinát sporttal, egészséges életmóddal és többé-kevésbé elfogadott gyógymódokkal helyettesítő Rogan ugyanis múlt év végén kedélyesen beszélgetett egyet Robert Malone-nel, az oltást intellektuális alapon elutasítók sztárjává vált kutatóorvossal, akinek annak idején szerepe volt a Pfizer és a Moderna vakcináinál felhasznált mRNS-technológia kifejlesztésében (lásd keretes írásunkat); illetve Peter McCullough gyógyszerészeti szakjogásszal, aki a többek között oltásokat fejlesztő nagy gyógyszercégek korrupt engedélyeztetési gyakorlatáról beszélt, különös tekintettel a világ legnépszerűbb covidvakcináját gyártó Pfizerre. És mivel a két beszélgetésen az oltáspárti fősodortól jelentősen eltérő, tényekkel hol jobban, hol kevésbé alátámasztott állítások hangzottak el,

a baloldali elit vérszemet kapott.

Malone és McCullough Rogan szerint „magasan kvalifikált emberek”, akiknek „a véleménye eltér a fősodratú narratívától” – ő pedig csak egy kíváncsi humorista, aki feltett nekik néhány őt érdeklő kérdést. Ezt nem egészen így látta az a kétszázhetven amerikai orvos, tudós, professzor és egyéb egészségügyi szakember, aki január 14-én nyílt levelet tett közzé a két interjút kritizálva. Szerintük Rogan podcastje közegészségügyi veszélyforrássá vált. Az amerikai celebvilág is bevetette a nagyágyút: tiltakozni kezdtek Rogan ellen a popsztárok. A sort a veterán Neil Young kezdte, január 27-én azt üzente a Spotifynak, hogy „felelőssége korlátozni a platformján terjesztett dezinformációt”, ezért azonnali hatállyal kéri zenéje eltávolítását a szolgáltatóról, mert „vagy Rogant tartják meg, vagy Youngot, mindkettőt nem lehet”. A rockzenész szerint a Spotify „pénzért ad el hazugságokat”, és „az életveszélyes dezinformáció otthonává vált”. Neil Young kilépése után a Spotify-részvények értéke jelentősen csökkent, nem sokkal később pedig csatlakozott Joni Mitchell és sokan mások is.

Az amerikai liberális értelmiség, úgy tűnik, már kiadta a fatvát Roganre, aki bárkivel bármiről képes és hajlandó is beszélgetni, és úgy áll minden létező kultúrharcos kérdésben a liberális oldalon, hogy közben nem tiszteli kellőképpen a demokrata establishmentet – Hillary Clinton 2016-os elnökjelölt például az ő szemében „egy hazug öregasszony, aki gyakran ájul el”. A zenészek után felült a Rogan-ellenes hullámra Harry brit herceg és kedves neje, Meghan Markle is; majd Soros György első számú amerikai „médiaelemző központja”, a teljes konzervatív sajtót naphosszat támadó Media Matters for America jelezte, hogy „Joe Rogan független gondolkodóként ünnepelteti magát”, ami „tökéletesen illusztrálja a média jobboldali elhajlását”, hiszen a melegházasság-, abortusz- és fűpárti Rogan szerintük „központi szerepet játszik a jobboldal dezinformációs rendszerében”.

Maga Jen Psaki, a Biden-kormány szóvivője is felszólalt Rogan ellen,

azt mondta, hogy a Spotify intézkedései „pozitív lépések, de tehetne többet is”, azaz legyen kedves minimum letiltani az inkriminált podcastert.

Rogan kezdetben igyekezett védekezni, és jelezte, hogy a dezinformáció vádját nem tudja hova tenni. „A dezinformáció kifejezéssel az a problémám, hogy sok olyan dolgot, amit valamivel korábban dezinformációnak tartottunk, ma már tényként fogadunk el” – utalt arra, hogy korábban dezinformációnak számított például olyat mondani, hogy az oltottak is elkaphatják, illetve terjeszthetik a koronavírust, hogy a textilmaszkok alig működnek, vagy hogy a kórokozó laboratóriumból származhat. Két inkriminált vendége, Malone és McCullough pedig szerinte ezekre már akkor is felhívta a figyelmet, amikor ez az álláspont még nem volt a fősodor része. Világossá tette emellett, hogy Neil Youngnak továbbra is rajongója, és Joni Mitchellt is nagyon szereti.

Joe Rogan emellett bocsánatot is kért azoktól, akik sértve érezték magukat:

szerinte a podcastjéből „feltartóztathatatlan, zabolázatlan erő lett”, amit „alig bír már irányítani”,

gyakran lövése sincs arról, hogy miről fog majd beszélgetni a vendégével, amíg le nem ülnek. Egyben ígéretet tett, hogy megpróbálja „kiegyensúlyozni a dolgokat”. Rogan nem vádolható kiegyensúlyozatlansággal, hogy csak oltásellenes hangoknak adna teret – októberben például hatalmas publicitást kapott a beszélgetése Sanjay Gupta idegsebésszel, a CNN vezető egészségügyi tudósítójával, aki Amerika egyik legismertebb oltáspárti orvoscelebe.

Fotó: GettyImages / SYFY

Fotó: GettyImages / SYFY

Joe Rogan továbbra is úgy gondolja, hogy ő csak egy humorista, aki őt érdeklő dolgokról beszélget, és nem tud felelősséget vállalni olyan dolgokért, amikhez nem ért. Voltaképpen erről szóltak korábbi botrányai is – nem először ül le ugyanis olyan emberekkel beszélgetni, akiket a fősodratú közvélemény összeesküvés-gyárosoknak tekint, így például járt a műsorában Alex Jones, Milo Yiannopoulos és Steven Crowder is, és elhangzottak a Joe Rogan Experience-ben összeesküvés-elméletekre kísértetiesen hasonlító dolgok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásról vagy éppen a nagy vihart kavaró 2012-es lövöldözésről a connecticuti Sandy Hook Általános Iskolában.

Rogannek védelmezői is akadtak: Dwayne „The Rock” Johnson színész nyilvánosan állt ki mellette, Marianne Williamson 2020-as demokrata elnökjelölt-aspiráns szerint „valaki podcastjének letiltása már nagyon hasonlít a könyvégetéshez”, Matthew Rosenberg, a The New York Times Pulitzer-díjas nemzetbiztonsági szakújságírója szerint pedig „Joe Rogan az, aki, nekünk pedig itt, a médiában inkább arra kellene használnunk az időnket, hogy elgondolkozzunk, miért bíznak helyettünk inkább benne oly sokan”.

A Spotifynak a Rogan-podcast aranytojást tojó tyúk:

minimum egymillió dolláros értékben kell hirdetést vásárolnia a Spotifytól annak, aki itt szeretné magát reklámozni.

A Spotify most részben behódolt a Rogan-ellenes nyomásnak – állítólag Joe Rogan saját kérésére –, a podcast több mint száztíz epizódját törölte a platformról. Jellemzően olyan epizódokról van szó, amelyek bármilyen kontextusban tartalmaznak rasszista gúnyneveket, „ableista”, azaz a testileg ép embereket privilegizáló gondolatokat és egyéb „érzéketlen” dolgokat. Előkerült a baloldali csodafegyver, az „n-word”, azaz a feketék niggernek nevezése is, ami miatt Joe Rogan nyilvánosan magyarázkodni kényszerült: „évek óta nem mondtam ki ezt a szót, de mikor beszélgetésekben felmerült a téma, hosszú idő után egyszerűen csak kimondtam a szót ahelyett, hogy mint »n-word« hivatkoztam volna rá. Azt gondoltam, hogy amíg a kontextus megvan, az emberek értik, hogy mit teszek.”

Előző vasárnap aztán a Spotify-vezér Daniel Ek mégis odaállt sikert és bevételt szállító sztárja mellé. Rogan problémás szavait a biztonság kedvéért elítélve leszögezte, hogy „egyvalamit tisztázni akarok. Nem hiszem azt, hogy Joe elhallgattatása a válasz… A hangok elnémítása csúszós lejtő, és ha a nagy egészet nézzük, a kritikai gondolkodás és a szabad vita az, ami a valódi és szükséges haladást szolgálja.”