Tudta és beleegyezése nélkül hűségidős előfizetéseket kötnek a nevére, és távközlési szolgáltatója a költségeket az ügyben indított rendőrségi eljárás ellenére önön kívánja behajtani? Ha önnel is előfordult ilyen, nincs egyedül. A rendőrség tájékoztatása szerint az adatokkal való visszaélés sajnos általános jelenség, olvasónk története pedig arról árulkodik, hogy a szolgáltató – esetében a Magyar Telekom – nem szívesen vállal felelősséget: több százezres követeléséről csak azután mondott le, hogy foglalkozni kezdtünk az üggyel.
Olvasónk súlyos fogyasztóvédelmi üggyel fordult lapunkhoz. Azért hozzánk, mivel úgy ítélte meg, a Magyar Telekommal folytatott szélmalomharcában más lehetősége nem maradt, mint a nyilvánosság.
Levelét idézzük: „A Magyar Telekom előfizetője voltam, és olyan számláim érkeztek, amikről azt sem tudtam, miért kapom. Azonnal hívtam az ügyfélszolgálatot, és közöltem, hogy itt valami tévedés történt, mert nem a megszokott havi számlámat küldték. Közölték, hogy azért nem azt, mert van még két előfizetés a nevemen, két-két év hűségidővel és két darab csúcskategóriás mobiltelefonnal. A Telekom személyes ügyfélszolgálatán azt mondták, hogy valószínűleg hamis vásárlás történt, felvették a jegyzőkönyvet, és utána a rendőrségnél is feljelentést kellett tennem személyes adattal való visszaélés miatt” – írta olvasónk, állítva: az előfizetés kötéséhez szükséges adatokat csak a Telekommal osztotta meg, így máshonnan nem szivároghattak ki.
Közölte továbbá azt is, évtizedeken át, a Westel 900-as időktől kezdve volt ügyfele a cégnek, nevén mindvégig egy darab előfizetés volt, mivel többre sosem volt szüksége. A különös számlákat pedig azt követően kezdte el kapni, hogy az általa két évvel korábban kötött hűségidős szerződés éppen lejárt.
Három hónappal feljelentése után a rendőrség eredmény nélkül felfüggesztette a nyomozást, az ügyfél időközben felmondta saját maga által kötött szerződését is, ám a csekkek ezután is érkeztek: október elején már nem kevesebb mint 700 ezer forintot követelt tőle a Telekom, dacára a korábbi be- és feljelentéseknek.
Aki kötött az elmúlt években távközlési szerződést – akár csak egy feltöltőkártyát vásárolt –, az tudhatja: a szolgáltatók a jogszabályi követelményeknek megfelelően – a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelem jegyében – több lépcsőben, szigorúan kötelesek ellenőrizni a leendő ügyfél személyazonosságát. Mint olvasónk jelezte, személyi okmányait, amelyekkel szerződést köthettek volna idegenek, nem veszítette el, az igazolványokon (személyi, lakcímkártya) feltüntetett adatokat és igazolványszámokat illetéktelenekkel nem osztotta meg, mondván „nem vagyok bolond”.
Az ügyben megkerestük a Magyar Telekomot, Magyarország piacvezető távközlési szolgáltatóját is. Válaszukban a konkrét esetre nem reagáltak annak ellenére sem, hogy azt – természetesen olvasónk előzetes hozzájárulásával – beazonosíthatóvá tettük számukra. Annyi azonban, ha hallgatólagosan is, de kiderült, hogy a társaság első és sokadik nekifutásra is rendkívül magabiztos: saját felelősségük – például adatszivárgás, adatokkal való visszaélés – kérdése fel sem merül. „Vállalatunk ügyfelei személyes adatait körültekintően kezeli, sajnálatos módon azonban előfordulhatnak az érintettek adataival történő olyan visszaélések, amikor a visszaélést elkövető személyek által tipikusan külső forrásból vagy magától az érintettől megszerzett adatokkal adnak le szolgáltatásokra és termékekre vonatkozó megrendeléseket. (…) Javasoljuk ezért ügyfeleinknek, hogy minden esetben tudatosan, körültekintően járjanak el, és tájékozódjanak arról, hogyan tudják elkerülni a visszaéléseket. Személyes adataikat elővigyázatosan kezeljék, jelszavaikat, belépési azonosítóikat ne osszák meg mással” – írja segítőkészen a szolgáltató, arról tehát szót sem ejtve, hogy mi van, ha az ügyfél kellő körültekintéssel járt el, és a szolgáltatónál vagy máshol a rendszerben keresendő a hiba.
Mivel a Telekom a konkrét ügyre nem reagált, ezért ismét megkerestük őket a következő kérdésekkel: teljességgel kizárható-e, hogy minden törekvésük ellenére cégüktől szivárogtak ki személyes adatok? Követett-e el mulasztást a konkrét ügyben a Telekom? A vizsgált esetben egyértelműnek látszik, hogy az ügyfél akaratán, szándékán kívül rendelkezik előfizetésekkel. Cégük ennek ellenére kisebb vagyont követel tőle. Miért? Etikusnak tartják-e ezt az eljárást? Konkrétan milyen lépéseket tett társaságuk a helyzet tisztázására? Mit javasolnak azon ügyfeleknek, akik hasonló helyzetben találják magukat? A társaság ezen kérdéseinkre közölte, a konkrét ügyre vonatkozóan „nem áll módjukban” részletes tájékoztatást adni.
Nem sokkal később aztán olvasónk érdekes fordulatról tájékoztatta lapunkat: a Telekom immár nem követeli rajta a neki tulajdonított előfizetések számláinak befizetését. Ez – legalábbis ügyfelünk és lapunk olvasatában – a lényegét tekintve beismerése annak, hogy a visszaéléshez vezető adatszivárgás a társaság rendszerein belül következett be. Éppen ezért ismételten megkerestük a szolgáltatót, amely – szemben az előzőekkel – az adatszivárgás kategorikus tagadása helyett már nem zárja ki annak lehetőségét. A társaság kommunikációs igazgatóságának kacifántosra sikeredett válaszát szó szerint idézzük: „Természetesen a Magyar Telekom minden bejelentést kivizsgál, így amennyiben arra vonatkozóan merül fel információ vagy érkezik jelzés a hatóság részéről, hogy egy adott visszaéléshez felhasznált adatok a társaságtól kerülhettek ki, akkor azt megfelelő alapossággal és komolysággal kivizsgálja és kezeli a Magyar Telekom.”.
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát is, ahol közölték: személyes adattal visszaélés elkövetése miatt indultak büntetőeljárások, amelyekben a Magyar Telekom, illetve egy másik távközlési szolgáltató is érintett. Az üggyel összefüggésben küldött másik megkeresésünkre pedig közölték azt is, a fenti módszerrel elkövetett cselekmények elsődlegesen csalás gyanúját keltik, ezért a büntetőeljárás is jellemzően ezen bűncselekmény gyanúja miatt indulhat meg. „A más személyes adataival történő előfizetői szerződéskötés, valamint nagy értékű mobiltelefon vásárlása nem új keletű, tapasztalataink szerint évekre visszanyúló jelenség. Arra vonatkozóan azonban nem rendelkezünk információval, hogy ezen szerződés kötésekor az elkövetők az általuk felhasznált adatokhoz a távközlési szolgáltatóknál megvalósult adatszivárgás következtében jutottak-e” – tájékoztatott az ORFK.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/6. számában jelent meg, február 4-én.