„Atanárakulcs”

A szeptembertől hat egyetemen induló új, természettudományos tanárokat képző szakra bármilyen emelt szintű érettségivel lehet jelentkezni – mondja az ELTE tanszékvezetője.

REVICZKY ZSOLT

Balla István

¬ Évek óta kongatják a vészharangot az egyetemek a természettudományos tanári szakok „kihalása” miatt. Alig vannak hallgatók e szakokon, és már nagyon sok általános iskolában nincs is fizika- és kémiatanár. Mit mutatnak a számok idén?

Az idei tanévben – ha mindenki beiratkozott, akit felvettek – fizikatanári szakon az egész országban mindössze 26-an, kémiatanárin 28-an kezdték meg a tanulmányaikat. Eközben közel száz-száz fizika- és kémiatanár megy nyugdíjba. A biológia szakon picit jobb a helyzet, azt több mint százan kezdték meg, de ez is negyvennel kevesebb, mint két éve. Mivel a pályán lévő tanárok zöme 55 év feletti, a következő tíz évben nagyon sokan mennek nyugdíjba, és az ő pótlásukat is meg kellene oldani az évi néhány tíz frissdiplomással. Az iskolák egy részében egyáltalán nincs kémia– és fizikatanár, más szakosok mennek be megtartani az órákat. Máshol utazó tanárok tanítanak, akik beesnek egyik iskolából a másikba, de legalább szakos tanárok. Abban, hogy sikerült kidolgozni és szeptembertől majd országosan elindítani az általunk Z-szaknak nevezett természettudomány szakos tanárképzést, biztosan szerepet játszott, hogy mindenki érzi: nő a feszültség a rendszerben a létszámok miatt.

¬ Mit jelent az, hogy „országos összefogás”, hogy lehet ezt el­képzelni?

A Z-szak egy új, ötéves egyetemi tanárszak, aminek a célja az ökológiai fenntarthatóság és a természet megismertetése, megértetése gyakorlatorientált, problémamegoldó technikák révén. Idén szeptembertől indul, tehát már lehet rá jelentkezni. Országos szakként indítjuk, nem azt mondom itt, az ELTE-n, hogy „gyere hozzám az ELTE-re, mert én vagyok a legjobb”, hanem azt, hogy „gyere a Z-szakra, és menj abba a régióba, ahol élsz”. A budapesti és a szombathelyi ELTE mellett Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Nyíregyházán és Egerben is elindul. A szak kidolgozásában is benne volt mind a hat egyetem.

¬ Mitől különleges még a Z-szak?

nő a feszültség a  rend­szerben a  létszámok miatt

Egy olyan, XXI. századi megközelítésű tanárképzésről van szó, ami kifejezetten egy más gondolkodású fiatalságnak, a Z generációnak szól, az ő sajátosságait – gyakorlatorientáltságát, erős vizualitását – veszi figyelembe, továbbá azt, hogy ma egy egészen más kompetenciaigényű társadalommal állunk szemben, mint akár csak 10-20 éve. Az egyetemeken viszont nagyjából úgy tanítjuk a jövendő tanárokat, mint 30-40 éve, és ez egyáltalán nem hatékony, ezen változtatni kell. A Z-szak olyan, mint egy pilot projekt. Nem kritizáljuk az eddigi tanárképzést, de egy új dimenziót nyitunk. Nem leszünk alternatívája a fizika-, kémia-, biológiatanári képzéseknek, mi más kört akarunk megszólítani, és más filozófiával előállni. Mindezt tesszük egy totálisan vert helyzetből.

¬ Ezt hogy érti?

Meg kell változtatnunk a szemléletet. Azt mondják, 2022-ben csak az megy tanárnak, aki vagy teljesen hülye, vagy teljesen elkötelezett. A pedagógusbérekhez nyilván nagyon záros határidőn belül hozzá kell nyúlni, akárki lesz kormányon. A természettudományos tárgyakat ráadásul általában a 8. tanév végére már vagy megutálták a diákok, vagy elidegenedtek tőlük. Ezért is van a képzésünk fókuszában az, hogy a leendő tanároknak a felső tagozaton elsődlegesen a természet megismertetését és megszerettetését kell megcélozniuk gyakorlatorientált órákkal, kísérletekkel, önálló munkákkal.

¬ A minisztérium vitában áll a tanári szakmai szervezetekkel a természettudományos tanárok hiányáról, amelyre egy ilyen szak elindítása is lehet egy pici gyógyszer. Onnan érkezett a megkeresés?

Nem úgy kezdődött, hogy „leszóltak”. Nagyjából egyszerre fogalmazódott meg több helyen – a szakmában és az oktatásvezetés részéről – az ötlet. Az elmúlt évek vitái arról szóltak, hogy külön-külön kell-e tanítani ezeket a tárgyakat a 7–8. osztályokban, vagy összevontan. A mostani Nemzeti alaptanterv megengedő ebben: azt mondja, hogy lehet így is, úgy is. Eddig az iskolák alapvetően a hagyományos utat választották, de van, ahol már megjelent az összevont tantárgy is, néhány helyen szakmai alapon, a többinél a szaktanárhiány miatt. Ugyanakkor a fizikatanár nincs arra felkészülve, hogy biológiát, kémiát is tanítson. Mi ebben a dilemmában nem foglalunk állást. Azt mondjuk, nem a tanterv, hanem a tanár a kulcs: ha valaki elvégzi a Z-szakot, akkor lesz egy víziója a természetről, és képes lesz akár integráltan, akár diszciplinárisan is tanítani.

¬ A Z-szakos diplomával taníthatnak majd a végzettek felső tagozaton fizikát, biológiát és kémiát is, továbbá összevont természetismeretet?

a belépéshez nem kell emelt szintű természettudományos tudás

Igen. De nemcsak általános iskolában taníthatnak, hanem középiskolákban is vihetik az összevont természettudományos tárgyakat. Ha gimnáziumban akarnak külön fizikát, kémiát, biológiát tanítani, akkor egy kiegészítő képzést kell elvégezniük. Mi abból indultunk ki, hogy nekünk nem olyan szaktanárokat kell itt képeznünk, akik az 5. évfolyamtól az érettségiig fel tudják készíteni a diákokat fizikából vagy kémiából, hanem olyanokat, akik a felső tagozatban a természetet tudják tanítani, akár külön-külön órákon, akár összevontan.

¬ Kik jelentkezhetnek erre a szakra? Tényleg nem követelmény az emelt szintű matek vagy emelt szintű természettudományos érettségi sem?

Nem kell magas szintű matematikatudás ahhoz, hogy valaki bekapcsolódjon a képzésbe. Azt szoktuk mondani, hogy aki kíváncsi és tanítható, az sikeresen elvégezheti a Z-szakot. Ha valaki magyarból érettségizik emelt szinten, beengedjük, mert nyilván az átlagnál jobb lesz az értő olvasási kompetenciája. Ha valaki testnevelésből emelt szintűzött, azt is beengedjük, mert ő szívesebben kiviszi majd a gyerekeket a természetbe.

¬ Azért elég meredeken hangzik, hogy nem kell semmilyen természettudományos előképzettség egy ilyen szakhoz.

Nem csak a belépéshez nem kell emelt szintű természettudományos tudás. A képzés első évében – némi felzárkóztató kurzust kivéve – még nem is lesz természettudományos óra. Retorikával, vizuális kommunikációval, vizuális kultúrával, értő olvasással fognak találkozni a diákok, továbbá kritikai webes tájékozódással magyarul és angolul. Mindez a hét öt napjából három napra szorítkozik. A negyedik napon kivisszük a hallgatókat a természetbe, az ötödik nap pedig felfedezzük az ember alkotta világot: elmegyünk birkaistállóba, atomerőműbe, meteorológiai állomásra. Azt gondoljuk, hogy egy ilyen program nagyon motiváló lehet, és fel is készítjük a hallgatókat arra, hogy ők is efféle motiválással tanítsanak majd. A másodévben már jöhet a fizika, a kémia, a biológia. Harmadiktól pedig olyan tematikus tárgyrendszert képzelünk el, amely az energia, a hulladék, a víz stb. köré épül, és ezeknek a biológiai, fizikai, kémiai oldalait mutatja be. Hangsúlyozom, nem arról van szó, hogy lebutítottan tanítjuk a természettudományt, vagy hogy a kormány titkos tervét hajtjuk végre a műveletlen embertömegek létrejöttére. Egy más szemléletű, a korra reagáló képzést próbálunk ki, amibe egyrészt minden egyetem, szakmai szervezet és a felsőoktatást irányító minisztérium is beleállt, másrészt mindenki fél is azért tőle. Ha sikerül, akkor komoly támogatottsága lehet.