Az 5G decemberre tervezett bekapcsolásakor robbant ki a vita
Hullámverés
Zavarja-e az 5G a repülőket? Lehet-e ebből légi katasztrófa? És hogyan lehet az, hogy az Egyesült Államok pilótáit és arra érzékeny polgárait lázban tartó probléma Európában fel sem merült?
Leszálláskor kérjük kikapcsolni a mobiltelefonokat! De hogy még a mobiltornyokat is a repülőtér közelében? Márpedig ez lett a vége egy nehezen követhető huzavonának az USA-ban két felügyeleti hatóság – a repülési (FAA) és a hírközlési (FCC) –, valamint két iparág, a polgári repülés és a mobilszolgáltatás között.
Kétévnyi egyeztetés ellenére az 5G decemberre tervezett bekapcsolásakor robbant ki a vita, hogy a mobilos bázisállomások veszélyeztetik-e az utasszállító gépek leszállását. A légitársaságok szerint az 5G-hez kiadott frekvenciákon a mobiltornyok sugárzása megzavarhatja egyes repülőgépek magasságmérőjét, amiből főképp akkor lehet baj, ha rossz látási viszonyok közepette kell leszállni. A külvilág csodálkozik: máshol sikerült megoldani ezt a nem különösebben bonyolult egyeztetést.
A magasságmérés és a mobilozás azért függ össze, mert mindkét tevékenység rádióhullámokat használ. A magasságmérő (a radar egy változata) úgy működik, hogy a gép alján egy adó és egy vevő üzemel; az egyiknek a lefelé irányított jeleit veszi a másik, és az időkülönbségből kiszámítható, mekkora távolságról verődött vissza a hullám. A légitársaságok gondja abból adódik, hogy az 5G-hez kiosztott új frekvenciák közel vannak azokhoz, amelyeket a magasságmérők használnak. Egészen pontosan az előbbiek 3,7–3,98 gigahertz (a gyakorlatban most csak 3,7–3,8 GHz), az utóbbiak 4,2–4,4 GHz között adnak-vesznek. Európában ez a távolság valamivel nagyobb, az 5G-tornyok teljesítménye valamivel gyengébb, és az antennák megdöntése is befolyásolja, hogyan sugároznak. Ezért nem vigasz Amerikában, hogy Európában (ahol a 3,4–3,8 GHz közötti sávot kapta az 5G) vagy Ázsiában évek óta nincs gondjuk ezzel a leszálló gépeknek. Japánban sem, ahol csupán 0,1 GHz a távolság a két tartomány között.
Annyi bizonyos, hogy a zavarok megelőzésére mindenhol törekszenek. Ha szakértőket kérdezünk, megtudhatjuk, hogy jól működő készülékek esetén kis védőtávolságok is elegendőek lehetnek. Nyilván az FCC is megfelelőnek vélte a 3,98 és a 4,2 GHz közötti különbséget. A laikus megnyugodva hallhatja, hogy a szakértők például a blokkszéli maszkok alkalmazására vagy a szűrők vágási meredekségére is gondolnak. Az már közérthetőbb, hogy a védőtávolságokat kellő ráhagyással határozzák meg.
több évtizedes utasszállítók napjainkban is vidáman röpködnek
Miért nem jutottak dűlőre mégsem az amerikai légitársaságok és mobilszolgáltatók? A válasz valószínűleg ott keresendő, hogy a régebbi, nagyjából 1990 előtti magasságmérők szelektivitása (válogatási, szűrési képessége) gyengébb, magyarán ezeknek a vevőkészülékei könnyebben szednek össze zavaró jeleket, azaz a saját adójuk frekvenciája mellett esetleg máshonnan is fogják a hullámokat – akár a közeli 5G-tornyokról is. Hogy ez valóban megtörténik-e, és ha igen, akkor mekkora bajt okozhat, azt jobb nem kipróbálni ködös időben, leszállás közben. Márpedig több évtizedes utasszállítók napjainkban is vidáman röpködnek, Kézenfekvő lenne a magasságmérőiket korszerűbbre cserélni.
Itt lehet a kutya elásva, legalábbis erről spekulál a londoni The Economist: az FAA szerint a régebbi magasságmérők cseréje jelentős összeg lenne, a Covid-járvány miatt veszteségeket szenvedő légitársaságok viszont nem szívesen költenének most erre. Akár ezért, akár másért, a pénteki kompromisszum alapján a két nagy amerikai mobilszolgáltató, az AT&T és a Verizon nem kapcsolja be az 5G-t egyes repülőterek kétmérföldes (3,2 kilométeres) körzetében. A szokásjog is ezt diktálja: általában a korábbi jogosult élvez előnyt a később indulókkal szemben. Feltételezhetjük, hogy a reptereknél nem szaladgál sok önvezető autó, és nem végeznek sok sebészeti műtétet távirányítással, vagyis a telefoncégek nem hoznak túl nagy áldozatot, mert a 4G is elég lesz, amíg meg nem állapodnak a tartós megoldásról.
Bár az amerikai hatósági teszetoszaság furcsa, maga a probléma valós. Európában, ahol a gyakorlatban nem tapasztaltak ilyen zavarokat, szintén kutatják, hogyan élhetnek békésen egymás mellett a magasságmérők és a 5G-s mobiltornyok. Az európai távközlési szövetség illetékes bizottsága (CEPT ECC) idén júliusra tervezte az eredmény közzétételét, de ez várhatóan későbbre tolódik.
A frekvenciaszűke amúgy rendszeresen okoz súrlódásokat. Két éve az amerikai óceán- és légkörkutató hivatal (NOAA) panaszkodott az 5G és az időjárási radarok interferenciája miatt. Pár éve a rendezvényeken használatos drótnélküli mikrofonok körül volt aggodalom a 800 MHz körüli mobilszolgáltatás miatt. Akkor a mikrofongyártók voltak kénytelenek váltani, például más frekvenciára költöztették a készülékeket, vagy ha maradtak, akkor műszaki megoldásokkal csökkentették a zavarás lehetőségét.