Számos olyan program jut így pénzhez, amelyek ellen aligha emelhet bárki kifogást
Nemzeti bank
Több mint 50 milliárd forintot osztott szét tavaly a kormány határon túli magyar szervezeteknek, ami a tervezett duplája, viszont az előző évinek – meglepő módon – csak a harmada-fele. Az eszéki focicsapat Mészáros Lőrinc kiszállása után is kapott pénzt.
Kovács Gábor
Ahhoz képest, hogy 2021-ben már javában dübörgött a választási kampány, meglepő fejlemény, hogy a Fidesztől szokatlanul visszafogottan gurultak a „nemzetpolitikai” forintok a határon túli zsebekbe. Vagy azért, mert az amúgy is hatalmas hiányt összehozó 2021-es központi költségvetésben már nem volt helye ilyesminek, vagy azért, mert egyszerűen elfogytak azok a nagyprojektek, amiket a kormány pénzelni akart volna. De még így is 52 milliárd forint folyt át 2021-ben a Bethlen Gábor Alapon, amely a határon túli támogatások elsődleges csatornája. Ez nem hatalmas, de nem is lényegtelen summa Magyarország központi költségvetésében, különösen annak fényében, hogy eredetileg 25 milliárdot terveztek erre a célra. Igaz, a vaskos túlköltés 2016 óta minden évben menetrendszerűen bekövetkezik; kérdés, hogy miért nem írnak be már a büdzsé tervezésekor egy reálisabb számot a vonatkozó sorba, amelyből ráadásul nem csak a nemzetpolitikai támogatásokat osztja az alapot kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő (BGA) Zrt. Az alap teljes előirányzata az idén 33,8 milliárd, a jövő évben 34,3 milliárd forint.
A határon túli szervezetek szinte bármire szerezhetnek pénzt
Természetesen nagyon is helyes, hogy a magyar állam támogatja a határain kívül élő kisebbségeket és azok szervezeteit. Valóban számos olyan program jut így pénzhez, amelyek ellen aligha emelhet bárki kifogást: iskolák, óvodák, kulturális intézmények. De olyan projektek is vannak a listán, amelyek társadalmi támogatottsága már korántsem ilyen egyértelmű, például focicsapatok és azok beruházásai. Az összegek elosztása pedig meglehetősen átláthatatlan. Az eredményeket a BGA ugyan nyilvánosságra hozza – ezt is felettébb áttekinthetetlen módon –, de különösen a legfontosabb egyedi támogatások esetében cseppet sem transzparens, miért éppen azokat patronálják, akiket. Legalábbis kétséges, hogy a BGA megfelelően ellenőrzi, elszámoltatja a pályázókat, vagyis nem tudni, ügyel-e arra, hogy a kedvezményezettek tényleg arra költik-e a forrásokat, amire elnyerték. Az alap működésének 2019-es országgyűlési jelentése szerint például 351 helyszíni utóellenőrzést végeztek, ami igazán nem sok ahhoz képest, hogy több ezer támogatást osztanak ki évente. A 2020-as beszámoló szerint annak az évnek a végén a kint lévő állomány 6151 ügylet volt összesen 314 milliárd forint értékben, ezekből 2689 ügylet volt lejárt határidejű és elszámolatlan, 40 milliárd forint értékben.
A támogatásokat a BGA osztja a helyi szervezetein, leányvállalatain keresztül. A célországok állami intézményei nem vesznek részt a folyamatban, nekik semmilyen ráhatásuk nincs a döntésekre. Ez különösen pikáns, hiszen a magyar kormány a Norvég Alap esetében kikéri magának és az ország szuverenitása megsértéseként értékeli, hogy valaki az államtól független csatornákon osszon támogatásokat. (A Norvég Alap pénzeit ráadásul nem egy norvég kormányzati intézmény osztaná, hanem magyarországi civilek.)
Határon túli szervezetek szinte bármire szerezhetnek pénzt a BGA-tól, akár a „reményteljesebb magyar jövőért” is. Kapott már pénzt fúvósegyesület hangszervásárlásra, dzsúdóegyesület dzsúdózásra, és rengetegen egyszerűen csak működésre. E pályázatokon jellemzően csak kisebb összegeket, néhány százezer, esetleg millió forintot lehet elnyerni. Ezek a tenderek sokkal lazábbak, mint az uniósak, egyszerűbb a dokumentációjuk, adminisztrációjuk, de arról azért nincs szó, hogy a BGA válogatás nélkül bárkinek adna pénzt, aki csak kér. Jellemzően a pályázatok felére ítélnek meg valamekkora összeget.
A nemzetpolitikai támogatások legnagyobb szeletét azonban nem a pályázati pénzek teszik ki, hanem az egyedi támogatások. A 2021-es 52 milliárd forint nemzetpolitikai támogatásból 41 milliárdot egyedi döntés alapján osztottak szét, a megelőző évi 127 milliárdból 117 milliárd ment el így. Ezeket gyakorlatilag a kormány saját kezűleg adja, amire csak akarja; a kérelmek a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, a BGA már „szakmai javaslattal” ellátva kapja meg őket. A támogatási döntést meghozó bizottságban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mellett Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár ül, s az államháztartásért és a közigazgatásért felelős miniszter is képviselteti magát. Az egyedi támogatások fedezetét a kormány biztosítja olyan módon, hogy a költségvetésben pénzeket csoportosít át az alapba. Alkalmanként a támogatási cél pontos megjelölésével, máskor anélkül.
Cseppet sem transzparens, miért éppen azokat patronálják, akiket
Utóbbira a legjobb példa, amikor 2020. december 24-én a kormány a szokásos év végi pénzszórás keretében 64 milliárddal pumpálta fel az alapot, de csak a BGA-bizottság december 27-ei határozatából derült ki, mire kellett a pénz. Kapott például 5 milliárd forintot a sepsiszentgyörgyi focicsapatot fenntartó cég, beruházásra. A szerbiai TSC fociklub 7,3 milliárdot vitt el, a lendvai fociklub 2 milliárdot, a valaha Mészáros Lőrinc kezében is megfordult horvát Osijek FC fociakadémia 3,7 milliárdot. Az átcsoportosítás nagy nyertese volt az Erdélyi Református Egyházkerület, amelynek több célra bő 10 milliárd jutott. 6,8 milliárdot kapott a romániai magyar tudományegyetemeket működtető Sapientia Alapítvány, majd 2021-ben összesen további 3,8 milliárdot. Általában Romániába megy messze a legtöbb támogatás egyedi döntés alapján, 2021-ben például 24 milliárd forint. S ebből nem csak iskolákra és egyházakra futja, bőven akad BGA-pénz egyebek mellett a Székelyföldi Jégkorong Akadémiában is.
A magyar kormány a romániai médiatérbe is belépett az alapon keresztül. Több ottani sajtóorgánumot (Főtér, Székelyhon, Krónika) működtet az Erdélyi Médiatér Egyesület, amely 2021-ben is jelentős, 2,2 milliárd forintos támogatáshoz jutott. Fontos leszögezni, hogy ettől még ezek a médiumok nem fideszes propagandaszócsövek abban az értelemben, ahogy Magyarországon a KESMA-birodalom tagjai, bár jellemzően nem kritikusak se a Fidesszel, se a párt romániai szövetségesével, az RMDSZ-szel szemben. A magyar állam milliárdokat juttat Kárpátaljára is, elsősorban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolának, amelyet – a Sapientia-intézményekhez hasonlóan – nemzeti jelentőségűnek minősít a BGA-bizottság. Az egyedi támogatások területi megoszlása változó, Horvátországba 2021-ben mindössze 74 millió forint ment a 2020-as 6,5 milliárd után – utóbbinak persze főleg az Osijek FC örülhetett.