A részeg vendég többet költ
Kié itt a tér?
Aláírásgyűjtés indult, hogy helyi népszavazáson ütköztethessék érveiket és érdekeiket az autósok és a bárkultúra kedvelői az Erzsébetvárosban.
Iványi Balanka
Park[olj] te is! – ezzel a szlogennel hirdettek megmozdulást múlt vasárnapra annak a performance-nak a szervezői, amely azt akarta megmutatni, hogy az autók tárolásán kívül mi mindenre lehetne még használni a pesti VII. kerület közterületeit. A mikrodemonstrációkban részt vevő vendéglátóhelyek alternatív teraszokat alakítottak ki a bejáratuk előtt lévő 2-3 autónyi parkolóhelyen. A klasszikus „asztal székekkel egy teraszon” összeállításon túl élő zenével, társasjátékokkal, növényekkel és felfújható medencével igyekeztek felhívni a figyelmet az élhető környezet és a vendéglátás összebékítésének lehetőségére. A kezdeményezés a Szabad bisztró tulajdonosától, Kiripolszky Csongortól indult, aki most néhány erzsébetvárosi vendéglátóssal karöltve helyi népszavazáshoz gyűjt aláírásokat, hogy pár parkolóhelyet állandó jelleggel is teraszként lehessen használni.
A kezdeményezés vegyes fogadtatásra lelt. Ez érthető, hisz az akció a kerület két tyúkszemére tapos rá egyszerre: a parkolási válságra és a bulinegyed okozta problémákra. A helyiek egy része a lakásához közeli parkolóhelyeket félti, mások üdvözölnék, ha kisebb lenne az autós terhelés; sokan aggódnak, hogy a teraszok miatt nagyobb lesz a zaj és több a szemét, míg mások vágynának szabadtéri vendéglátóhelyekre. A döntés nehézsége leginkább abban áll, hogy Budapest legsűrűbben lakott kerületéről van szó, ahol alig több mint két négyzetkilométeren osztozik 52 ezer ember, nagyjából 10 ezer kutya, 13 ezer autó, egy sűrű szövésű tömegközlekedési hálózat, a bulinegyed, a történelmi zsidó negyed, színházak, egyetemi és kollégiumi épületek. Különös viszont, hogy míg a szomszédos kerületek egyforma szabályokat alkalmaznak, a Niedermüller Péter vezette városrész különutas megoldások mellett döntött, így a kerületet övező utcák egyik oldalán más a regula, mint a másikon.
A részeg vendég többet költ
Míg a legtöbb önkormányzat lakásonként egy autóra ad kedvezményes parkolási engedélyt, Erzsébetvárosban lakónként egyet engedélyeznek, így előfordulhat, hogy egy ingatlanhoz akár hat autót is bejelentenek. Ehhez képest a kerületben mindössze 7200 utcai parkolóhely van, s ez már a helyi igények kielégítésére sem elegendő, nemhogy más autók fogadására. Ugyanakkor a messziről jött vándor két-háromszoros óradíjat kénytelen fizetni, ha parkolóházban vagy őrzött parkolóban hagyja a járművét, ezért a legtöbben addig köröznek az utcákon, amíg fel nem szabadul egy hely. Könnyen belátható, hogy ez indokolatlan mértékben növeli a forgalmat, ami a városnak ezen a szűk, döntően egyirányú utcás részén komoly légszennyezéssel és zajjal jár. Az Élhető Erzsébetváros Egyesület önkormányzati képviselője, Garai Dóra szerint az is problémát jelent, hogy az eddig parkolóként üzemelő foghíjtelkeket is beépítik, az ott felhúzott házakba pedig nem terveznek garázst, vagy nem elég nagyot. Az új társasházakban elvileg kötelező parkolóhelyet is létrehozni, akad azonban egy kibúvó: némi pótdíjjal megváltható ez a kötelezettség. Az önkormányzat pedig a már meglévő parkolóházak tarifái mellett nem tudná megfinanszírozni, hogy legalább a helyi lakosok egy része az utcaihoz hasonló kedvezményes áron azokban tegye le az autóját.
Kérdés persze, indokolt-e ennyi autó egy olyan kerületben, amelynek két legtávolabbi pontja is mindössze 30 perc sétatávolságra van egymástól, tömegközlekedéssel pedig szinte pillanatok alatt elérhető bármi. Épp ez a remek közlekedési infrastruktúra és központi elhelyezkedés teszi annyira vonzóvá a kerületet a vendéglátósok és a szórakozni vágyók számára. Kérdésünkre több szórakozó társaság tagjai azt hangoztatták, hogy azért is ideális a hely, mert innen még hajnalban is mindenki hazajut, nem kell folyton az órát nézni, hogy mikor megy az utolsó busz.
A hajnalig tartó mulatás azonban sokaknak nincs ínyére. Az európai mértékkel alacsony árak és a rengeteg szórakozóhely külföldiek tömegét csábítja a belvárosba, ahol nem is olyan könnyű eldönteni, mik is az együttélés írott szabályai. A VI. és a VII. kerület más-más kritériumokat támaszt a vendéglátóhelyekkel szemben, ráadásul a fővárosi tulajdonú közterületeken működőkre is külön szabályok vonatkoznak. Így a Király utca egyik oldalán szabad teraszt üzemeltetni a parkolóhelyen, a másikon nem; a kerületi szabályozás alá eső kocsmák tízkor, a társasházi engedéllyel rendelkezők éjfélkor kötelesek beszedni a teraszaikat. A fővárosi hatáskör alá eső Rákóczi úton, a Nagy- és a Kiskörúton viszont hajnalig tarthat a buli. Az egyik központi hely pultosai szerint ezzel az a legnagyobb probléma, hogy a megengedőbb szabályozás miatt épp azok a helyek termelik a magasabb profitot, amelyek a legtöbb problémát okozzák. Véleményük szerint ezeknek a „gigahelyeknek” azért sem érdekük a kulturált szórakozás betartatása, mert a részeg vendég többet költ. Így sokan az összes kocsmát megbélyegzik, noha rengeteg visszafogottan működő, a kerületi szabályokat betartó hely üzemel, teraszt mégsem tarthat fenn.
Az utcák egyik oldalán más a regula, mint a másikon
A „kiülős” helyek létesítésére vágyók közül többen azt sérelmezik, hogy az önkormányzatnál kapásból a részeg legénybúcsúsokkal, dajdajozással és köztéri vizeléssel kapcsolják össze őket, miközben egy kulturált vendégkörrel rendelkező bisztrónál vagy kávézónál nem lennének ilyen problémák. „Az a baj, hogy nincsen rendes kocsmakultúra. Ha ide bejön egy részeg csapat, amelyik üvöltözik és zavarja a többi vendéget, akkor mi kitessékeljük, de két sarokkal arrébb egy másik hely tárt karokkal és azzal várja őket, hogy náluk szabad hülyének lenni. Mi sem örülünk neki, mert mindegy, hol isszák le magukat, ha a mi kapualjunkat hányják össze, azt nekünk kell eltakarítani” – panaszolja az egyik Wesselényi utcai bár pultosa. Hozzátéve: „Itt minden politikus azzal akart választást nyerni, hogy felszámolja a bulinegyedet, de a buli köszöni szépen, jól van, és maradt. Azon kellene inkább gondolkodni, hogy a buli hogyan legyen tisztább és balhéktól mentes.” Garai Dóra például attól tart, hogy a bulinegyed zabolátlansága a családosok elköltözéséhez vezethet, ami óvodai és iskolai csoportok megszűnését vonhatja maga után. „Ez pedig már visszafordíthatatlan változásokat okozna a kerület élhetőségében” – teszi hozzá a civil egyesület önkormányzati képviselője, aki szerint azért sincs könnyű dolguk a szabályok kialakításánál, mert akkora tömegeket vonz a kerület éjszakánként, aminek felügyeletéhez nincs elegendő közteres, illetve rendőr. Erre a problémára is utalhat, hogy a kerület élén néhány évente váltják egymást a rendőrkapitányok.
Sok lakó viszont arra panaszkodik, hogy a túlzásba vitt szigor többet árt, mint használ: „Ha minden szórakozóhely egyszerre zár, akkor több ezer ember ömlik ki egy időben a belső utcákra, sokkal nagyobb zajjal, mintha mindenki a neki tetsző időpontban zárna. Aki vasútállomás mellett lakik, az elalszik a vonatzajra, nem akar rendőrt hívni a hat húszas gyorsra. Mi itt a Szimpla Kert meg a troli hangjára alszunk, ha teraszok lesznek, majd azokat is megszeretjük” – szemlélteti a belvárosi néplelket az egyik rugalmas helybéli.