Hollandia már a 90-es évek elején elfogadta az európai nitrogénkibocsátással kapcsolatos normákat, amelyekkel az ipar és a szerves trágya által kibocsátott ammónia hatásait próbálják mérsékelni. Brüsszel azóta folyamatosan növeli a kibocsátás határértékeit, és Hollandia az irányelvek szerint még mindig túl sok nitrogént bocsát ki. Nem csoda, hisz agrárországról van szó, a nitrogénlerakódást pedig leginkább a mezőgazdaság okozza.

Vörös árnyalatok

2019 óta egyre szigorúbb szabályok betartására kötelezik a gazdákat, a baloldali és zöldpárti média pedig ellenük próbálja hangolni a közvéleményt. E hónap elején például egy fríz gazda panaszt tett a Jumbo élelmiszerboltlánc ellen, mert a sajtpultjuk mellé a tejtermék vásárlásától elrettentő feliratot helyeztek ki a hat­évente „leselejtezett” tejelő tehenek védelmében. A gazda bejegyzést tett közzé a Jumbo Twitter-oldalán, felvetve, hogy válaszként el kellene barikádozniuk a cég logisztikai központját. Az élelmiszerlánc bocsánatot kért tőle, a reklámot eltávolították, viszont a baloldali médiában harsányan kritizálták a Jumbo döntését, amiért „hagyták magukat megfélemlíteni”, és hosszasan taglalták a tejelő tehenek „mostoha sorsát”.

A megszorítások és a gazdák létét fenyegető tervek és politikai kijelentések miatt a gazdatüntetések már 2019-ben elkezdődtek. Ezzel párhuzamosan bontakozott ki az úgynevezett nitrogén­krízis, miután az Államtanács leállíttatta a nitrogénkibocsátással járó építkezéseket és bővítéseket. Országszerte 18 ezer építési projektet kellett félbehagyni, és több ezer gazda nem kapott többé működési engedélyt arra hivatkozva, hogy az új szabályok szerint így is túl magas nitrogénkibocsátással jár a tevékenységük.

Olajat öntött a tűzre Tjeerd de Groot, a D66 nevű baloldali párt parlamenti képviselője, amikor 2019 októberében kijelentette, hogy a nitrogénproblémák megoldásához felére kell csökkenteni a hollandiai állatállományt. A gazdák akkor lázadtak fel először. De 2020 nyarán is tüntettek, miután Carola Schouten miniszterelnök-helyettes szabályozni akarta a tejelőállomány takarmányában található fehérjetartalom felső határértékét, szintén a nitrogénkibocsátás csökkentésére hivatkozva. Akkor sokan nyíltan beszéltek arról, hogy az új házak miatt kell csökkenteni a mezőgazdaság által kibocsátott nitrogént, mivel az építkezés is sok nitrogént szabadít fel. Éppen ezért sokan azt gondolják, hogy a környezetvédelem csak egy álca, amely eltakarja a kormány építkezési terveit.

Hideg szelek

A holland kormány idén június 10-én tervezetet publikált, amely szerint egy 24,3 milliárd eurós alappal járulnak hozzá a nemzetközi kötelezettségek megvalósításához, illetve a nitrogénnel, klímával és vízzel kapcsolatos célokhoz. A nitrogénnel kapcsolatos intézkedések legkésőbb 2023 júliusában lépnek életbe. A tervezet szerint 2030-ig a területek 74 százalékának a kritikus nitrogénlerakódási érték alatt kell lenniük, ami azt jelenti, hogy nyolc év alatt 50 százalékkal kell csökkenteni a nitrogénkibocsátást. A mezőgazdaság emisszióját 40 százalékkal kell mérsékelni, ami az állatállomány 30 százalékos leépítésével jár. Vannak olyan területek, ahol ez 58 százalékos csökkentést jelent, ráadásul 131 régió a Natura 2000 területek környékén található, ahol 70 százalékos csökkentést írnak elő. Az agrárminiszter Henk Staghouwer szerint a gazdáknak három lehetőségük van: fenntarthatóbbá teszik, áthelyezik vagy megszüntetik a gazdaságukat.

Bert Belser feleségével és szüleivel tejtermelő üzemet vezet Gorinchem környékén. Összesen 55 tehenük van, a tej egy részéből készítik saját Gouda sajtjukat, amit a környéken adnak el. Teheneik 30 hektáron legelnek, a területen Van der Wal miniszter nitrogéntérképe szerint 12 százalékos csökkentést kell elérni. Hogy ez pontosan hogyan érinti Belser családját, azt még nem tudják. A gazda a Demokratának azt nyilatkozta, hogy valószínűleg hat tehénnel kevesebbet tudnak majd tartani. Ezzel eleve kockáztatják vállalkozásuk működőképességét, viszont a megszorítások az állatorvosokra, a takarmányszállítókra, illetve a tejfeldolgozókra is hatnak majd, ezért Belser családi gazdaságára közvetve is hatni fog az új nitrogénpolitika. Bert Belser is részt vesz a tüntetéseken, ő leginkább egy új kormánynak örülne, és azt szeretné elérni, hogy töröljék el az értelmetlen célokat. Szerinte innovációval kellene megoldani a gondokat, nem pedig az állattartomány csökkentésével. Belser is úgy látja, hogy a kormány valójában társasházakat akar építeni a mezőgazdasági termelésből kivont területekre.

A Verzet Westland (Westland Ellenállása) nevű tüntetőcsoport szintén kiáll a gazdák érdekei mellett. Andre nevű vezetőjük a Demokratának azt mondta, azért fontos megmenteni a mezőgazdaságot, mert országuk érdeke, hogy helyi termékek legyenek a boltok polcain, amelyek megfizethetőbbek, frissebbek és finomabbak az importárunál. A Westland Ellenállása részt vett a június 22-i demonstráción a Stroe nevű faluban, több tízezer résztvevője miatt ez volt az eddigi legnagyobb gazdatüntetés. Az 1670 lakosú Stroe-ban ugyanis 25 ezer új lakás építését tervezik.

Hollandiában az önkormányzatok megvehetik a gazdák úgynevezett nitrogénterületét, ha azok nem akarják vagy tudják folytatni tevékenységüket. Flevoland tartományában például azért vásárolták meg az egyik gazdáét, hogy annak „felszabadításával” segítsenek a környéken a többieknek, akik a 2019 óta tartó nitrogénkrízis miatt nem kaptak működési engedélyt. Csakhogy utóbb kiderült, a megvásárolt gazdaság helyére a tartomány migránstábort tervez.

Józan paraszti ész

A FrieslandCampina holland nagyvállalat nemrég kihirdette, hogy a Rabobank együttműködésével 96 úgynevezett Lely Sphere géppel támogatja a holland gazdákat. Ennek segítségével 70 százalékos nitrogéncsökkentés érhető el, ugyanis a szerves trágyát különválasztja az ammóniás húgytól. Hein Schumacher, a cég vezetője szerint a gép „fenntarthatóbb megoldás, mint a drága kivásárlási rendszer”, éppen ezért felszólította a kormányt, hogy a gazdaságok felvásárlása helyett inkább ebbe fektessenek bele. Nem árt tudni, hogy a holland gazdák 75 százaléka a Fries­landCampina szövetkezetének a tagja, 85 százalékuk pedig Rabobank-ügyfél. A korábbi mezőgazdasági szövetkezeti bank körülbelül 30 milliárd eurót fektetett bele a mezőgazdaságba, ezért többek között a Greenpeace szemét is szúrja.

Thierry Baudet, a Fórum a Demokráciáért parlamenti képviselője úgy véli, az intézkedések szándékosan rombolják az ország szuverenitását. Szerinte a kormány Hollandiából egyetlen nagyvárost akar csinálni, amely teljes mértékben a nemzetközi ellátási láncoktól függ. Emellett felszámolni egy konzervatív réteget, a gazdák ugyanis kötődnek földjükhöz, kultúrájukhoz és történelmükhöz, ami nem egyezik a globalista ideológiával: ők nem férnek bele a nyílt társadalomba.

A kormány elszántsága azért furcsa, mert a mezőgazdaság Hollandia gazdaságának egyik legjelentősebb pillére. Országszerte 112,3 millió állatot tartanak, és évente a külföldi mezőgazdasági termékek újrakivitelével együtt 104,7 milliárd euró értékben exportálnak. Világszerte innovatív módszereikről, termékeik minőségéről és hatékonyságukról ismerik a hollandokat. A bevándorlásellenes politikusok már húsz éve is azt hangsúlyozták, hogy Hollandia megtelt. Húsz év elteltével másfél millió emberrel nőtt a lakosság, és a lakhatási problémák csak súlyosbodtak. Néhány éve a kormány sem titkolta el, hogy a legelőkből lakóparkokat akar csinálni. Mindez azt mutatja, hogy nem összeesküvés-elméletek vannak a tüntetések mögött, hisz a gazdák átlátnak a szitán. Józan paraszti ésszel.