A 2019-ben kialakult vuhani vírus ellen kifejlesztett vakcinák az omikron BA.4 és BA.5 alvariánsai tünetes fertőzését nem igazán képesek megakadályozni. Ebben nincs semmi meglepő, valójában az a csoda, hogy egy ilyen gyorsan evolválódó vírus három évvel ezelőtti állapota ellen készített oltás még bármire is jó. De most új kell. Viszont a vakcinagyártók, illetve a nyugati szabályozóhatóságok nagy dilemmában vannak: vajon az eredeti (legalább nyolc hónapos) omikron ellen már kifejlesztett új oltást kezdjék terjeszteni a közeljövőben, vagy még újabb vakcinát fejlesszenek a BA.5 ellen? De akkor arra megint várni kell, akár fél évet is, és lehet, hogy akkorra már megint egy másik mutáns lesz domináns.

A koronavírus-pandémia (ami minden ezzel ellentétes hiedelem ellenére korántsem fejeződött be) idén nyáron teljesen más trendet követ, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Az omikron mutáns új, még fertőzőképesebb alvariánsai (a BA.4 és a BA.5) miatt egyre több országban, így Európában és Magyarországon is meredek emelkedésnek indultak az esetszámok, és velük a kórházba kerültek száma is. Bár a kormányzati „tájékoztató” honlap jó ideje már csak hetente közöl új adatokat, az aggasztó folyamatok ebből is egyértelműen látszanak. Hiába van nyár, a napi átlagos új fertőzések száma a júniusra jellemző 235-ös értékről cikkünk megjelenésekor elérhető legfrissebb adatok szerint már 1400 fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan a kórházban kezeltek száma is a 200 körüli mélypontról 866-ra ment fel (miközben egy évvel ezelőtt mindössze 86 embert ápoltak júliusban kórházban). Több kórházból is olyan információk érkeznek, hogy újra kell nyitni a korábban már bezárt covidosztályokat, mert a közeljövőben akár meredeken is emelkedhet a kórházi kezelésre szorulók száma.

Magyarul új, ezúttal nyári covidhullám indult el, amelynek hátterében egyértelműen az omikron fertőzőképesebb alvariánsai állnak. A jó hír: arra nem utalnak jelek, hogy a BA.4 és 5 súlyosabb betegséget okozna, mint a korábbi változatok. Az eredeti oltások az esetek nagy részében védenek a súlyos következményektől és a haláltól. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a vírus egyre több olyan mutációt szerez be, amelyek segítségével mára már nemcsak az eredeti vírus ellen kialakított antitesteket kerüli meg könnyedén, de az akár néhány hónappal ezelőtti fertőzés sem biztosít védelmet az újrafertőződés ellen.

 

 

Már az eredeti omikron tavaly év végi felfedezésekor egyértelmű volt, hogy frissíteni kell a vakcinákon. Egy világ várta visszafojtott lélegzettel az omikron-variánson végzett antitestteszteket, és rémült meg teljesen jogosan, amikor kiderült, hogy a vakcinák által képzett semlegesítő antitestek hatékonysága 90 százalékkal csökkent az omikron ellen. Vagyis a jelenlegi oltás nem igazán gátolja meg a fertőzést. Még egyszer hangsúlyozzuk: ez nem azt jelenti, hogy értelmetlen az oltás, hiszen nagyon nem mindegy, az ember megfertőződik, és náthás lesz, vagy megfertőződik, és meghal. Fontos az újbóli ismétlőoltás felvétele is. A kutatások szerint a már két ismétlőoltást kapott idős emberek halálozási aránya harmadára csökkent a csak egy ismétlőoltást kapottakéhoz képest. Aki tehát már legalább fél éve kapott oltást, annak mindenképpen érdemes újra beoltatnia magát.

De az oltásokon módosítani kell, mert a vírus evolúciója már így is lehagyta a fejlesztőket, és a jövő (mint mindig) teljesen bizonytalan.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szakértői bizottsága azt javasolja, hogy a vakcinagyártók az új BA.4 és 5 alvariánsok ellen fejleszszenek új vakcinákat, és ne az eredeti omikron ellen készített oltást kezdjék kiadni. Ez nyilván kellemetlenül érinti a Pfizert és a Modernát, amelyek már nagyban tesztelték az eredeti, BA.1 jelű omikron ellen készített oltást, és hamarosan terjeszteni akarták (vagyis gyors bevételt reméltek tőle). Most gyakorlatilag vissza kell menniük a tervezőasztalhoz, és újrakezdeni a folyamatot.

Pedig a Moderna már úgy érezhette, hogy a célegyenesbe fordult. Június végén bejelentették, hogy klinikai vizsgálataik szerint az új, kétkomponensű vakcinájuk (amelyben egyszerre van benne az eredeti oltás, és a BA.1 omikron ellen kifejlesztett új mRNS) működik. A vizsgálatba olyan embereket vontak be, akik már három eredeti Moderna-oltást kaptak, és vagy az új, továbbfejlesztett, vagy pedig az eredeti vakcinát adták be nekik negyedszerre. Az eredményekből kiderült, hogy az új oltás 75 százalékkal hatékonyabb a BA.1 omikron ellen, és 24 százalékkal jobb az eredeti vírus ellen is, mint a régi oltás. Emellett azt is nyilvánosságra hozták, hogy az új oltás bizonyos mértékű védelmet biztosít a BA.4 és 5 alvariánsok ellen is – bár az ellenük hatékony semlegesítő antitestestek szintje harmada a BA.1 omikron vírust inaktiváló ellenanyagok koncentrációjának.

Szerencsére a frissített oltást már nem kell olyan hosszasan tesztelni, mint az eredeti vakcinát, és ez a gyakorlatban is lehetetlenség lenne. 2020-ban beadták a kísérleti dózisokat az önkénteseknek (akik természetesen korábban még nem kaptak oltást), és figyelték, hogy hányan fertőződnek, halnak meg közülük. Ma már gyakorlatilag nem lehet oltatlan embert találni, aki részt venne ilyen kísérletben, és idő sincs arra, hogy kivárjuk, mi fog velük történni. Ma már pontosan tudjuk, hogy a vakcinák biztonságosak, és alapvetően működnek, így a klinikai vizsgálatoknak ezeket a fázisait át lehet ugrani. Tehát az oltások klinikai vizsgálata nagyjából abból áll, hogy a beoltottakból bizonyos idő elteltével vérmintát vesznek, és a benne lévő ellenanyagokat vizsgálják a laborban.

A Pfizer hasonló eredményekről tájékoztatott: az új oltásuk kétszer-háromszor hatékonyabb az omikron ellen, mint az eredeti oltás. Ezek az eredmények nem mindenki szerint jók különösebben. Sok kutató nem hisz abban, hogy az új vakcinák olyan sorsfordító változást hoznak majd a pandémia irányában, mint az eredeti oltások, amelyek több mint kilencven százalékkal csökkentették a fertőződés esélyét, a halálét pedig még többel. Most reálisan arra lehet számítani, hogy némileg kevesebben fognak megfertőződni, mintha az eredeti oltásból kaptak volna ismétlődózist. Ezért a szakemberek egy része nem is látja értelmét annak, hogy megint fél évet várjunk az újrafrissített vakcinákra. De még ezt is felülírhatja az, ha a vírus gondol egyet, és egy teljesen új mutáns átveszi az uralmat az omikrontól.

A szezonális influenzaoltások hasonló problémával küzdenek évről évre. A gyártók általában az előző járvány végén, kora tavasszal döntenek arról, hogy milyen variánsok ellen tartalmazzon hatóanyagot a következő őszi vakcina (az előző járványban domináns vírustörzsek alapján). Aztán vagy bejön a tippjük, vagy nem. Utóbbi esetben jelentősen alacsonyabb lesz az új oltás hatékonysága. A vírusevolúció jövőjét meg lehet ugyan jósolni, de ez a jóslás általában nem sokkal hatékonyabb, mintha kristálygömbből vagy kávézaccból csinálnák.

Persze a mindenki által vágyott végső megoldás az lenne, ha a vírus konzervatív (tehát lassan változó, az újabb változatokban is ugyanolyan) részei ellen fejlesztenének oltásokat. Ezeket a csak elméletben létező szereket egyszer majd talán „páncovidvakcinák”-nak nevezhetjük, és hatásosságukat nem befolyásolja majd az újabb mutánsok felbukkanása. De ahogy az influenza ellen sem sikerült ezt idáig megalkotni, pedig évtizedek óta próbálkoznak vele, ne nagyon reménykedjünk abban, hogy a covid ellen belátható időn belül megszületik. De ne legyen igazunk.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/29. számában jelent meg július 15-én.