Megszületett az úgynevezett kóborállat-rendelet

 Magyar Demokrata  |   2022. február 19., szombat

HADÜZENET A SZAPORÍTÓKNAK, MÉRGEZŐKNEK

Minden eddiginél erősebben védi az idei évtől a jog az állatok biztonságát. A közelmúltban módosította az Országgyűlés az állatvédelmi törvényt, és megszületett az úgynevezett kóborállat-rendelet is. A változtatások előkészületeiben az illetékes tárcák és szakmai csoportok képviselői mellett a civil szervezetek is részt vehettek. Még ebben az évben pont kerülhet a szilveszteri tűzijátékok ügyének végére is. Ovádi Pétert, a Nemzeti állatvédelmi program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztost kérdeztük.

Sinkovics Ferenc

FOTÓ: KOVÁCS BÁLINT

– Mi a célja a kemény fellépésnek?

– A törvénymódosítás lényege, hogy új, minősített eseteket határozzon meg például az állatkínzás terén, és ezekre szigorúbb büntetőjogi szankciókkal reagálhasson a bíróság. Három fontos elemmel egészült ki a Btk., amely immár Európában egyedülálló módon írja le az illegális szaporítók személyét és tevékenységét. Az illegális szaporítás ezentúl kimeríti az állatkínzás fogalmát.

– Azt gondolná az ember, az ilyesmi azért nem olyan nagy bűn.

– Pedig az. Az illegális szaporítók rendszerint híján vannak a kellő hozzáértésnek, nincs tenyésztési tervük, csak a nyers profitra koncentrálnak, ezért szörnyű körülmények között tartják az állatokat. Karcagon például 150 kutyát sanyargatott valaki zárt helyen. Elvágta a felnőtt állatok hangszalagját, hogy ne ugathassanak, és ne hívják fel a szomszédok figyelmét. A törvénymódosítás következtében egytől öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti majd a bíróság az illegális szaporítókat.

– Sokan vannak?

– Sokan. A vírusjárvány okozta bezártság miatt nagyon megnőtt a kereslet a társállatok iránt, és ezt az igényt legtöbbször az illegális szaporítók elégítették ki. Nem kevesen látták meg hirtelen az ebben rejlő üzleti lehetőséget. Pedig csak olyan helyről érdemes társállatot vásárolni, ahol igazolni tudják a macska vagy a kutya eredetét.

– Nagy lesz a szigorúság a mérgezések kapcsán is. A tavalyi turai eset, amely 114 nemes védett madár elhullását okozta, felháborította a közvéleményt.

– Igen, innentől kezdve nemcsak azt rendeli büntetni a Btk., ha elpusztul az állat mérgezés következtében, de a már a méreg kihelyezését is. Gyakori esetekről van szó. Tura talán a legfeltűnőbb volt a sorban, de rendszeresen találni például szögekkel preparált virsliket is a kutyafuttatók környékén.

– Az állatviadalokról azt hittük, hogy a kilencvenes évek nagy divatja után visszaszorultak. Ezek szerint mégsem? Mert a módosítás e téren is szigorít.

– Sajnos továbbra is rendeznek ilyeneket. Legutóbb Nyíregyháza környékén tartóztattak le állatviadalosokat a hatóságok. A változás az, hogy immár nemcsak a viadal szervezőit és lebonyolítóit, de a résztvevőket is szigorúan bünteti a törvény.

– Mit szól a közvélemény a változásokhoz?

– A kormány 2021 februárjában online állatvédelmi kérdőívet bocsátott ki, és több mint 260 ezren töltötték ki. Valójában az ő véleményük, elvárásaik határozták meg változtatásaink, intézkedéseink irányvonalát, beleértve a jogszabályi környezet módosítását is.

– Kimondatott az is, hogy ezentúl ebrendészeti telepet kell fenntartaniuk az önkormányzatoknak. Ettől mit várnak?

– Már évekkel ezelőtt elkezdődött a rendelkezés előkészítése a civil állatvédők bevonásával. Becslések szerint közel százezer kutya és még ennél is több macska kóborol az országban. A szabályozás egyértelművé teszi a kóbor állatok befogadásának menetét, előírja pontos és naprakész nyilvántartásukat, meghatározza elhelyezésük körülményeit és örökbefogadásuk feltételeit. A telepek ellenőrzéséről is gondosodik a rendelet, mert garantálni szeretnénk az állatok jólétét és egészségét.

– Lehet valamikor ingyenes az ivartalanítás? Mert ez csökkenthetné igazán a kóbor állatok számát.

– Nehéz kérdés, csak az intézkedéseink következő lépcsőjében kerülhet napirendre. Mindenekelőtt állami forrásra lenne szükség hozzá. A Magyar falu programban viszont már így is kiírtunk egy pályázatot a veszettség elleni oltások, az ivartalanítás és a chipbehelyezés támogatására. Összesen 479 önkormányzat felelt meg a kiírásnak, így körülbelül 14 ezer állat ivartalanítására van lehetőség, a veszettség elleni oltások és a chipezés mellett.

– A minimális 14 napos tartási időt 45 napra emelte a telepeken az új jogszabály. Elég ez már ahhoz, hogy egy befogott kutya elkerülje az elaltatást?

– Az altatás már eddig sem volt gyakori jelenség a telepeken, a legtöbb állatért jelentkezett a gazdája vagy elvitte egy-egy civil szervezet. A minimum 45 napos tartási idő remélhetőleg elegendő lesz arra, hogy megfelelő kezekbe kerüljön egy-egy állat.

FOTÓ: KOVÁCS BÁLINT

– A szilveszteri tűzijátékok ügye eléggé megosztja a közvéleményt. Mit lehetne tenni ezen a téren?

– Tény, hogy a tűzijáték robbanásai nemcsak a társ-, de a haszonállatokat, sőt, mindenfajta állatot képesek megrémíteni, sokkolni. Egyébként zavarhatják az idősebb embereket is. A pirotechnikai eszközök használatának korlátozásáról szóló javaslatunkat már elküldtük notifikálásra az Európai Uniónak, a koncepció a tűzijátékozás engedélyezett időintervallumának jelentős szűkítését is magában foglalja.

– A Mol tovább növelte chipleolvasó hálózatát, idén már 150 kútján működik majd ilyen berendezés az országban, hisz az elkóborolt kutyák sokszor a kutakon kötnek ki menedéket vagy néhány kegyelemfalatot remélve. Mik a kezdeményezés eddigi tapasztalatai, például mennyire terhelte a rendszert az idei szilveszter?

– Nagyon jó kezdeményezésről beszélünk, az azonosított kutya ugyanis hamar visszajuttatható a gazdájához. Annyit tudok, hogy itt, Veszprém környékén, ahol lakom, sajnos nagyon sok állat szökött meg ezúttal is ijedtében. Nem véletlen, hogy már 2022 végére megoldást szeretnénk találni a problémára. Veszprémben és környékén voltak állatorvosok is, akik szilveszterre 24 órás leolvasószolgálatot vállaltak a rendelőjükben.

– Hogy állunk az állatvédelem tekintetében európai összehasonlításban?

– Az elmúlt esztendőben rengeteg lépést tettünk, célunk, hogy e kérdésben is Európa élvonalába tartozzunk. A kormány 2021 végén bejelentette, hogy további másfél milliárd forinttal támogatja idén az állatvédelem ügyét, és újfent európai szinten is egyedülálló pályázati lehetőségeket kínál. Külön írunk ki pályázatot a civil állatvédő szervezeteknek, külön az ebrendészeti telepeknek, és folytatjuk a Magyar falu program keretein belül indított felelős állattartást elősegítő pályázatot is, de az oktatás, a szemléletformálás terén is erősíteni fogunk. Az Állatorvostudományi Egyetemmel együttműködve hívjuk fel majd a figyelmet a felelős állattartás fontosságára, vagyis hogy milyen állatot vegyünk magunk mellé, miként tartsuk, milyen igényeik vannak az egyes fajoknak. De tervezünk oktató-, felvilágosítókurzusokat rendőröknek, hatósági embereknek, pedagógusoknak, civil szervezetek tagjainak is. Az Állatorvostudományi Egyetemmel és a Nébihhel közösen indítottuk tavaly a gazdijogsi.hu portálunkat, ahol tanulni és vizsgázni is lehet felelős állattartásból, nagyon népszerű fórum lett belőle. És szeretnénk, ha a felelős állattartás és egyáltalán az állatvédelem ügye megjelenne az óvodák, iskolák nevelési programjában. Erről már megkezdtük az egyeztetéseket az Emmi illetékeseivel.

MAGYARORSZÁG