Az átlagkeresetűek adóékének változása

 Magyar Demokrata  |   2022. február 18., péntek

CSÖKKENŐ ADÓÉK

A Magyar Demokrata cikksorozatot indított, amelyben hiteles adatsorok segítségével mutatjuk be, hogy az elmúlt tíz évben milyen konkrét eredményei voltak a Fidesz–KDNP-kormány tevékenységének, és ez hogyan viszonyul az azt megelőző évek időszakához. A grafikonokat a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános adataiból Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Smart Family Centrumának vezetője, munkaerőpiaci szakértő készítette, vele értelmezzük a számok hátterét.

 

Bencsik Gábor—Szalai Piroska

 

 

– Az e heti témánk szakkifejezéssel az átlagkeresetűek adóékének változása, az OECD által publikált adatok alapján. Mit takar ez a kifejezés?

– Azt mutatja meg, hogy ha a munkáltató egységnyi összeget, mondjuk százezer forintot költségként fordít a munkavállalóra, akkor ennek mekkora hányada az, amit az állam bármilyen jogcímen összesen beszed. A fönnmaradó összeg a nettó bér. Amikor a Fidesz-kormány 2010-ben hivatalba lépett, tizennégyféle címen történt elvonás, mára három jogcím maradt. A munkavállaló fizeti az egykulcsos 15%-os személyi jövedelemadót és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, a munkaadó pedig január 1-től a 13%-os szociális hozzájárulási adót. A cégeknek sokkal egyszerűbb átlátni, kalkulálni vele, tervezni a jövőt.

– Külön számsor mutatja a gyermeket nevelőket és nem nevelőket. Miért?

– Így látszik a kedvezmények hatása. Az OECD is így gyűjti és publikálja az adatokat.

– Kövessük a számsort. 2003-tól előbb stagnálást, majd 2007-től növekedést látunk. Közben az OECD átlaga az egész időszakban lassan, de folyamatosan csökken. Miért?

– A 2004-es értéket még a Medgyessy-kormány határozta meg, a 2005-öst már a Gyurcsány-kormány. Itt nem az adót emelték, hanem hagyták, hogy a nominálisan emelkedő, az infláció miatt azonban reálértéken stagnáló bérek belenőjenek a magasabb adókulcsos sávba. Ténylegesen egyre távolabb kerültünk az európai átlagtól, amely 2007-től éppen a válság alatt, a tudatos gazdaságpolitika eredményeképpen csökkent.

– 2009-ről 2010-re akár példátlannak is mondható, hat és fél százalékpontos adóékcsökkenés következett, amelyről a döntést 2009-ben a Bajnai-kormány hozta meg. Hogyan és miért született meg ez a döntés?

– Szerintem Bajnai tudta, hogy 2010-ben nem ő marad a miniszterelnök, és nem neki kell végrehajtania a költségvetést, ezért választási kampánylépésnek tartom ezt a járulékcsökkentést. Jégre akarták vinni a következő kormányt. Hiszen ha a költségvetés csődbe kerül és a nyugdíjkassza a csökkenő bevételek miatt kiürül, az új kormánynak le kell mondania. A hivatalba lépő Orbán-kormány előtt két lehetőség állt: vagy visszaemeli az adókat, vagy valami egészen más, innovatív megoldást talál a nyugdíjkassza megmentésére és a költségvetés egyensúlyba hozására. Újabb hitelekkel ezt a helyzetet már nem lehetett volna kezelni.

– Lehet azt mondani, hogy a Bajnai-kormány költségvetési csapdát állított az utódjának?

– Ez történt. De Matolcsy miniszter úr és a pénzügyi kormányzat megoldotta ezt a csapdahelyzetet. Emlékszünk talán, hogy ezek voltak azok a nem várt „unortodox” intézkedések, amivel egyes területeket és ott is inkább a nagy cégeket külön­adóztatták.

– 2011-ben a gyermeket nevelők és nem nevelők adóéke elválik egymástól. Az előző tovább csökken, az utóbbi azonban, ha nem is a korábbi szintre, de újra emelkedik. Milyen döntések eredménye ez?

– Egykulcsos lett az szja, viszont az összes korábbi kedvezmény helyére a gyermekkedvezmény lépett. Ettől kezdve az adóék öt éven át alig változott. Hozzá kell tennünk, hogy a reáljövedelem ezekben az években is folyamatosan nőtt. Ha maradt volna a többkulcsos rendszer, akkor a növekvő keresetek miatt egyre többen kerültek volna a magasabb sávokba, és ezzel nőtt volna az adóék is.

– A grafikonon az látható, hogy 2017-től megkezdődött az adóék érdemi csökkentése. 

– 2016-ban az szja csökkent, 2017-ben pedig hatályba lépett a már korábban többször emlegetett hatéves bérmegállapodás, amelynek részeként elkezdődött a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó ütemezett, több éven át tartó csökkenése. Ráadásul 2013-tól számos olyan munkahelyvédelmi adókedvezmény is életbe lépett, amelyek hatását ez a kimutatás nem tartalmazza. A kormány sokszor kimondott célja, hogy ne a munkát adóztassuk, hanem a fogyasztást.

– Meddig csökkenhet az adóék?

– Szerintem még van rá lehetőség. Idén, 2022-ben folytatódott a csökkenés. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor még költségvetési csapdának számított a 46,6 százalékos mérték, most pedig, a gazdaság valós teljesítményére alapozva tartunk számításaim szerint a 40,7 százaléknál. Ha marad a jelenlegi kormány, ebben is megyünk tovább.

GAZDASÁG