Tiszták. Meglepően tiszták – mondja Attila Horgos központjában. A férfi az elmúlt hét évben már teljesen megszokta, hogy az észak-szerbiai faluba folyamatosan érkeznek a migránsok. Az utóbbi hónapokban arra lett figyelmes, hogy mostanában meglepően kevesen vannak azok, akik sáros ruhában térnek vissza a faluközpontba. A koszos öltözet ugyanis az egyértelmű jele annak, hogy az illető megpróbálta illegálisan átlépni a magyar határt, de a magyar rendőrök „visszadobták”.

Attila azt is furcsának találja, hogy újabban alig fordul elő, hogy többször lássa ugyanazt az embert az idegenek között itt, a körforgalomnál, ahová általában bevásárolni és pénzt felvenni jönnek a falu külső területeiről. Ez pedig arra utalhat, hogy valamiképpen mégiscsak átjutnak a magyar határon. Ő arra gyanakszik, hogy ma már sokkal professzionálisabban működnek az embercsempész-hálózatok, vagyis megtalálták a módját annak, hogy átjuttassák a migránsokat a kerítésen.

Az embercsempész-hálózatok megerősödésére más jelek is utalnak.

Az osztrák hatóságok már nyáron jelezték, hogy megerősítik a határvédelmet, mert egyre többen érkeznek az országba hazánk felől. Akkor sokan arra gyanakodtak, hogy a migránsok Románia felől megkerülik a határvédelmi kerítést, azonban az elmúlt hetek történései mást mutatnak.

December közepén Mórahalomnál a rendőrök igazoltatni akartak egy autóst, aki menekülni kezdett, de elveszítette az irányítást száguldó járműve felett, és hatalmas sebességgel egy virágüzlet falába csapódott, majd a szomszédos lakóház kapujánál az oldalára borulva állt meg. Kiderült, hogy a sofőr embereket csempészett: a szörnyű balesetben hét kivándorló halt meg. December végén újabb autós üldözésre került sor a Kiskunságban, akkor a rendőrök Kiskunmajsa közelében kilométereken át követtek egy migránsokat szállító autót, amely végül nagy sebességgel lesodródott az útról, és fának ütközött. Volt, aki az utasok közül elmenekült, ezért a rendőrök keresőkutyával kutatták át a környéket.

A horgosiak sejtik, hogyan dolgozhatnak az embercsempészek. Miközben újabb és újabb taxi érkezik a központba, amely migránsokat hoz ide, egy neve elhallgatását kérő férfi azt mondja, hogy a hivatalos határátkelőn szinte lehetetlen bárkit is átszöktetni, és a kerítés alatti alagutakat sem használhatják sokáig, hiszen gyorsan kiderül, merre húzódnak. A „nepperek” ehelyett inkább úgy dolgoznak, hogy egyszerre többtucatnyi „klienst” küldenek a magyar kerítéshez, akik ezáltal megosztják a magyar rendőrök figyelmét. Így aztán mindig vannak olyanok, akiknek sikerül átjutniuk. Őket a magyar oldalon előre egyeztetett helyen várja egy autó, amely aztán tovább szállítja őket Ausztria irányába. Mivel e komplex műveletet megakadályozni óriási erőket igényel a magyar rendőrség részéről, az embercsempészek kedvelt módszere újabban ez lett.

A várakozók sora így is hosszú: a kis határátkelő melletti régi szerb rendőrségi épület tele migránsokkal, akárcsak a falu melletti magtár, ahol többnyire az Afganisztánból érkezők vannak.

A jól szervezett embercsempészetnek persze ára is van. Míg korábban akár néhány száz, esetleg ezer euróért is elvitték a hazájukat elhagyókat a határra, egy ilyen nagy szervezőmunkát igénylő és nagy lebukási kockázattal járó akció már jóval drágább. Az általunk megkérdezettek közül többen is a négyezer eurós összeget említették, ami ugyan sokszorosa a korábbi árnak, azonban a sikeres „game”, vagyis játszma esélye is jóval magasabb. Ám ki kell várni, hogy a határsértési kísérletre sor kerüljön, így egyre többen torlódnak fel a magyar határon.

A horgosiak azonban már megszokták a jelenlétüket. Ők már azon sem lepődnek meg, hogy – ellentétben más határ menti településekkel – a szerb hatóságok április óta még csak el sem szállítják a migránsokat a településről a befogadóközpontokba. Hogy miért nem, arra a választ senki nem tudja.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/2. számában jelent meg január 7-én.