Drónok (h)arca

 Magyar Demokrata  |   2022. február 21., hétfő

MAGYAR ÉGRE MAGYAR DRÓNT!

A függőleges fel- és leszállásra képes, sok légcsavaros légi jármű hamarosan kilép a sci-fik világából, és forradalmasítja a nagyvárosi közlekedést és számos egyéb területet. Az élvonalbeli fejlesztők között magyar szereplőt is találunk, az Orca Aerospace pár éven belül piacra dobhatja légi mentésre specializált modelljét.

Kovács Dániel

Karcsú drón emelkedik a levegőbe az Orca Aerospace pécsi telephelyén. A hagyományos kvadrokopterekhez szokott szemünknek szokatlan a gép hibrid kialakítása: merev szárnyai is vannak, de a rotorok zümmögése ismerősen hangzik. Ám a két éve alakult magyar startupnak nem az a célja, hogy betörjön a drónpiacra. Amit látunk, az csupán egy teszteléshez használt eszköz. A cél egy eVTOL, azaz elektromos meghajtású, függőleges fel- és leszállásra képes légi jármű megépítése.

– Ez egy 1:5-ös méretarányú modell, amellyel azt vizsgáljuk, hogy a kompozittestű üvegszálas szerkezet és az elektronika hogyan viselkedik működés közben; kipróbáljuk a kontrollt, a felületek egymásra hatását és tesztrepülést hajtunk végre – magyarázza Varga Soma, az Orca társalapító-ügyvezetője.

Ha elkészül, maximális felszálló tömege két tonna lesz, szárnyfesztávolsága pedig tizenhárom méter. Ezt a súlyt összesen hat rotor emeli a levegőbe, a hetedik a törzs végében kapott helyet, ez a tolóerőért felelős. De nem egyedül, ugyanis akárcsak az amerikai hadseregben használt V-22 Osprey, az Orca modellje is képes lesz az első két forgószárnyat kilencven fokban elforgatni, extra vonóerőt keltve a felszállás után. Ez a merev szárnynak köszönhetően jelentősen megnöveli a gép utazósebességét. Míg egy klasszikus helikopter esetében legfeljebb háromszáz kilométer óránként, az Orcának ez a minimum, ha kell, mehet gyorsabban is.

A jövő magyar lesz és zöld

Az eVTOL ötlete nem új keletű. Régóta a jövő légi járművének tartják, a hozzá kapcsolódó forgalomirányító rendszereken pedig már világszerte több mint egy évtizede dolgoznak a mérnökök. Varga Soma úgy látja, csak azért nem lendült még fel a gyártásuk, mert számos feltétel hiányzott. Mostanra viszont az elektromotorok és az akkumulátorok hatékonysága eljutott a szükséges szintre, ráadásul ezek a technológiák rentábilisabbak is lettek, így már megéri belevágni. Főleg, hogy a nagyvárosi közlekedés világszerte egyre nagyobb kihívásokba ütközik a népesség és az autók meredeken emelkedő száma miatt. A szinte elviselhetetlen közlekedési dugók és a városi környezetszennyezés visszaszorításának egyik lehetséges módja az elektromos légi taxik előretörése, amelyek gyorsan és ami még fontosabb, kibocsátásmentesen juttatják majd célba utasaikat.

 

Ezért gőzerővel zajlik a futurisztikus kinézetű járművek fejlesztése, az iparág becsült mérete 2020-ban elérhette a 45 milliárd dollárt, míg szakértői előrejelzések szerint 2027-re a 97 milliárd dollárt is meghaladhatja a globális piac nagysága. Már az is hatalmas eredmény, hogy egy magyar vállalkozás ebben a kiélezett versenyben nemzetközi elismeréseket begyűjtve rajthoz tudott állni, de főleg az, hogy ha az Orcának sikerül a fejlesztéshez megfelelő befektetőt találni, jó eséllyel az első befutók között lehet majd, nem sokkal lemaradva az éllovas amerikai és német cégektől. A nemzetközi porond egyik éllovasa, a német Volocopter GmbH startup légi taxija például tavaly teljesítette első, mindössze harminc másodperces repülését, de még az optimista tervek szerint is csak 2024-ben állhat majd szolgálatba. Ráadásul az Orca alapvető stratégiája a bajor és tengerentúli érdeklődés ellenére, hogy a repülőgépet Magyarországon kifejlesztve, a projektet magyar találmányként és termékként vigye a nemzetközi piacra. Éppen ezért a fejlesztéshez szükséges partneri körüket a kezdetektől fogva úgy alakították, hogy lehetőleg minden olyan képességet, ami idehaza is fellelhető, ki is aknázzanak. Ez a cél a hazai befektetői kultúrának idegen, hosszabb megtérülési időhorizonttal jellemzett hardver-startupnak nem kis feladat.

Versenyfutás az idővel

Noha hatalmas piacról beszélünk, a legnagyobb nyereség és persze a hírnév azoknak jár majd, akik az elsők között hoznak ki az üzemből a mindennapokban is használható járműveket.

– Sietnünk kell a fejlesztéssel, szeretnénk már 2026-ban pontot tenni a végére. Éppen ezért, noha igyekeztünk kellően innovatívak lenni, a tervezés során kerültük a földtől túlságosan elrugaszkodott megoldásokat, és olyan architekturára törekedtünk, amely valamennyire hajaz a hagyományos repülőgépekére – hangsúlyozza Varga Soma. Abban bízik, hogy így az illetékes hatóságoktól könnyebben megkapják a tömeges eladáshoz szükséges típustanúsítványt.

A gyorsabb piacra kerülést szolgálja az is, hogy a gép speciális feladatkörre, légi mentésre lett tervezve. Ennek megfelelően a két pilótán kívül egy hordágy, valamint kétfős orvosi személyzet kap helyet az utastérben. Noha a jelenleg használatban lévő akkumulátorok hosszabb légi utakat nem tesznek lehetővé, a légi mentésnél erre nincs is szükség, mivel a mentőhelikopterek sem repülnek hatvan kilométernél nagyobb távolságra egy-egy művelet során, ezt az oda-vissza százhúsz kilométeres távot pedig az Orca is teljesíteni tudja, amelynek lítiumion-akkumulátora száznegyven kilométert bír egy feltöltéssel.

– Elektromos meghajtásrendszerünknek köszönhetően drámaian tudjuk csökkenteni a mentési reakcióidőt és az üzembentartási költséget is, ami egy klasszikus gázturbinás helikopterénél durván huszonhét százalékkal kevesebb – mutat rá Varga Soma hozzátéve, hogy míg egy hagyományos mentőhelikopter induláskor értékes perceket veszít, mivel a hajtóművének el kell érnie az üzemi hőmérsékletet, az Orca azonnal a levegőbe tud emelkedni, ami egy infarktusos beteg esetében az életet jelentheti.

– Természetesen akkor lesz majd hosszú távon igazán működőképes az üzleti modell, ha már légi taxiként is el tudjuk adnia gépet, de ehhez olyan háttérinfrastruktúrák fejlesztésére volna szükség, ami egy startupnak túl nagy falat, és valószínűleg 2030-nál előbb nem is fognak elterjedni – véli az ügyvezető.

Ilyen például maga a forgalomirányító rendszer, amely a városokban cikázó légi taxik működését hangolja össze. A Deloitte három éve készített egy tanulmányt az eVTOL technológiáról. Ebben leírták, olyan rendszert kell kiépíteni, amely képes együttműködni a meglévő légiforgalmi rendszerekkel is. Ehhez megbízható és biztonságosan működő kommunikációs hálózatra, kiszámítható és következetes navigációs rendszerre és állandó felügyeletre lesz szükség.

A mentésre specializált jármű viszont jól megvan ezek nélkül, a légi mentők már le is stoppolták az első elkészült példányt, amelynek megépítését már az ötletfázistól kezdve támogatják. Emellett az Egyesült Államok légi mentőinél is puhatolózik az Orca Aerospace, van is piaci igény, de a tengerentúlon csak akkor lehet majd komolyra fordítani a szót, ha a prototípus elkészült.

A seregnek is jól jöhet

Varga Soma szerint az Orca számos területen megállhatja majd a helyét a mentésen túl, például légi szállítási feladatokra is alkalmas lesz, de jó szívvel ajánlaná akár a Magyar Honvédségnek is.

– Hatalmas potenciál van a katonai felhasználásban, mivel a jármű hőképe az elektromos meghajtásnak köszönhetően alatta marad egy gázturbinás helikopterének, míg a kompozittechnológiának köszönhetően a radar is nehezebben szúrja ki – mutat rá az ügyvezető.

Kis létszámú deszantművelethez valóban ideális lehet az eVTOL, hiszen a villanymotor jóval halkabb a gázturbinánál, és a nagyobb sebesség is jól jöhet, ha valahonnan sürgősen kell távozni. Még az is az Orca mellett szól, hogy hét hajtóműve van, így akkor sem valósul meg a legrosszabb forgatókönyv, ha egyet vagy kettőt találat ér harc közben. De bárhol köt is ki majd a kardszárnyú delfinről elnevezett magyar légi jármű, az biztos, hogy ha idehaza sikerül tartani a fejlesztést, az hasonló presztízst jelent majd Magyarországnak, mint egykor Kandó Kálmán villanymozdonya vagy Puskás Tivadar telefonhírmondója.

MAGYARORSZÁG