Januártól az egészségügyiek 21, a bölcsődei és a kulturális dolgozók 20-20, a rendvédelmiek és a pedagógusok tízszázalékos fizetésemeléssel számolhatnak, közülük a vezető beosztásúak bére további tíz százalékkal lesz magasabb. A legnagyobb arányú jövedelemnövekedésnek a háziorvosok és a fogorvosok örülhetnek, ők 40 százalékkal keresnek többet, mint tavaly.
A költségvetési szféra foglalkoztatja az alkalmazottak több mint húsz százalékát, így tehát az itt végrehajtott béremelések jelentős mértékben befolyásolják az átlagkereset nagyságát – mutat rá lapunknak Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője.
Az emelésekre azért is szükség van, mert az idei évtől jelentős mértékben, húsz százalékkal, 200 ezer forintra nő a minimálbér és szintén hússzal, 260 ezerre a garantált bérminimum is. Emiatt pedig különösen fontos, hogy a versenyszektor bérfolyamataival lépést tartson a közszféra, ez hozzájárulhat az elvándorlás és így a munkaerőhiány csökkenéséhez az állami szférában.

Milliós fizetések az egészségügyben

A másfél éve bejelentett háromlépcsős béremelési program eredményeként januártól egy kezdő orvos havi bruttó 619 ezer, tíz év jogviszony után közel 1,259 millió forintot keres, negyven esztendő után pedig több mint kétmillió forint illeti meg.

A négy–hat éves jogviszonnyal és középfokú vagy OKJ-végzettséggel rendelkező egészségügyi szakdolgozó – összhangban a 2019-ben indult béremelési program négylépcsős ütemtervével – havonta bruttó 340 ezer forintot keres majd az eddigi 281 ezer helyett, a 19–21 éves jogviszonyú és középfokú végzettségű ápoló havi bruttó 390 ezret, míg a 40–42 éves jogviszonyt maga mögött tudó OKJ-s ápoló járandósága havi bruttó 460 ezer forint lesz.
A háziorvosok és a fogorvosok bére – függően a gyakorlati időtől és a praxisközösségéhez fűződő viszonyától – akár a havi bruttó másfél millió forintot is elérheti. Míg egy rezidens a garantált bérminimum összegét kapja, addig egy úgynevezett kollegiális praxisközösségben tízéves munkaviszony után 679 ezer, integrált praxisközösségben pedig 849 ezer forintot, de negyven év szolgálat után már 1,751 millió forintot vihet haza a háziorvos és a fogorvos is.
Egy alacsony beosztású rendőr átlagkeresete nagyjából havi 327 ezer forintot tehet ki az idei évtől, tavaly ez a szám 290 ezer forint körül mozgott. A rendőrök bérezését természetesen a jogviszony mellett a szakképesítés, a rendfokozat, sőt a munkavégzés pontos helye és típusa is meghatározza. Hasonló illetmény jár a közkatonáknak is, bérezésük 255-300 ezer forint között lehet attól függően, hogy van-e középfokú végzettségük. A tízszázalékos béremelés mellett a rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzt is kapnak, ez viszont csak azoknak jár, akik egyrészt a hivatásos állomány tagjai, másrészt január 31-ig beoltatják magukat. Az új belépők pedig kizárólag akkor vehetik fel a pluszjuttatást, ha vállalják, hogy legalább háromévnyi szolgálatot teljesítenek.

Szakmamentő intézkedés

Az idei béremeléssel a pedagógusok havi bruttó jövedelme 214 ezer és 424 ezer forint között lehet, ami elsősorban a végzettségtől, de a jogviszonytól is függ. Fontos megjegyezni, hogy egy újonnan bevezetett rendszer értelmében a pedagógusok új fizetési kategóriába is léphetnek. Ennek feltétele, hogy legalább nyolc éve a pályán legyenek, és sikeresen tegyék le a kötelező érvényű minősítővizsgát, amely biztosítja a tanárok fejlődését és a magasabb bérezést is. A fizetésemelés azért is rendkívül fontos volt, mivel a közfoglalkoztatottak közül ez a szakma szenved leginkább a munkaerőhiánytól: a KSH tavaly januári adata szerint ugyanis a főállású pedagógusok száma két év alatt közel ötezerrel csökkent.
Örülhet a körülbelül 11-12 ezer fő bölcsődei dolgozó is, pótlékokkal együtt egy kezdő diplomás alkalmazott 412-422 ezer, negyven év jogviszony után pedig közel 600 ezer forintot keres januártól. A pedagógusokhoz hasonlóan a bölcsődében elhelyezkedők is új bérezési kategóriába kerülhetnek hasonló feltételek mellett, amivel akár további tízszázalékos emelésben is részesülhetnek.
A kulturális dolgozók jövedelme húsz százalékkal emelkedik. Ez elsősorban az előadóművészeket, a levéltári alkalmazottakat, a közművelődésben és a kultúrstratégiai intézményekben dolgozókat, valamint az egyházi fenntartású kulturális intézmények foglalkoztatottjait érinti, számuk nagyjából 12 ezer főre tehető.

Kormányzati hatások

Új fejlemény, hogy az idei évtől kezdődően a közfoglalkoztatottak fizetése a törvényileg legkisebb bérekhez kötődik.
– Keresetük a mindenkori minimálbér 50 százaléka teljes munkaidő esetében, míg a garantált bérminimumnak ugyancsak fele, ha a munkakör betöltése legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igényel – mondja Molnár Dániel.
A jövedelmek minimálbérhez, illetve garantált bérminimumhoz kötése azt eredményezi, hogy a közfoglalkoztatottak bére is évente emelkedik majd, jelzi az elemző, hozzátéve: így azonban fennmarad a minimálbér és a közfoglalkoztatotti bér között a különbözet, amely ahhoz szükséges, hogy a közfoglalkoztatásban dolgozókat az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedésre ösztönözzék, és ne ragadjanak benn az állami foglalkoztatási programban.
Nemzetközi összehasonlításban a bérek szintjét rengeteg tényező befolyásolja.
– A legnagyobb különbséget a gazdasági fejlettségbeli eltérések eredményezik, azt pedig meghatározza az adott ország tőkeellátottsága vagy a munkavállalók képzettségi szintje. Általánosan elmondható, hogy a kelet-közép-európai régióban azért kisebbek a bérek, mert itt alacsonyabban képzettek a munkavállalók, rosszabb technológiával és kevesebb tőkével zajlik a termelés. Ez utóbbiak részben a szocializmus örökségének is tekinthetők. A bérszintet befolyásolja továbbá a gazdaságszerkezet is, vagyis nem mindegy, hogy mely ágazatok súlya a nagyobb, a magas hozzáadott értéket előállító és így magasabb bért is fizető szolgáltató szektoré-e vagy a csupán összeszerelő tevékenységet folytató ipari ágazaté.
Ahogy az elemző mondja: a kormányzatok hosszú távon tudnak hozzájárulni a bérszínvonal emelkedéséhez a megfelelő üzleti környezet megteremtésével, ami magas hozzáadott értéket előállító beruházásokat vonz a térségbe, illetve az oktatáspolitika fejlesztése révén, ami pedig elősegíti a munkavállalók termelékenységének a javítását és így bérezésük emelkedését.