A koncepciót az akkori baloldali kormány terjesztette a Ház elé

 Magyar Demokrata  |   2022. február 22., kedd

ÖSSZHANG KELL, NEM ZSAROLÁS!

Paks II. bírálata a választásra készülő ellenzék egyik visszatérő kampányfegyvere. Komoly manipulációs lehetőséget lát a beruházás kritikájában, hiszen olyan kérdésről van szó, amelyhez már csak jellegénél fogva sem ért sokat az átlagszavazó. Pedig a zöldideológiának való behódolással energiakrízisbe sodródna az ország. Süli János, a paksi bővítés tárca nélküli minisztere ugyanakkor lapunknak elmondta: már elsősorban nem a bérköltségek miatt jönnek hozzánk a nyugati vállalatok, hanem az energiabiztonság, a megfizethető energia csábítja őket.

Sinkovics Ferenc

FOTÓ: VERMES TIBOR/DEMOKRATA

– Mikor is született Paks II. ötlete?

– Már az 1980-as években megfogalmazódott a bővítés szándéka két új ezer megawattos reaktor képében. Magáról a most zajló, konkrét fejlesztésről pedig 95,4 százalékos szavazati aránnyal, négypárti egyetértésben született a parlamenti döntés 2009-ben. A koncepciót az akkori baloldali kormány terjesztette a Ház elé.

– Mi indokolja a beruházást? Hogy az ellenzéket idézzük: miért nem a megújulók szektorát erősíti a kormány?

– Paks II. az olcsó, kiszámítható és biztonságos áramellátásunk feltétele. Ha nem bővítünk, idővel nem lesz áram a magyar lakosságnak és vállalkozásoknak, vagy csak olyan áron, amibe belerokkannának. Paks ma a hazai villamosenergia-igény körülbelüli egyharmadát adja. Egyébként az ország 1989-ben már előrehaladott tárgyalásokat folytatott a szovjet féllel két új ezer megawattos blokk építésére, de jött a rendszerváltás és a felfokozott privatizáció. Eladták, bezárták a gyárainkat, visszaesett az áramigény, úgy tűnt, mégsem lesz szükség a két új reaktorra. Csakhogy most egyfajta újraiparosítás intenzív korszakában vagyunk, évente száz külföldi cég települ Magyarországra, vagyis egyre több villamos energiával kell ellátni a gazdaságot. Sorra dőlnek az áramfogyasztási rekordok. Az ellenzék sokáig azt mondta, a megújulók fejlesztése mellett inkább hozzunk be külföldről áramot, mert az sokkal olcsóbb, mint a paksi fejlesztés. No de nézzük csak meg a nemzetközi energiapiac mai árait! Milyen jó, hogy nem hallgattunk rájuk! Fontos azt is kiemelni, hogy a nukleáris üzemanyag biztonságosan, kis helyen és jól készletezhető, ráadásul szükség esetén több forrásból is beszerezhető. Ez jóval nagyobb biztonságot ad, mint a villamos energia importja.

 

– A globális trend mégis a megújulók fejlesztése…

– Attól még az árak nem mennek vissza. Mindent összevetve, az atomerőmű 90 százalék fölötti hatásfokkal működik. A szél- vagy naperőmű pedig 12-18 százalékossal. És amíg egy reaktor éjjel-nappal dolgozik, addig az utóbbiaknak szélre, illetve napsütésre van szükségük. A villamos energia ipari léptékű tárolása pedig nincs megoldva. Igen, helye van az alternatív energiának a rendszerben, de a szükséges és stabil alapműködést bízzuk alaperőművekre, például a reaktorokra. Elég, ha arra gondolunk, hogy a napokban történelmi rekordot döntött hazánk áramfogyasztása, 7396 megawattra kúszott fel az ország pillanatnyi áramigénye. Ebből a Paksi Atomerőmű 2052 MW-ot termelt, a Mátrai Erőmű 414-et, a gázerőműveink 1636-ot, a többit pedig kénytelen volt a rendszerirányító szinte teljes egészében importból fedezni. Mivel a csúcsdöntés napnyugta után történt, a naperőművek elhanyagolható mértékben tudtak csak hozzájárulni az igények kielégítéséhez.

– Legenda vagy valóság, hogy ha eltekintünk a beruházási költségektől, akkor a megújuló energia önmagában véve drágább, mint a nukleáris?

– Paks ma 12,2 forintért állít elő egy kilowattóra áramot. Ebben minden benne van, még az üzemanyag és a hulladékkezelés költsége is. A naperőművek 31-34 forintért adnak át a rendszerbe egy kilowattot, és erre jönnek még a járulékos költségek. Ma Magyarországon pedig kb. 37 forintot fizetnek a háztartások az áramért. A 31-34 forintos megújuló energiával képtelenség ezt az árszintet tartani. Megjegyzem, ebbe az útvesztőbe csalta bele magát Németország is. Ezért is mondjuk, hogy atomenergia nélkül nincs fenntartható rezsicsökkentés.

– Ha így van, akkor mi értelme idehaza a megújulók kormányzat által is támogatott fejlesztésének?

– Mert helyük van a hibrid rendszerben. Hozzáteszem, hogy az atomerőműből és a megújulók hálózatából álló infrastruktúrának ki kell egészülnie egy harmadik szektorral, a gyorsindítású gázturbinákkal. Ezeknek köszönhető az ellátás rugalmassága, pillanatnyi kiegyensúlyozottsága.

– Az ellenzéktől gyakran hallani, hogy még az unokáink is nyögik majd a paksi adósságot. Tényleg ennyire hosszú távra húzódnak szét a beruházás költségei?

– Ezzel is becsapják az embereket. Egyrészt így unokáinknak is lesz villamos energiája. Másrészt eddig a fejlesztésben keletkezett minden számlánkat előtörlesztettük. Látni kell, hogy az erőmű simán kitermeli a törlesztőrészleteket. Az ellenzék feljelentett bennünket Brüsszelben, át is vizsgálta az ügyletet az Európai Bizottság, de mindent rendben talált. Más kérdés, hogy a vizsgálat idejére, vagyis tizenhat hónapra le kellett állítanunk a bővítést. Még az uniós szakértők is úgy számoltak, hogy a beruházás éves szinten legalább 7,35 százaléknyi profitot termel a tulajdonos magyar államnak, vagyis a magyar adófizetőknek. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a mostani nemzetközi energiaárak és a szén-dioxid-kvóták mellett a nyereség nyilván még nagyobb lehet!

– Úgy tudni, Ausztriát zavarja a paksi beruházás. Miért?

– Nemcsak a paksi, a térségbeli cseh, szlovén és szlovák atomerőmű-beruházások is zavarják. Az osztrákok 1978-ban adták át vadonatúj atomerőművüket, de egy népszavazás miatt nem tudták beindítani. Az osztrákok 50,5 százaléka voksolt Zwentendorf üzembe helyezése ellen, vagyis 30 000 ember szavazatán dőlt el ez a kérdés! Tegyük hozzá, természeti adottságaiknak köszönhetően Európában Ausztria az egyik leggazdagabb ország vízenergiában, és a hegyekben levő tározóik, illetve a duzzasztóik miatt még tárolni is képesek az áramot.

– Ebbe a bizonyos orosz technológiára alapuló atomerőmű-építésbe be tudnak szállni hazai és nyugati cégek is?

– A nemzetközi szerződés a magyar beszállítók 40 százalékos részarányát irányozza elő a fejlesztésben, nyilván ha lehetséges. Nehéz ügy, mert kezd ugyan visszakapaszkodni az egykor szétvert magyar energetikai gépgyártás, de még nincs olyan jó erőben. Ezért is bátorítjuk vegyesvállalatok alapítását. A turbinaszigethez kapcsolódó uniós tendert, vagyis a generátor legyártását például az amerikai General Electric nyerte el, így a turbinák az egykori Alstom telephelyén készülnek majd Franciaországban, az irányítástechnikát a francia–német Framatome–Siemens építi be, a földmunkákat pedig, ami 8,5 millió köbméter föld kitermelését jelenti, a német Bauer cég végzi. Látni kell, hogy ez egy nagy nemzetközi beruházás, az együttműködésnek köszönhetően keleti és nyugati államok egyaránt fontos szereplői a projektnek.

– Mit szól a magyar szakma a német atomerőművek leállításához?

– Műszaki emberek vagyunk. Ennélfogva úgy gondoljuk, hogy a fizikát, matematikát és általában a reál tudományok törvényeit nem írhatja felül a politika. Innen nézve tehát érthetetlen, hogy Németország kockára teszi a saját gazdaságát. Mert ott most ez folyik. Finoman szólva, az sem javít a helyzetükön, hogy a mai német kormány csak úgy szerezhetett többséget, ha a zöldeket is beveszi a koalícióba. Németország december végén már leállított három atomerőművet annak ellenére, hogy az energiaárak az égbe szöktek. És 2022 végéig valamennyi reaktorukat végleg lekapcsolják. A világ talán legjobb, legbiztonságosabb reaktorairól beszélünk. A német háztartásokban pedig már eddig is háromszoros volt a villamos energia ára, mint idehaza. Nálunk 37 forintot, a németeknél pedig 120-at kell fizetni egy kilowattóra áramért. Ez most ott januárban további húsz százalékkal emelkedett, a gázszolgáltatás ára pedig 30 százalékkal lett magasabb. Németországban 2020-ban ötszázalékos az energiaszegénység, vagyis a háztartások öt százaléka már nem tudta kifizetni az rezsiszámláit, egy év alatt ez az arány pedig 9 százalékra nőtt. Látható, hogy a rossz politikai döntések miatt drámaian emelkedő energiaárak mindenre kihatással vannak Európában, az élelmiszerek árára éppúgy, mint a benzinére, az építőipari árakra. A magyar kormány nem ezt az irányt akarja követni, mi a rezsicsökkentés kormánya vagyunk.

– Kimaradhat-e Magyarország egy nagy nyugati energiakrízisből?

– Egy európai vagy regionális áramszünet bennünket is érintene, hiszen a fogyasztásunk 30 százalékát az import adja. Tény viszont, hogy a saját villamosenergia-rendszerünk minden körülmények között biztosítani tudja legalább a közüzemi és a lakossági ellátást. A két új paksi blokkal pedig még jobb lesz a helyzet.

– Meddig tűrik a tébolyt a németek?

– Azt nem tudom, de látható, hogy Németországban is problémát okoz az ipari szereplők delokalizációja. Egyre több német cég viszi külföldre a termelését. Ma már elsősorban nem a bérköltségek miatt jönnek hozzánk a nyugati vállalatok, hanem az alacsony termelési költségek miatt. Az energiabiztonság, a megfizethető energia nagyon is csábítja őket. Németország problémája az, hogy ott a hagyományos és a megújuló energiatermelést nem tudja összhangba hozni a zöldek befolyásolta berlini kormány, sőt, nem is törekszik rá. Ellentétben Magyarországgal.

– A magyar kormány politikáját gyakran éri az a vád az ellenzék részéről, hogy oroszbarát, a Paks II.-vel pedig kifejezetten hízelegni akar Moszkvának…

– Önmagukat hazudtolják meg. Elég belepillantani a 2006-os miniszterelnöki vitába. Akkor Gyurcsány Ferenc épp azt kérte számon Orbán Viktortól, hogy miért nem épít ki gyümölcsöző kapcsolatokat Oroszországgal. A nyugati vezetők a mai napig egymásnak adják a kilincset Moszkvában. Az az igazság, hogy Moszkva már a szovjet időktől fogva mindig betartotta a velünk kötött energetikai szerződéseket, és kivel fejlesztenénk, ha nem velük, akiknek óriási a tapasztalatuk az atomenergia terén, és a legtöbb blokkot építik a világon? A magyar lakosság áram- és gázellátása szempontjából is elemi érdekünk az együttműködés Oroszországgal. Természetesen nem osztjuk a baloldal miniszterelnök-jelöltjének álláspontját, miszerint nem kell ide rezsicsökkentés, helyette inkább használjanak kevesebb gázt és áramot az emberek.

– A kritikák, vádak közepette gyakran előveszi az ellenzék a csernobili kártyát mint afféle végső érvet…

– Almát körtével nem hasonlítunk össze. A két erőműtípus teljesen más elveken nyugszik. Fizikai képtelenség, hogy csernobili események játszódjanak le Pakson. A csernobili erőmű grafitos és nem nyomott vizes rendszerű volt, amilyen a miénk. Egyébként sem rendszerhiba, és nem is konstrukciós probléma okozta a katasztrófát Csernobilban, hanem egy rosszul és hiányosan előkészített kísérlet, valamint az, hogy amikor beütött a baj, a személyzet improvizálni kezdett.

– Komoly megosztottság észlelhető az atomenergiával kapcsolatosan az Európai Unióban. Magyarország szava is számít a vitában?

– De még mennyire! Igaz, a franciáké a zászlóshajó, nekik 56 reaktoruk van, amelyek az ország áramigényének több mint 70 százalékát elégítik ki. Csak összevetésképpen, ma Magyarországon a nukleáris energia részaránya körülbelül 35 százalék. Ráadásul becslések szerint a hazai ipari fejlesztések következtében egyre nagyobb áramigény jelentkezik a vidéki gazdasági központokban is, például Debrecen és Kecskemét térségében. 2030-ra 4400 megawatt lesz átmenetileg a hazai atomerőművi kapacitás, a kereslet viszont már 8600 megawattnál jár majd. Rendkívüli a jelentősége a két paksi blokk megépítésének, de a parlamentben korábban is elmondtam, hogy már nem Paks II.-vel kellene foglalkoznunk, hanem azzal, hogy mi lesz a következő nagy energiatermelő egység Magyarországon. Főként úgy, hogy lassan kifáradnak, üzemidejük végére érnek a szénhidrogénes erőműveink, az importáram pedig pokoli drága. Szóval itt jövőbe mutató, stratégiai döntéseket kell hozni.

– Elképzelhető, hogy az atomenergia a zöldenergiák kategóriájába kerül egyszer?

– Tíz ország, köztük Franciaország és a V4-ek is kezdeményezték, hogy ez így legyen, hiszen ennek az energiatermelési módnak a legkisebb a fajlagos szén-dioxid-kibocsátása. Az Európai Bizottság a közelmúltban terjesztette elő, hogy kapjon zöld címkét az atomenergia. A tudomány mai állása szerint eredményes klímavédelem csak atomerőművekkel lehetséges. Ezt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) tanulmánya is alátámasztja. Számításaik szerint az atomenergia szén-dioxid-kibocsátása, földterület- és nyersanyagszükséglete még a megújuló energiaforrásokénál is alacsonyabb. Lengyelország például több atomerőmű építését is tervezi. A németek viszont, hiába a zöldtudatosság élenjárói, külszíni lignitbányákat nyitnak. Ha kell, erdőt irtanak, egész falvakat, templomokat rombolnak le ennek érdekében.

– Vajon Márki-Zay miniszterelnök és kormánya átvenné a paksi bővítés stafétabotját?

– Azt gondolnánk, hogy a baloldal kénytelen lenne józanul és logikusan gondolkozni, amint hatalomra kerülne, de a baloldal miniszterelnök-jelöltje naponta nekimegy a rezsicsökkentésnek, mert az szerinte ellentétes Magyarország érdekeivel. A valóság az, hogy Magyarországnak elemi érdeke a kiszámítható, olcsó, biztonságos és hazai energia. Hogy mit művelne a hatalomra kerülő mai baloldal, arra a német példa is figyelmeztet! Áprilisban Magyarország jövője a tét, vagyis az, hogy a normalitás útján menjenek tovább a dolgok. Ennek pedig része az is, hogy megfizethetőek maradjanak a rezsiköltségek. Ez a két új paksi blokk megépítése nélkül nem lehetséges.

MAGYARORSZÁG