A konformista világkép egyik meghatározó sarokköve, a túlnépesedő ember mítosza egyre inkább a tények és trendek ostroma alatt áll. Ezeken a hasábokon is recenzáltam Darrell Bricker és John Ibbitson kanadai szerző­páros Az üres bolygó című elemzését, mely bemutatja, hogy hamarosan nem túl sokan, hanem túl kevesen leszünk a Homo sapiens fennmaradásához, miután „három évtized múlva a globális népesség csökkenni kezd, és a hanyatlás soha nem ér majd véget”. A ma ismert dinamikák alapján ugyanis „a globális népesség 9 milliárd körül tetőzik valamikor 2040 és 2060 között”, így „az évszázad végére jó eséllyel visszatérünk majd ahhoz a számhoz, ahol most vagyunk”.

A civilizációt, sőt az egész bolygót pusztulásba taszító népességrobbanás elmélete természetesen nem új, Thomas Malthus már 1798-ban arról értekezett, hogy a gazdasági és kulturális stabilitást az elszabaduló termékenység döntheti romba. Annak azonban, hogy a 21. század elejére az Y és a Z generáció fiatal felnőttjeinek egész légiója vallja öntudatosan, miszerint a gyermekvállalás erkölcsileg megkérdőjelezhető, valójában egy huszadik századi könyv az eredője.

Emily Klancher Merchant tudománytörténész szerint Paul R. Ehrlich biológus és neje, Anne H. Ehrlich 1968-as jövendölése (hiába, a korszellem), a magát a Római Klubot is történetének legapokaliptikusabb kiáltványára ihlető The Population Bomb (népesedési bomba) szinte felmérhetetlen, globális léptékben visszafordíthatatlannak tűnő kárt okozott a közgondolkodásban. Új könyvében Merchant arra vállalkozik, hogy mélységében is áttekintse a „túlnépesedéssel” járó, világszintű éhínséget vizionáló munka hatását a 21. századi demográfiára.

Nem túlzás ekkora jelentőséget tulajdonítani egyetlen tanulmánynak? Szerzőnk meggyőződése szerint a legkevésbé sem. Az Ehrlich házaspár publikációja óta ugyanis befolyásos tudósok, civil szervezetek és a politikára döntő hatással bíró kormányzati ügynökségek sokasága kommunikál és dolgozik abban a téves meggyőződésben, hogy a jövő központi problémája az emberi szaporulat lesz. Merchant e politikai, szakpolitikai és tudatipari tevékenységek egyenes ágú következményeként azonosítja a gyermekvállaláshoz való hozzáállás változását, s ennek egyfajta negatív externáliájaként azt is, hogy a valódi kihívásokra a kelleténél sokkal kevesebb figyelem és erőforrás jut. Szerzőnk részletesen, adatokkal gazdagon alátámasztva ismerteti azokat a szakpolitikai döntés-előkészítő anyagokat, beavatkozási akcióterveket, kormányzati és kormányközi szervezetekhez kötődő konkrét kezdeményezéseket és programokat – kiemelten ideértve az abortusz beemelését a mindennapi normák közé –, amelyek egyetlen célja évtizedek óta a fejlett országok természetes népszaporulatának visszafogása. A történet tragikus iróniája, hogy a progresszió által újonnan legitimált népességszabályozó eszközöket sokszor éppen a szélsőjobboldal ültette gyakorlatba – lásd a feketék tömeges sterilizálását Amerika több államában alig néhány évtizeddel ezelőtt.

Merchant munkája ijesztő dokumentációja annak, milyen kiterjedt és mélyreható befolyással lehet rögeszmés mániákusok, küldetéses ngó-k és fontosságukat kereső hivatalnokok koalíciója az emberiség kollektív tudatának s ezzel a világ sorsának alakulására.

Emily Klancher Merchant: Building the Population Bomb.Oxford University Press, 2021

A szerző a Brain Bar jövőfesztivál alapítója.