Új számítógépes modellekkel vizsgálják a nagy embertömegek mozgását
Test test ellen
Új számítógépes modellekkel vizsgálják a nagy embertömegek mozgását, hogy megelőzhetők legyenek a pánikok és halálos balesetek a fesztiválokon, vallási vagy sporteseményeken.
Nem a zenére vagy a hangulatra, hanem a tömeg hullámzására voltak kíváncsiak azok a kutatók, akik feltűnő narancssárga baseballsapkában, ruhájukba épített többtucatnyi érzékelővel szálltak be a buliba a június végi Hellfesten. Európa egyik legnagyobb heavy metal fesztiváljára naponta 65 ezren látogatnak ki a franciaországi Clisson közelébe, és a koncertek alatti táncolás igen intenzív, így kézenfekvő volt, hogy itt vizsgálják, milyen fizikai kontaktusba kerülnek az emberek egy felfokozottan hullámzó sokaságban, és hogyan terjednek tovább a kisebb-nagyobb impulzusok. A tömeg sajátos mozgását nem csupán a fesztiválozókkal együtt „pogózó” és „propellerező” kutatók szenzorai révén követték, hanem a koncert résztvevőire irányított kamerákkal is.
A Hellfesten táncoló tudósok a francia Nemzeti Digitális Tudományos és Technológiai Kutatóintézet (Inria) munkatársai voltak, adataikat pedig a két éve alapított európai konzorcium, a CrowdDNA projektje számára gyűjtötték. Ebbe a nemzetközi csoportba angol, francia, német és spanyol kutatóintézetek tartoznak, amelyek szakértői a biomechanika, a fizika, a kognitív tudományok és az informatika terén felhalmozott tudásukat kamatoztatva próbálnak új modellt kidolgozni a nagyobb embertömegek mozgásának elemzésére. Céljuk, hogy meg lehessen előzni a baleseteket a sokezres rendezvényeken.
sem a kezükkel, sem a lábukkal nem tudnak erőt kifejteni
Merthogy az akár katasztrófába torkolló pánikok egyáltalán nem mennek ritkaságszámba. Az egyik legsúlyosabb tömegszerencsétlenség 2015 szeptemberében a mekkai zarándoklaton történt, ahol a nagy tülekedésben több mint 2400 embert tapostak halálra. Tavaly novemberben pedig Travis Scott amerikai rapper houstoni koncertje követelt tíz áldozatot (és több száz sebesültet), amikor a nézők a színpad felé nyomultak. Magyarországon 2011-ben a budapesti West Balkánban fulladt meg három lány, amikor a megrémült tömeg hirtelen el akarta hagyni a szórakozóhelyet, a Sziget Fesztiválon pedig 2019-ben Ed Sheeran fellépésén kellett pánikba esett embereket kimenekíteni a 60 ezres közönségből, de nagyobb baj akkor nem történt.
A gigarendezvényeken kordonokkal osztják kisebb szektorokra a nézőteret, a rutinosabb koncertjárók pedig azonnal kört alakítanak ki, ha valaki elesik, felsegítik, és ha nincs jól, kiadják a színpad és a közönség között kialakított sávba, a „taposóba”, ám ez nem old meg minden helyzetet. Gyakran kialakul ugyanis olyan tumultus (például a tájékozódásukat vesztett, alacsonyabb termetű nézők pánikja miatt), amikor a tolongásban a benn állók teljesen egymáshoz préselődnek, szinte felemeli őket a tömeg. Ilyenkor sem a kezükkel, sem a lábukkal nem tudnak erőt kifejteni, egyre nehezebb lélegezniük is, nem látják a kiutat, de még csak lenézni sem tudnak, megelőzendő, hogy rálépjenek egy földre került társukra – foglalta össze a langolo.hu zenei weboldal a Travis Scott koncertjén történtek kapcsán.
A biztonságiaknak ilyenkor már korlátozottak a lehetőségeik, hiába pásztázzák általában kamerákkal a közönséget (mint a Szigeten is), hogy lássák, hol torlódhatnak veszélyesen össze a táncolók. Az ilyen kritikus szituációk jobb megértésén és elkerülésén dolgoznak a CrowdDNA kutatócsapatai. A mai modellek többsége a folyadékok áramlásához hasonlítja a tömegek mozgását, és nem veszi figyelembe az egyes személyek közti fizikai interakciókat, pedig ezek alapvetően befolyásolhatják az események kimenetelét – magyarázta a Le Monde napilap összeállításában a konzorcium egyik tagja, a gyalogosok áramlásának vizsgálatára szakosodott francia cég, az Onhys vezető kutatója, David Wolinski.
Ha lemerül a telefonjuk, pattanjanak biciklire. Ezt javasolja a fesztiválozóknak a British Gas brit energiaszolgáltató vállalati blogjának az a bejegyzése, melyben a 30 ezer megawattnyi áramot elfogyasztó Glastonbury zenei fesztivál apropóján gyűjtöttek össze néhány ötletet ahhoz az azóta még aktuálisabb kérdéshez, miként is lehetne csökkenteni az ilyen tömegrendezvények energiaigényét. A Low-Tech Magazine munkatársai a tavasszal házilag építettek kerékpáros áramtermelő rendszert, és úgy számoltak, hogy az 10–15 okostelefon 5–10 wattos töltésére is képes párhuzamosan. (A képletben sok függ a kerékpárt hajtó személy erőnlététől.)
A mutatóba már több rendezvényen is szerepeltetett töltőállomások felállítása a fesztiválszervezők feladata, de persze számukra is előny lehet, ha csökkenteni tudják látogatóik energialábnyomát. A 6AM zenei szakoldal továbbmegy: kalkulációja szerint már olyan hatékony rendszer is építhető, mellyel hat kerékpáros lábmunkájával elég energia generálható ahhoz, hogy egy 2000 fős közönség a fesztiválokon elvárható hangerővel és minőségben élvezze a koncertet. (Azt mi tesszük hozzá, hogy a humán erőforrás alkalmazása még a növekvő áramdíjnál is költségesebb lehet, de olyan „üzleti modell” is elképzelhető, hogy munkájukért cserébe a biciklisták is hallhatják, láthatják a koncertet, és megfelelő zenére talán még tekerni is könnyebb.)
Tanácsolják még a napelemek alkalmazását is a szervezőknek. Ez azért is logikus ötlet, hiszen a zenei fesztiválok többsége nyáron van, tehát abban az időszakban, amikor az ilyen panelekkel a lehető legtöbb energia termelhető. Ilyesmivel – legalábbis mutatóba – évek óta több fesztivál szervezői és szponzorai is élnek. A jövő héten kezdődő Szigeten például már 2018-ban is volt Eco Kemping, ahol az – egyebek mellett mobiltöltésre is használható – áramot és a meleg vizet az E.On ilyen rendszereivel, helyben állították elő.
Újszerűbb megoldást jelentenek az áramot generáló táncparkettek, melyekkel a fesztiválozók mozgási energiája „hasznosítható újra”. A holland Energy Floors rendszere padlólaponként 35 watt termelésére képes, ha elég jó a buli. Hogy ez utóbbi akár elengedhetetlen is lehet, arról a Coldplay énekese nyilatkozott a BBC-nek annak apropóján, hogy a zenekar idei, környezettudatosságra építő turnéja során kísérleti jelleggel alkalmazza a rotterdami vállalat megoldását. Chris Martin elmondása szerint úgy tervezték meg a – kerékpáros áramgenerálással is megtámogatott – rendszert, hogy ha a közönség nem élvezi eléggé a koncertet, és nem táncol, akkor szó szerint kialudjanak a fények. ¬ BALOGH CSABA
Éppen ezért a nagy rendezvényeken végzett adatgyűjtés mellett a tudósok számos laboratóriumi kísérletet is végrehajtanak az emberi test akaratlan mozgásainak megértéséért. Az Inria rennes-i központjában például érzékelőkkel borított kísérleti alanyokat löknek meg váratlanul, kisebb-nagyobb erővel a hátukon, a karjukon és a vállukon, aztán számítógéppel elemzik, hogyan nyerik vissza az egyensúlyukat.
A németországi jülichi kutatóközpontban (FZJ) azt vizsgálják, hogyan mozdul (és esik) el három, öt, tíz vagy ötven, egymás mellett álló ember, ha meglökik az elsőt, illetve hogy az egyes személyek ösztönös izommunkája miként befolyásolja a dominóeffektus dinamikáját. Néhány éve ugyanitt azt is elemezték, mi történik, amikor kétszáz résztvevőnek kell hirtelen elhagynia egy termet egyetlen kijáraton keresztül: hogyan növekszik a sűrűség, hol és miért alakul ki torlódás, és mikor jön el az a pont, amikor egyesek már annyira beszorulnak, hogy képtelenek mozgatni a karjukat.
Az így felhalmozott tudás alapján olyan új algoritmust fejlesztenek, ami már nem folyadékmolekuláknak vagy dominóként jobbra-balra dőlő tárgyaknak tekinti egy sokaság tagjait, hanem hús-vér embereknek. A CrowdDNA tervezett modelljében kombinálják az emberi test biomechanikai adottságait és a különféle külső erőhatásokra adott reakciókat azokkal az adatokkal, amiket valós szituációkban, koncerteken vagy más tömegrendezvényeken gyűjtenek. Egy ilyen, a sokaságot pásztázó kamerákkal összehangolt rendszer a tudósok reményei szerint a tapasztalt emberi szemnél jóval hamarabb hívja majd fel a figyelmet a veszélyes helyzetekre – például arra, hol sűrűsödik úgy a tömeg, hogy hamarosan nehéz lesz levegőt venni –, vagy jelzi, ha kívülről nem láthatóan a földre került egy néző.