A kínai mezőgazdasági géntechnológusok nagyon örülnek, hogy az ország vezetése jelentősen egyszerűsíttette a génszerkesztett (és nem a „hagyományos” értelemben génmódosított!) haszonnövények kutatását, használatát. Az amerikai kollégáik mosolya azonban már nem feltétlenül őszinte, hiszen az eddig domináns amerikai mezőgazdasági génmódosító szektor hatalmas versenytárssal találta szemben magát. A kínai vezetés eddig tartott a génmódosított növényektől, de az élelmiszer-biztonság, a nagyhatalmi agrárkapacitás (és a várható haszon) érdekében úgy érezhették, hogy nincs más választásuk.
Bár Kína az utóbbi években a mezőgazdasági biotechnológia területén (is) a világ élvonalába jutott, és az ország tudósai publikálják a növényi génmódosítással foglalkozó cikkek jelentős részét, egészen eddig az így előállított termények emberi étkezési célú előállítása és kereskedelmi forgalmazása gyakorlatilag tiltott volt az országban. A pekingi vezetés azonban nemrégiben új engedélyezési jogszabályokat jelentett be, amelyek a közeljövőben megnyitják a génszerkesztett növények termelésének lehetőségét.
Itt rögtön tegyünk egy kitérőt, mert fontos különbséget tennünk a „klasszikus” mezőgazdasági génmódosítás és a génszerkesztés között. Előbbiben esetenként egy másik fajból származó gént építenek be a növény genomjába, vagyis olyan organizmust hoznak létre, amely hagyományos növénynemesítési eljárásokkal nem jöhetne létre. A génszerkesztésben nem kerül be a növénybe másik fajból származó gén, hanem irányított mutációkat hoznak létre a genom ban. Vagyis olyan változások történnek benne, amelyek akár évtizedekkel ezelőtt is megvalósulhattak volna, csak most sokkal gyorsabbak, precízebbek, irányítottabbak – tehát hatékonyabbak.
Érdemes egyébként belegondolni abba is, hogy a hagyományos és mindenhol alkalmazott, vagyis biztonságosnak tartott növénynemesítési eljárások között van olyan is, amikor különböző vegyi anyagokkal, sőt besugárzással véletlenszerű mutációkat hoznak létre a növényi genomban (mintha csukott szemmel tüzelnének egy sörétes puskával), majd az így kialakult mutánsokat vizsgálják, hogy esetleg valamiben jobbak-e az eredetinél. Ez a módszer a kőbalta a génszerkesztés lézerszikéjéhez képest, a várt eredmény pedig hasonló.
A kínai mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium által nyilvánosságra hozott új engedélyezési szabályok szerint a génszerkesztéssel létrehozott növényfajták kereskedelembe hozatalához sokkal kevesebb biztonságossági vizsgálatot írnak elő, és így azok akár egy éven belül a piacra kerülhetnek, ellenben a hagyományos génmódosított növényekkel, amelyeket olyan fáradságos és költséges vizsgálatok után engedélyezhetnek csak (elméletben), hogy az hat évet is igénybe vehet – számol be a Reuters. Ez a lehetőség azért csak elméleti jelenleg, mert a genetikailag módosított növények termelését csak alig néhány hónapja tették lehetővé Kínában, és még egyetlen ilyen termék sem jelent meg a kínai élelmiszerpiacon. Eddig csak a génmódosított állati takarmányok importja volt engedélyezett.
Vagyis adott egy hatalmas és ehhez mérhető tudományos potenciállal bíró ország, amely a mezőgazdasági biotechnológiában is nagyhatalom lett mára, de eddig hazai fogyasztásra a párt nem engedélyezte a technológiát (bár már évek óta latolgatták a lépést). Mi okozhatta az irányváltást? Az élelmiszer-ellátás biztonsága, pontosabban a bizonytalansága. A kínai vezetés úgy értékeli, hogy az ország legnagyobb gyengesége az élelmiszer-termelés, és azon belül is a vetőmag-előállítás. A hagyományos nemesítési technológiákkal a kínai agrárszektor egyre nehezebben képes létrehozni azokat a kultúrfajtákat, amelyek alkalmasak a milliárdos lakosság ellátására, és ez a helyzet a klímaváltozás súlyosbodásával csak romlani fog.
A növénynemesítő cégek részvényárfolyamai is esésben voltak az ellátási nehézségek miatt, de most, hogy a belföldi piac is megnyílik belátható időn belül, új erőre kaphat a szektor és vele együtt a géntechnológiai kutatások. A várakozások szerint amint a gyakorlatban is engedélyeznek bizonyos GM-növényeket, 33 millió hektárnyi termőföldön termelhetnek génmódosított kukoricát és szóját első körben, amiből 5 milliárd jüan (250 milliárd forint) bevétel származhat. A szabályozás szigorúsága a mostani módosítások után nagyjából a világátlaghoz zárkózik fel, vagyis nem lesz annyira liberalizált, mint az egyesült államokbeli szabályok, de az európai uniós de facto tilalomnál sokkal megengedőbb lesz. Amerikában a génszerkesztett fajtákat nem különbözteti meg a szabályozás a természetes módosulatoktól, míg az EU-ban ugyanúgy kezelik őket, mint a klasszikusan génmódosított variánsokat.
A változtatás bejelentése óta a kínai mezőgazdasági géntechnológusok tömegével nyújtják be az engedélyezési kérelmeket az általuk génszerkesztéssel kifejlesztett növényvariánsokra, amelyekre valószínűleg külföldön is nagy lesz a kereslet. A Kínai Tudományos Akadémia növénygenomikai intézetének kutatói például pár napja publikálták a Nature-ben, hogy ezzel a módszerrel a lisztharmatfertőzésre rezisztens búzafajtát alkottak. A folyóiratnak nyilatkozó kutatók egyöntetűen azt várják, hogy kutatásaik az elméleti síkról most majd átkerülhetnek a termőföldekre.
A lisztharmatra rezisztens búza lehet az első gyakorlatban is engedélyezett GM-növény Kínában. A kutatócsoport már nyolc évvel ezelőtt létrehozta azt a változatot, amelyben megváltoztatták a gombafertőzésre való érzékenységet okozó gént, hogy ellenállóvá váljon a búza. Csakhogy ezzel együtt a búza növekedése is lecsökkent. Mostanra sikerült kiküszöbölniük ezt a mellékhatást – a búza kromoszómája egy részének törlésével. Más kutatók megjegyzik, hogy ha a búzán működik a génszerkesztés a lisztharmat ellen, akkor a többi tízezer virágos növényen is működhet, amelyeket ez a gomba képes megbetegíteni, a gabonáktól a hüvelyeseken át a hagymáig és a legkülönfélébb gyümölcsökig.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/9. számában jelent meg, február 24-én.