Szovjet kisgyerek voltam Magyarországon, ami kicsit megnehezítette a diákéveimet
Ljasuk Dimitry – környezetvédő, filmes
Fotó: Reviczky Zsolt
Mátraházi Zsuzsa
„Szovjet kisgyerek voltam Magyarországon, ami kicsit megnehezítette a diákéveimet” – utal a máig meghatározó hangulatra a 44 éves reklámszakember, aki környezetvédőként pár évvel ezelőtt kezdett el természetfilmeket készíteni. Leningrádban született, ahol magyar édesanyja és ukrán édesapja az orvosi egyetemen ismerkedett meg. Egyéves korától Magyarországon élt a család. Először Tatabányán, majd Pilisvörösváron, Karcagon, Kisújszálláson, Tiszafüreden, Tiszaörvényen. Hol szükséglakásban, hol panelban kaptak szolgálati szálláshelyet, végül kertes házba kerültek. Gimnáziumi évei Tiszafüreden teltek, de „18 évesen megpattantam otthonról, a saját lábamra akartam állni”. Munka mellett Szolnokon egy évig a kereskedelmi főiskolára járt, utána a Gábor Dénes Főiskolára hat évig, de nem fejezte be. Egy évet Los Angelesben tanult, „akkor autótervező szerettem volna lenni”. Magyarországra visszatérve a reklámszakmában helyezkedett el, közgazdászdiplomáját 31 évesen szerezte. A mai napig 2004-ben alapított reklámügynökségét vezeti. „Szeretem a munkámat, de amikor 2018-ban elkezdtem filmezni, megéreztem, hogy ebben tudok kiteljesedni.” Először a Tisza-tó természeti szépségeit mutatta be, és amikor szembesült a környéket sújtó szennyezéssel, magánemberként és filmesként is igyekezett tenni ellene. Ősszel kerülhet a mozikba a Jóreménység-sziget című játékfilmje.
Barátnőjével a XIII. kerületben lakik, környezettudatos háztartást vezet. Óriási teraszára konyhakertet telepített. Sok időt tölt a Tisza-tónál. „Építettem egy önfenntartó lakókocsit, és gyakran a hajómon, a vízen éjszakázom. Ingyen használható kulcsos stéget is kialakítottam a tónál, ahol a vendégek ápolják a virágokat, öntözik és fogyasztják a zöldségeket.”
¬ Kettős nemzeti identitásával hogyan éli meg az orosz–ukrán háborút?
Szerintem Ukrajna és a vele szomszédos országok, de még Európa is csak feláldozható gyalog az orosz–amerikai sakkjátszmában. Agresszornak tekintem Putyint. Mélységesen elítélem, amiért megtámadott egy másik országot, és óriási károkat okoz Oroszországban is. De az orosz emberekkel semmi bajom sincs, és az orosz zenét, irodalmat is szeretem. Szerintem túlkapás volt, hogy az ukrán tananyagból a háború miatt kivették Csajkovszkijt meg Tolsztojt. Általam gyűjtött adományokkal és a nyelvtudásommal személyesen is segítettem a bombázások elől menekülőket.
¬ A nagyszülőktől tanult ukránul?
Apai nagyanyám kérésére lettem szovjet állampolgár. Tartott attól, hogy különben esetleg nem mehetnék hozzájuk látogatóba. Szegények voltak, de büszkék arra, hogy minden gyerekük egyetemet végzett. Márpedig a felsőoktatás akkoriban oroszul folyt. Így amikor gyerekként a nyarakat náluk, Mizocsban töltöttem, oroszul beszéltek velem, és oroszul tanítottak. Lett is ennek böjtje Magyarországon.
¬ Túl jól teljesített az itt nemszeretem orosz nyelvórákon?
A magyarok szemében akkor is ruszki lettem volna, ha Kazahsztánból származom. De én ráadásul büszkélkedni próbáltam az orosztudásommal. Leálltam társalogni a szovjet kiskatonákkal, amikor bejöttek a városba Kunmadarasról, ahol atomtöltetű rakétákat is őriztek. Egy alkalommal, amint látótávolságon kívül került a katonák teherautója, odajött egy férfi, és leköpött. Tízévesen nem értettem a dolgot, de anyukám elmagyarázta, hogy el kell fogadnom a másságomat.
¬ Sikerült megbékélnie azzal, hogy kilóg a sorból?
Nekem természetes, hogy a felmenőim között orosz, ruszin, lengyel és osztrák, sváb is akad. Büszke vagyok az ukrán gyökereimre, de magyarnak tartom magam, és 1990 óta magyar állampolgár vagyok. Amikor még rajzolással foglalkoztam, kérték, skicceljek fel egy tipikus magyar arcot. Ilyen azonban nincs, mert ez a nép számos nemzettel keveredett. A genetikai állomány sokszínűsége miatt lett a magyar eszes, ügyes.
¬ Az ukrán menekültek elfogadták az orosztolmácsolást?
Az ukránok jelentős része beszél oroszul. A Magyarországra vagy Kárpátaljára menekültek túlnyomó része Ukrajna keleti részéről érkezett, ahol a lakosság többsége ukrán létére oroszul beszél. A háború óta azonban – érthető okok miatt – egyre többen nem hajlandók oroszul megszólalni, még az orosz kérdésre is ukránul válaszolnak. De azt hiszem, az én magyar akcentusos oroszomat elfogadták.
¬ A háború miatt nyilván felerősödött az oroszellenesség.
Persze, de a magyarellenesség is. Akik Ukrajna belsejéből érkeztek Kárpátaljára, azt hitték, hogy a magyarok rosszak, mind Putyin-pártiak. Aztán látták, hogy a néppel semmi baj. A kormánynak volt konfliktusa az ukránokkal a magyar kisebbség miatt. A propaganda sajnos meg tudja változtatni egy ország gondolkodását, és a szájkaratét Oroszországban, Ukrajnában, Magyarországon és Nyugaton is alkalmazzák. Ezzel a legnyilvánvalóbb tényeket is elfedik az átlagember elől, aki így képtelen eldönteni, mi is az igazság.
¬ Az ukrán szemétlerakatokat megmutató filmben Zelenszkij elnököt is megszólította, kérte, tegyen a környezetszennyezés ellen. Kapott választ?
Nem tőle, hanem az illetékes miniszterétől, és Kárpátalja kormányzójától. A szelektív udvarok a film bemutatása után jelentős támogatást kaptak. Nemcsak Kárpátalján meg Erdélyben építették be a tananyagba pedagógusok A Tisza nevébent, hanem a magyar iskolákban is. Jogosan, mert a Duna deltájánál járva magyar feliratú palackot is találtam. A mi szemetünk is eljut a tengerbe.
¬ Ön hogyan él környezettudatosan?
Nem vásárolok PET-palackos italokat. Termoszt használok és visszaváltható üvegű szódavizet iszom. Nem veszek meg olyan sajtot sem, amelyben a szeletkéket külön fóliába burkolják. A műanyag kupakokat ledarálom, mert egy barátom 3D-s nyomtatóval fecskefészket tud az őrleményből készíteni. Jó volna, ha a Tiszából kihalászott szemétből padokat csinálhatnánk a partra!
¬ Visszautasított már felkérést, mert környezetszennyező árut akartak hirdetni?
Kaptam megkereséseket, de egyet sem vállaltam, nem azért készítek filmeket, hogy cégeket reklámozzak és pénzt kapjak érte. Hiteles szeretnék maradni.
¬ Természetfilmjeivel miért pont a Tiszára koncentrál?
Édesapámmal rendszeresen jártam a Tisza-tóra horgászni. Ott érezte otthon magát egy olyan országban, ami nem a szülőhazája. Kilenc éve hirtelen halt meg a tavon egy csónakban. Nekem a vele együtt töltött idő miatt erős kötődésem alakult ki a Tiszához.
¬ Hol tanulta a filmes szakmát?
Híres külföldi rendezők online kurzusain. Szerintem jó látásmóddal születtem, ezt próbáltam továbbfejleszteni. Nemsokára mozikba kerül az első nagyjátékfilmem. Az édesapám elengedése adja az alapját, de azt is megmutatom, milyen a magány a természetben, és milyen a városban. A karantén idején fél évre leköltöztem a Tisza-tóhoz, a felvételeket magam készítettem, én voltam a vágó, a szövegíró is. Saját pénzemből valósítottam meg.