Szabadságjogi forradalom
A hálózat csapdában
Digitális pajzsot emel az európaiak elé az unió azzal, hogy – hatalmas büntetések kilátásba helyezésével – megálljt parancsol az online óriások gátlástalan adatkereskedelmének. A minap elfogadott új rendelet a fogyasztói önvédelem hatékony eszközének ígérkezik.
Folk György
Már-már szabadságjogi forradalomnak is beillik, hogy az Európai Unió szombat hajnalban lezárta a nagy online szolgáltatók adatkezelését megrendszabályozni akaró tárgyalásait. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) 2024-től életbe lépő passzusai kerek perec megtiltják a gyermekeket célzó reklámtevékenységet, valamint az olyan hirdetéseket, amelyek érzékeny adatok – így különösen vallási meggyőződés, nem, etnikai hovatartozás, politikai preferenciák – alapján találják meg a közönségüket. Ez óriási váltás, eddig ugyanis vállalatok sokasága kereste degeszre magát ilyen információk gyűjtésével és adásvételével. Tilosak lesznek az úgynevezett sötét minták is, vagyis az olyan praktikák, amelyek gyakorlatilag a felhasználók megtévesztésével csikarnak ki tőlük személyes adatokat. Ilyen például az, amikor követhetetlen és logikátlan menürendszerek mélyére rejtik a lemondási, leiratkozási, profiltörlési lehetőségeket.
Visszaesően renitens szereplőket ki is tilthatnak az EU-ból
A regulák ellen vétőket óriásbüntetésekkel sújthatják majd, így a Facebookhoz, a Twitterhez, a TikTokhoz hasonló közösségi oldalak, a Google-féle keresőmotorok és egyéb online szolgáltatások működtetőinek a korábbinál sokkal többet kell majd tartalomszűrésre és -ellenőrzésre, a demokratikus értékek védelmére, a szólásszabadság biztosítására költeniük. A szabályok be nem tartása a cégek globális éves bevételének 6 százalékába is kerülhet, ami többük esetében dollármilliárdokra rúghat. Visszaesően renitens szereplőket pedig végső soron ki is tilthatnak az EU-ból. Összesen csaknem tízezer társaságra vonatkozik a rendelet, ezen belül harmincra az óriásvállalatokról szóló passzusok, amelyek között az említetteken kívül digitális kereskedők (Amazon), pornográf tartalmakat kínáló oldalak, streamingszolgáltatók (Spotify) és online piacterek (AliExpress) is vannak: olyanok, amelyek több mint 45 millió felhasználót szolgálnak ki.
Az online óriáscégeknek speciális kötelezettségeik lesznek olyan válsághelyzetekben, mint amilyen a koronavírus-világjárvány vagy újabban az Oroszország által kirobbantott ukrajnai háború. Ilyen esetekben különösen oda kell majd figyelniük a félretájékoztatás vagy félrevezetés elleni lépéseikre. Arra is kötelezni lehet majd őket, hogy adatvédelmi hatóságoknak és kutatóknak betekintést adjanak adatbázisaikba és algoritmusaik működésének egyes részleteibe. Máshol közvetlenebbül is húsba vág az új szabályrendszer: az internet gigászainak éves bevételük fél ezrelékét be kell majd fizetniük az EU kasszájába, hogy abból Brüsszel az ő működésük ellenőrzését finanszírozza.
A „digitális magánemberek” számára is számos változást ígérnek az új passzusok. A közösségi oldalaknak például többletjogokat kell biztosítaniuk európai felhasználóik számára. Így ezentúl az illegális tartalmat közzétevő felhasználókat tájékoztatni kell annak eltávolításáról, az okokról és a körülményekről. Hozzáférést felfüggeszteni vagy profilt törölni pedig csak figyelmeztetés után lesz majd szabad. S a felhasználók ezek után még egy új, a bíróságoknál sokkal gyorsabban dolgozó panaszkezelési fórumhoz is fordulhatnak majd. Akár kártérítésre is igényt tarthatnak, amennyiben a vállalatok a kárukra sértik meg a DSA rendelkezéseit.
A digitális szolgáltatások rendelete nem légüres térbe érkezik, az Európai Unióban mindössze egy hónapja fejeződtek be a digitális piacok rendeletéről (DMA) szóló tárgyalások is. A DMA célja nem kevesebb, mint hogy megtörje az internetes üzletszerzés logikájából adódóan hatalmasra nőtt piaci szereplők, így az Amazon, a Google és az Apple majdhogynem monopolpozícióit. Vagy legalábbis kordában tartsa őket. A már 2023-tól életbe lépő DMA-val – ami a cégek éves globális bevételeinek 10 százalékát kitevő büntetésekkel fenyeget – az Európai Bizottság véget vetne a hosszadalmas bírósági huzavonáknak, egyértelműsítve néhány alapszabályt és a megszegésükért járó szankciókat.
Így például ezek az úgynevezett kapuőrök nem sorolhatják másokénál előbbre a felületeiken a saját szolgáltatásaikat és termékeiket csak azért, mert a sajátjuk. Nem akadályozhatják a kapcsolatfelvételt ügyfeleik és a platformon kívüli cégek között, és azt sem, hogy a felhasználók gyárilag telepített szoftvereket, alkalmazásokat távolítsanak el eszközeikről. Viszont – bizonyos helyzetekben – átjárást kell biztosítaniuk saját és mások szolgáltatásai között, és lehetővé kell tenniük, hogy kuncsaftjaik hozzáférjenek a felületeik használata során keletkező adatokhoz. A náluk hirdető cégeknek pedig át kell adniuk azokat az információkat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy önállóan ellenőrizhessék a kapuőrnél megjelenő reklámjaikat. Az üzleti felhasználók számára azt is lehetővé kell tenniük, hogy a platformon kívül is hirdessék szolgáltatásaikat és köthessenek szerződéseket saját ügyfeleikkel.
Ezzel erősítést kap a demokrácia, még mielőtt túl késő lenne – méltatta a szabályozás elfogadását Hillary Clinton korábbi amerikai külügyminiszter, szenátor és elnökjelölt, stílszerűen a Twitteren. Korábbi főnöke, Barack Obama exelnök is úgy vélte: a rendelet fontos lépés a politikai polarizáció ellen. A European Digital Rights (EDRi) digitális jogvédő szervezet szakpolitikai vezetője, Diego Naranjo szerint „noha a DSA végső formájában nem tökéletes, az EDRi büszke rá, hogy sikerült a felhasználók után kémkedő hirdetések betiltását az uniós politikai közbeszédbe emelni”.
A kritikusok ugyanakkor rámutatnak: az EU úgy fogalmazta meg a passzusokat, hogy azok az ő kutyája (kisebb) kölykeinek konkurenciát jelentő amerikai mamutok számára legyenek a leghátrányosabbak. Sőt Martin Schirdewan, a német Baloldal párt képviselője, egyben DSA-ügyi árnyék-jelentéstevő úgy vélte, nem fair, hogy kiskapukat nyitottak a közepes vállalkozások számára, márpedig ilyenből nagyon sok van a digitális gazdaságban. A HVG forrásai szerint azonban szó sincs kiskapukról, szándékosan könnyítettek némileg a kisebb szereplők helyzetén.
Egy másik, a tárgyalásokra rálátó szakértő szerint a rendelet legnagyobb erénye, hogy rugalmas, ezáltal ugyanis vélhetően időtálló lesz. Ez pedig – hangozzék bármily fellengzősen – jelentős mérföldkő lehet az unió föderalizációjában, mert megteremtheti az egységes elvek és szabályok mentén működő egységes digitális piacot. Az Európai Bizottság egyik legnagyobb erőssége már ma is a versenyfelügyelet, új jogosítványainak köszönhetően pedig ez az online térben még eredményesebb lehet – vélekedik az informátor.