A közösségi távolságtartás miatt sokan szervezték át közlekedési szokásaikat és döntöttek úgy, hogy a zsúfolt busz, villamos helyett ezentúl két keréken közlekednek. A Magyar Kerékpárosklub 2020-as, országos reprezentatív felmérése szerint hazánk teljes felnőtt lakosságának 9, a budapestieknek 11, a budapesti tömegközlekedőknek pedig 13 százaléka tekert többet a fertőzésveszély miatt. A BKK 2019–20 között kiugró, mintegy 15 százalékos biciklis forgalomnövekedést mért, ez a szám 2021-ben még magasabb volt 3 százalékkal. Az adatok a bringázás szempontjából kritikus téli időszakban is nagy növekedést mutatnak. A műszeres számlálópontokon a koronavírus-járvány előtti időszakhoz (2019) képest 2022 februárjában 40 százalékos kerékpáros forgalomnövekedést mértek.

Mindent megmozgat

Magyarországon a felnőtt lakosság 71 százaléka kerékpározik több-kevesebb rendszerességgel. Napi közlekedésre 16 százalékuk használja a biciklit, ez régiónként eltér. A Dél-Alföldön 35, Budapesten nyolc százalék ez az arány. Míg 2018-ban a fővárosiak 51 százaléka mondta, hogy hetente legalább egyszer nyeregbe pattan, 2020-ban már 57 százalékuk, ebből 21 rendszeresen. A fenti kutatásból az is kiderül, több férfi biciklizik, mint nő és több diplomás, mint általános iskolai végzettségű. A felmérés legérdekesebb megállapítása, hogy a kormánypárti és ellenzéki, illetve párt nélküli szavazók ugyanolyan arányban (70-71 százalék) szoktak kerékpározni, a fővárosban viszont a kormánypártok szavazói rendszeresebben, mint az ellenzékiek. A kutatás talán legfontosabb tanulsága, hogy a megkérdezettek saját bevallásuk szerint leginkább azért bringáznak, mert így mozoghatnak és egészségesebbek lehetnek.

A kerékpározásnak számos kedvező egészségi hatása ismert. Erősíti az immunrendszert, edzi a szív- és keringési rendszert. Tekerés közben a szívverés felgyorsul, a vérkeringés élénkül, a szervezet sejtjeihez azonos idő alatt több oxigén jut el, mint nyugalmi helyzetben. A mozgás által kalóriát égetünk, így csökkenthetjük a túlsúlyból adódó kockázatokat. A biciklizés pedig minden izmot megmozgat. Igénybe veszi a felső- és alsótest izmait, amelyek a zsírégető hatásnak köszönhetően jobban láthatóvá válnak. Számos más sporttal ellentétben kevésbé terheli az ízületeinket. Míg futás közben a teljes testsúlyunk a lábakra nehezedik, kerékpáron ülve a testsúly legnagyobb részét a jármű hordozza. Ráadásul az enyhe, körkörös terhelés jobb tápanyagellátást eredményez az ízületekben.

Lassítja az öregedést

Számos betegséget segít megelőzni, elsősorban a szív- és érrendszerieket. Az intenzívebb keringés tisztítja az ereket, megakadályozza meszesedésüket, segít a koleszterinszint megfelelő szinten tartásában. A vércukorszint csökkentésével a kettes típusú cukorbetegséget is megelőzhető. A rendszeres tekerés a magas vérnyomás és a rák kockázatát is csökkenti. Az aerob mozgásformák – mint a kerékpározás, az úszás, a gyaloglás vagy a futás – fokozzák az agyi vérátáramlást is, aminek köszönhetően több oxigén, illetve a sejtek számára értékes anyag jut el az idegsejtekhez, így segítve az agyműködést. Általa javul az emlékezetünk, a koncentrációs készségünk, és a megnövekedett agyi vérátáramlásnak az olyan betegségek megelőzésében is fontos szerepe lehet, mint például az Alz­heimer-kór. A fizikai aktivitás serkentőleg hat az agyban és az izmokban felszabaduló neuro­tro­pi­nok vagy idegfehérjék képződésére. Ez megakadályozza a meglévő agysejtek halálát, és elősegíti az új idegsejtek és a közöttük lévő új kapcsolatok kialakulását.

 

A kerékpározás a napi stressz feldolgozásában is segítségünkre van. Friss levegőn, biciklizés közben a környezetünkre figyelünk, és elterelhetjük gondolatainkat napi problémáktól. Nagyszerű kedélyjavító, növeli a boldogsághormonszintet, mentális megelégedést és jó hangulatot nyújt. Kutatások megállapították, hogy 15 perc tekerés után a stresszhormonként számon tartott kortizol szintje jelentősen csökken a szervezetükben, ebből azt a következtetés vonták le, hogy a biciklizés kiváló gyógyír a depresszió és a szorongás ellen. Az aktív életmód hosszú távon lelassíthatja a biológiai öregedés negatív hatásait, nem csak a hivatásos sportolóknál. Nem a mozgás intenzitása számít, inkább az a fontos, hogy rendszeresen, évtizedekig aktívan végezzük.

Sokaknak okoz dilemmát, nem árt-e többet az egészségének, ha a városi, szennyezett levegőben két kerékre pattan, hiszen az apró káros részecskék belélegzése légúti bántalmakat, keringési és érrendszeri megbetegedéseket okozhat. Számos kutatás megállapította, hogy a biciklisek összességében kevesebb szennyezett levegőt szívnak be, mint az autósok, hiszen ők magasabban veszik a levegőt, az autók szellőztetőrendszere pedig a talaj szintjéhez közelebb szívja magába a magasabb károsanyag-koncentrációjú levegőt. Egy vizsgálat azt is kimutatta, hogy a bringások szervezetébe sokkal rövidebb ideig jutnak be a káros anyagok, hiszen rövidebb ideig szívják be a rossz levegőt, míg az autók perceken keresztül hordozzák magukkal a szennyezett levegőt. Sajnos városban nem létezik olyan közlekedésforma, amely ne rejtene magában egészségi kockázatot. Viszont biciklivel lehetőségünk van elkerülni a forgalmasabb útvonalakat, és a szmogos levegőben viselhetünk speciális kerékpárosmaszkot is.

Sokféle változat

Másmilyen bringára van szükségünk, ha napi, rövidebb távú közlekedésre, munkába járáshoz használnánk és más, ha inkább sportolási célból vásároljuk, mert akkor az út- és terepviszonyok a döntőek. A citykerékpár a városi közlekedésre lett kitalálva, ez a legjobb választás munkába, bevásárlásra. Városi közlekedésre és hétvégi túrákra a legjobb a trek­king­ke­rék­pár, amellyel munkába is kényelmes járni, és könnyebb terepen, földúton is elboldogulunk vele. A mountain bike-ok nem igazán jók városi használatra, ilyet akkor érdemes venni, ha főleg terepen használnánk, de egy simább mintázatú gumival akár a városi, kátyús aszfaltra is jó választás lehet. Az országúti kerékpárokat a sebesség szerelmeseinek javasoljuk, amelyekkel aszfalton gyorsan lehet tekerni, de a vékony gumi és a merev váz miatt terepre nem ajánlott.

Modern kori változat az elektromos kerékpár, amely elektromos rásegítéssel teszik hatékonyabbá a hajtást, de létezik olyan is, amelyet egyáltalán nem kell tekerni. Megosztó eszközről van szó, sokan nem is tartják igazi bringának, sokan pedig kifejezetten csak ilyen kétkerekűt használnak. Fontos tudni, hogy vásárlását a kormány támogatja, így akár fél áron is hozzájuthatunk.

Kerékpározni minden életkorban lehet, természetesen kortól függő intenzitással. Egészségünk és fizikai erőnlétünk optimális megőrzéséért idősebb korban is sokat tehetünk, a sportos életmódot soha nem késő elkezdeni. Aki esetleg fél nyeregbe pattanni, nyugodtan választhatja a szobabiciklit, hiszen a már említett pozitív egészségi hatások erre a mozgásformára is vonatkoznak.