Szemétszedés Gyálon (Fotó: Gyáli Önkéntes Szemétszedők)Az ember jobban érzi saját magát, ha tesz valamit a környezetért, a saját környezetéért – ezzel kezdi Cséfai Nikolett, amikor arról beszélgetünk, miként is lett belőle átlagos, fiatal gyáli családanyából egy környezetvédelmi egyesület, a Gyáli Önkéntes Szemétszedők Egyesületének (Gyösz) elnöke.
Bő négy évvel ezelőtt, 2017 őszén indult a történet azzal, hogy egy gyáli Facebook-csoportban az egyik helyi árkos terület körül felgyűlt szemétre kezdtek sokan panaszkodni. – Mindenki csak azt kereste, hogy ki a felelős a helyzetért, hogy az önkormányzat dolga lenne megoldani, a városüzemeltetésé, a közmunkásoké, de senki nem tett semmit – meséli Nikolett, akinek ez – ahogy fogalmaz – „valamiért bekattant”, és lépett. Kiírta a csoportba, hogy ő kimegy, és összeszedi a szemetet, aki akar, vele tarthat. Kézen fogta akkor ötéves kisfiát, és vele, illetve egy hozzájuk csatlakozó fiatal lánnyal megtisztította a területet. Az erről a – ahogy ő mondja – random szemétszedésről készült képet posztolta ugyanabba a csoportba, és hatalmas visszhangja lett, több százan szóltak hozzá. Sőt, még a helyi önkormányzat is felfigyelt rá, kiemelve a civil felelősségvállalás fontosságát.
Néhány hónap múlva újabb szemétszedéssel folytatódott a történet, akkor a szomszédja kereste meg, hogy a vasútállomást is rendbe tehetnék. Meg is csinálták. – Innen jött az ötlet, hogy tulajdonképpen ezt szervezetten is lehetne csinálni – idézi fel Nikolett, hogyan hozták létre kifejezetten ezzel a céllal a Facebook-csoportjukat.Létrejött egy közösség, ahová egyre többen csatlakoztak, és így „ki is alakult a kemény mag”. Havi rendszerességgel jártak szemetet szedni, általában 10-20 ember mozdult egyszerre, kicsik is, nagyok is. Az önkormányzat is segített: összekötötték őket a városüzemeltetéssel, amely zsákokat és kesztyűket biztosított az önkénteseknek, az összegyűlt hulladékot pedig elszállították.
Ezután jött a következő szint, az egyesület megalapítása. Egy ilyen hivatalos keret ugyanis újabb lehetőségeket is megnyit: pályázhatnak civileknek szánt önkormányzati forrásokra, és adományokat is gyűjthetnek, ezzel pedig a mozgásterük is megnő. 2019 szeptemberében alakult meg a Gyáli Önkéntes Szemétszedők Egyesülete, az ehhez szükséges pénzt a Facebook-csoport tagjai adták össze. – Azóta jóval többet tudunk tenni, hiszen az önkormányzattól és a regionális hulladékkezelőtől is évi több százezer forintot kapunk – meséli Nikolett.
És hogy mit is tesznek?
Hosszú felsorolás következik a rendszeres szemétszedési akciókon túli tevékenységeikről, legalábbis egy részükről. Gyümölcsfákat, illetve hajtatott és egyéb zöld növényeket gyűjtenek, vásárolnak és osztanak ingyen a helyieknek a zöldítés jegyében. Közösségi komposztálást is indítottak, az egyik tagjukhoz lehet vinni a komposztálandó anyagot, majd az elkészült anyagból bárki kaphat. Újrahasznosított textilből kis szütyőket és bevásárlószatyrot készíttetnek, használt sütőolajból mosószappant, de még kisebb csikktartókat is felszerelnek, hogy a dohányosok ne az utcán dobják el a cigarettát. Idén már két óvodában is szerveztek interaktív bábelőadást a kicsiknek a szelektív hulladékgyűjtésről vagy éppen a tudatos, okos vásárlásról. Kupakgyűjtő edényeket csináltattak és helyeztek ki már több mint 25 helyen, ezekbe a város lakói dobhatják a kupakokat, amiket az egyesület gyűjt össze és juttat el rászoruló családoknak, hogy pénzzé tehessék. Biztosítják a lehetőséget a használt sütőolaj leadásához és minden második héten alu- és konzervdobozokat, illetve üvegeket gyűjtenek, utóbbiak egy zero waste, vagyis csomagolásmentes vállalkozóhoz kerülnek, míg előbbiek a fémgyűjtőhöz. – Ez elég jól bevált, az emberek megszokták, hogy leadhatják nálunk ezeket – sorolja Nikolett, aki még hosszasan sorolja, mi mindent tesznek még a szemléletformálás és a környezettudatosság érdekében.
(Fotó: Gyáli Önkéntes Szemétszedők)
A programokban alapvetően a gyáliak vesznek részt, ezzel is igyekeznek a lokalitást erősíteni. – Ha szétszóródnánk, és próbálnánk más települések problémáit is a nyakunkba venni, akkor nem tudnánk annyira hatékonyak lenni, mint így – közli, de azért azt is elmeséli, hogy együttműködnek más települések hasonló civil és önkéntes szervezeteivel. – Természetesen igyekszünk, ha mondhatom így, terjeszteni az igét, mert mi vagyunk az élő példa rá, hogy helyileg egy ilyen kezdeményezés működőképes és nem is bonyolult – érvel Nikolett. Mint mondja, sokan biztatják őket, viszont úgy veszik észre, hogy megmozdulni azért annyian már nem akarnak. – Sokan csak a kerítésükig látnak, az a fontos, hogy a kerítésen belül legyen rendben minden, „a többi nem az én dolgom” – ezt a mentalitást tapasztalják, de azért így is azt érzik, hogy a figyelemfelhívással tudnak még többeket cselekvésre ösztönözni. Merthogy szerinte, szerintük igenis van értelme lokálisan is tenni, bármilyen világban is élünk, bármennyire meghatározók is a nagy szennyező cégek.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang újévi, 2022/1. számában jelent meg, december 30-án.