Egyre nyilvánvalóbb, hogy a megszorítások részeként a kormány leállítja a kulturális presztízsberuházásokat, a látványprojektek kudarcánál azonban sokkal nagyobb a baj a magyar kultúrában. A finanszírozás anomáliái miatt az utóbbi években bizonytalanná vált, mára pedig jóformán ellehetetlenült számos független és alternatív színházi műhely működése. A kormány kulturális preferenciáit és az állami támogatás aránytalanságát jól érzékelteti az az összehasonlítás, amelyet az Átrium Színház osztott meg a napokban a közösségi oldalán. „Örömmel olvastuk, hogy augusztus 20-án Európa legnagyobb tűzijátékát rendezik, ami 32 perces lesz. Azt szeretnénk kérdezni, hogy nem lehetne csak 31 perces? És a különbözetből megmaradhatna a KV Társulat, a Katlan Csoport, a Nézőművészeti Kft., a Láthatáron Csoport, a SzínMűHely Alapítvány, a MU Színház, a SÍN Arts és Culture Center, a THEALTER társulat, a Veres 1 Színház, a Gólem Színház, a MáSzínház, a RÉV Színház, a FÜGE Produkció, a Káva Színház, a Proton Theatre, a Pintér Béla és Társulata, a Centrál Színház, és esetleg az Átrium is, és még maradna is belőle, amit arra költenének, amire akarnak” – írták.

Az Átrium vezetősége július elején jelentette be, hogy heteken belül bezárhatják a színházat, mivel állami támogatás hiányában nincs elegendő forrás a következő évad meghirdetésére. A közéleti kérdésekre reflektáló előadásokat műsorára tűző magánszínház tíz éve nyitotta meg kapuit a Margit körúton, a Kozma Lajos által tervezett modernista épületben, az egykori Május 1. mozi helyén. Fennállásának egy évtizede alatt olyan sikeres produkciókkal töltötték meg a nézőteret, mint Martin McDonagh Vaknyugat című darabja, Molnár Ferenc Egy, kettő, három című vígjátéka, Rainer Werner Fassbinder A félelem megeszi a lelket című filmdrámájának színházi változata, Totth Benedek Holtverseny című regényének adaptációja és Az őrült nők ketrece, Stohl Andrással a főszerepben.

 

Hogy az Átrium vezetése ilyen radikális nyilatkozatra kényszerült, az a színház operatív vezetője, Zsedényi Balázs szerint egyedül a támogatás kiesésének köszönhető. A régi finanszírozási rendszerben a színházak a jegybevétel 80 százalékát visszaigényelhették a cégek által befizetett társasági adóból (tao), és ez az akár több százmilliós összeg meghatározó részét képezte a büdzséjüknek, kiváltva a közvetlen állami vagy önkormányzati dotációt. A tao felszámolását követő többlettámogatási rendszerből az Átrium – számos más független műhelyhez hasonlóan – már messze nem részesült a korábbihoz hasonló mértékben. Az elmúlt években ugyan néhány tízmillió forint érkezett az Átriumhoz, ami segítséget jelentett, de Zsedényi Balázs szerint nem volt elég a működéshez, ugyanis egy ilyen méretű repertoárszínház éves plusz forrásigénye nagyságrendileg 200 millió forint. A II. kerület, illetve a Fővárosi Önkormányzat is biztosított forrást, de a játéktér lehetőségei nagymértékben beszűkültek azzal, hogy az állam becsukta a kapukat.

„Fele- vagy harmadannyi pénzből igyekszünk elvégezni ugyanazt, mint az állami fenntartású színházak”

2021 novemberében az Átrium összesen 255 millió forintos kérelmet adott be az említett többlettámogatási rendszeren keresztül, amiből egy fillért sem ítéltek meg a részükre, miközben az áprilisi országgyűlési választást megelőzően a korábbi kulturális államtitkár, Fekete Péter 12 milliárd forintot osztott szét hasonló kérelmekre. Ebből az Átriumhoz hasonló kapacitású – és ugyancsak magánszínház – Játékszín 200 milliót, a Turay Ida Színház és a Karinthy Színház 300-300 milliót kapott állami támogatásként.

– Nem az a kérdés, hogy minek támogasson az állam egy magánszínházat, hanem az, hogy az Átrium miért nem kapja meg ugyanazt a lehetőséget, amit mások? Ebből is látszik, hogy nem a teljesítményünk alapján döntenek rólunk, mivel a nézőszámunk nemcsak eléri, de túl is szárnyalja számos kőszínházét, és a gazdálkodásunkra sem lehet panasz, hiszen fele- vagy harmadannyi pénzből igyekszünk elvégezni ugyanazt a munkát, mint az állami fenntartású színházak – mutatott rá Zsedényi Balázs. – Az országgyűlési választásokat megelőzően a körzet két jelöltje, Fürjes Balázs és Hajnal Miklós is úgy érezte, hogy fontos a kampányidőszakban az Átrium ügyét tematizálni, egyikük sem azt kommunikálta akkor, hogy jobb lenne, ha az Átrium befejezné a működését. Ez az egyetlen konkrét visszajelzésünk arról, hogy a kormánypártok hogyan viszonyulnak az Átriumhoz.

Az állami támogatás hiánya mellett nagy problémát jelent a színházaknak a pandémia miatt visszaesett nézőszám: az újranyitást követő hurráoptimizmusból az intézmények nem tudtak profitálni. Zsedényi Balázs szerint az Átriumra mai napig igaz, hogy van 3-4 nagyon jól futó előadás, de a repertoár másik fele hetvenszázalékos nézettséget produkál. – A magyar színházi közösség jelentős részéhez hasonlóan mi is úgy éltük meg ezt az időszakot, hogy a színházak sokat vesztettek társadalmi jelentőségükből. Amikor azonban kitettük a közösségi oldalunkra a helyzetünkkel kapcsolatos posztot, hirtelen felbolydult a közönség, és egyből a színházról szóltak a hírek. Ez azt üzeni nekünk, hogy a színház társadalmi jelentősége mégsem szakadt be sőt, a nézők odaállnak a számukra fontos ügyek mellé. Mindaz, ami most történik, visszaadta a színházcsinálásba vetett hitünket. És azt hiszem, ez az összefogás minden független műhelynek erőt adhat – hangsúlyozta a teátrum operatív vezetője.

Az Átrium bízik a közönség támogatásában

A bezárás hírére rengetegen biztosították szolidaritásukról a színházat: magánszemélyek, cégek felajánlása révén több mint 60 millió forint gyűlt össze, amely kiegészül a Fővárosi Önkormányzat által támogatásként utalt 15 millió forinttal (a későbbiekben ezt további 15 millióval egészítik ki). Érkeztek adományok az ország egész területéről, de Kolozsvárról, az izraeli Yad Hanából, a svéd Boråsról, Londonból és Brooklynból is. A Jedermann kávézó július 7-ére támogatói napot szervezett, amelyhez számos budapesti és vidéki vendéglátóhely csatlakozott, az aznap eladott kávékból befolyt összeget felajánlva a bajba került színház javára. Az akcióban közel 3 millió forint gyűlt össze.

Az Átriumban reggeltől a színészek mérték a kávét, a körúton gyűrűzött a tömeg, és az esti támogatói koncertre is sokan érkeztek. Hosszútávon még mindig nem biztosított az Átrium helyzete, de a színház bízik a közönség támogatásában, meghirdeti a következő évadot, hamarosan kezdődik a jegyértékesítés az augusztus–szeptember–októberi előadásokra. A szolidaritási akció ellenére a színház a működéshez szükséges több száz millió forintot elsősorban nem a nézőktől, hanem a kultúrára szánt közpénzek felett őrködő döntéshozóktól várja. – Óriási dolog, hogy sok ezer ember állt a színház mellé, hihetetlen, milyen erők mozdultak meg. Ez az összefogás egyértelműen megmutatja, hogy a nézőknek, a városnak, a közösségnek fontos az Átrium – hangsúlyozta a produkciós menedzser.

A Fővárosi Önkormányzat bejelentette, hogy 150 millió forintos alapot hoz létre a független és magánszínházak működési költségeinek támogatására. Amennyiben az állam folyósít az érintett színházak számára, akkor a főváros visszakéri a pénzt. A II. kerület pályázattal segíti a független előadó szervezeteket, színházakat: az Átriumot 12 millió forinttal támogatják, és további hatmillió forintot osztottak szét az Erdődy Kamarazenkar Alapítvány, a FÜGE Produkció, a Jurányi Ház, a Sivasakti Kalánanda Táncszínházi Egyesület és a Soharóza Közhasznú Egyesület között.

Segítségből kampánytéma
Mielőtt az Átrium megkongatta volna a vészharangot, a színház támogatásért fordult „cégekhez, önkormányzatokhoz, magánszemélyekhez és az államhoz”. A V. Naszályi Márta vezette Budavári Önkormányzat egy tervezett együttműködés keretében igyekezett támogatást nyújtani a színháznak. Ennek részeként a kerületi iskolák diákjai kaptak volna jegyet olyan aktuális társadalmi problémákat feldolgozó előadásokra, mint az előítélet, a mélyszegénység, a rasszizmus, a menekültválság vagy a depresszió. A megállapodás emellett kedvezményt biztosított volna az I. kerületi lakosok számára az Átrium produkcióira, illetve az önkormányzat is használhatta volna saját rendezvényeire a színház befogadóterét. – Ennek ellenére sajnos már nincs napirenden az Átrium Színház támogatása, a kerület képviselő-testületében ugyanis sajnálatunkra meglehetősen hangos ellenállásba ütközött az együttműködési javaslat – tájékoztatta a Budai Hangot az önkormányzat. – A kerületünkben demokrácia van, minden képviselőnk véleménye számít, annak ellenére is, hogy ebben a kérdésben a megfogalmazott aggályok nem az előterjesztésben szereplő együttműködésre vonatkoztak, sőt kifejezetten kiforgatták azt, hogy egy nyilvánvaló kampánytémává duzzasszák a javaslatot. Ugyan az Átrium tervezett támogatásával kapcsolatban számos támadás érte a polgármestert és a Budavári Önkormányzatot a kormánypárti médiamunkások részéről, ezen inzultusok hatása marginális volt, nem befolyásolták a döntési folyamatot.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/29. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg július 15-én.