Soha nem látott mértékben zuhant a születések száma.
Mélyponton
Bár az Orbán-kormány egyik prioritása a gyerekvállalás ösztönzése, 2022 első két hónapjában soha nem látott mértékben zuhant a születések száma.
Matlin Dóra
Meglepő adatokat publikált a KSH február végén: idén januárban mindössze 6602 gyerek született Magyarországon. „Egy hónap alatt hétezernél kevesebb gyermek igen ritkán születik, jellemzően a rövid hónapban, februárban láthatunk ilyen alacsony számokat, januárban az elmúlt évtizedekben soha nem esett 7000 alá a születésszám” – hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán Kapitány Balázs demográfus. Ez 10 százalékos csökkenés a tavalyi, és 19 százalékos elmaradás a két évvel ezelőtti januárhoz képest – emlékeztetett a szakember, ám a folytatás még ennél is csúnyábban alakult. Soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint idén februárban, amikor még a januárinál is kevesebb, mindössze 6068 gyerek látta meg a napvilágot, ami 15 százalékos csökkenés.
legtöbben az egészségügyi kockázatok miatt mondtak le a gyerekvállalásról
Bár a KSH nem szokott magyarázatot fűzni az adatközlésekhez, ezúttal fontosnak tartotta kiemelni azt a „mentő körülményt”, hogy „a koronavírus elleni védőoltás vélt mellékhatásai miatt a nők egy része elhalaszthatta a gyermekvállalást”. Tóth G. Csaba demográfus, a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet munkatársa szerint ebben az indoklásban van ráció, de mindenre ez sem ad magyarázatot. „A harmadik járványhullám brutális volt, az oltások körül pedig kezdetben nagy volt a bizonytalanság” – mondja. Emlékeztet, hogy ekkoriban még az orvosok sem voltak egységes állásponton abban, hogy a gyereket tervezők mikor oltassák be magukat. Sokan javasolták a gyerekre vágyó pároknak, hogy az oltás után tartsanak pár hónap szünetet, és csak utána próbálkozzanak újra. Később egyértelművé vált, hogy a betegség jóval nagyobb kockázatot jelent a várandós nőkre, mint az oltás, ezután már a terhes és a gyereket tervező nőknek is javasolták a vakcinát, ám a bizonytalanság még ekkor is sokakat kivárásra késztethetett.
Azt, hogy a Covidnak milyen hatása lehetett a hazai termékenységre, Tóth G. Csaba szerint azért nehéz elemezni, mert az állami támogatások miatt épp felszálló ágban volt a születések száma, amikor kitört a járvány. 2020-ban a teljes termékenységi arányszám (hogy egy nő az élete során átlagosan hány gyereket vállal) 1,56-ra emelkedett, míg az azt megelőző három évben ez az érték az 1,49-es szinten stagnált. A Covid első hulláma viszont csúnyán ráijesztett a gyerekáldásban reménykedőkre, ami napnál világosabban meg is mutatkozott kilenc hónappal később, 2020–2021 fordulóján, amikor néhány hónapig kevesebb gyerek született, mint a korábbi évek hasonló időszakában. Ám még ez a félelmi faktor sem volt akkora, hogy a születések száma 7000 alá esett volna. Ráadásul a megtorpanást gyors korrekció követte, és a növekedés 2021-ben is folytatódni látszott. Ezt törte meg a harmadik hullám időszaka, amikor korábban nem látott mértékben zuhant a gyerekvállalási kedv.
kezdenek szorítani a csok felvételekor vállalt határidők
Nem csak az oltás befolyásolta a gyereket tervező párokat – derült ki Szalma Ivett, Szczuka Borbála és Takács Judit Gyermekvállalási tervek alakulása a Covid–19 pandémia idején című reprezentatív kutatásából. 2020 őszén, vagyis már a járvány alatt, de még a vakcina érkezése előtt kérdeztek termékeny korban lévő, 18–45 éves nőket és férfiakat a szándékaikról. A válaszadók 8 százaléka jelezte, hogy a Covid miatt elhalasztja a gyermekvállalást, 3 százalékuk pedig azt, hogy lemond a (további) gyerekekről.
A halasztók és a lemondók közül a legtöbben az egészségügyi ellátásban rejlő kockázatokat említették. „Féltek, hogy mivel a várandósság alatt többet kell orvoshoz járni, ott nagyobb eséllyel kapják el a vírust. Érzékelték, hogy beszűkült az ellátás, akiknek már volt gyerekük, azok például nem érték el mindig a gyerekorvost, amikor szükségesnek érezték” – sorolja a szociológus Szalma Ivett, milyen tapasztalatokat szereztek, amikor az adatfelvételt mélyinterjúkkal egészítették ki. (Ennek során még gyermektelen vagy egy gyerekkel rendelkező 18–45 éveseket faggattak, róluk feltételezték ugyanis, hogy szeretnének – esetleg újabb – gyereket.)
A gyermekvállalás szempontjából kedvezőtlen volt az is, hogy – főként a gyerekes családok – megpróbáltatásként élték meg, amikor a járvány miatt bezártak a bölcsődék, az óvodák, az iskolák, és az otthon végzett munka, illetve az online oktatás hatalmas nyomás alá helyezte a szülőket. „Többen felhozták, hogy a meglévő gyerekkel is türelmetlenek, nem akarnak kistestvért az amúgy is nehéz helyzetben” – idézi fel Szalma. A harmadik leggyakrabban említett ok a pénzügyi bizonytalanság, a munkanélküliség fenyegetése volt.
„Nagy kérdés, hogy a következő hónapok születésszámai érdemi javulást mutatnak-e majd, vagy esetleg a népesedéspolitikai intézkedésekkel felpumpált termékenységi buborék kipukkanásának első jelei figyelhetőek-e meg az új adatokban” – jelzi a kockázatokat bejegyzésében Kapitány. Ezt a feltételezést erősíti, hogy februárban nemcsak a születések, hanem az ugyancsak erős állami pénzügyi ösztönzőkkel motivált házasságkötések száma is visszaesett (3520 pár kötött házasságot, ami 14 százalékkal, 572-vel kevesebb a tavaly februárinál). Vagyis elképzelhető, hogy akik az állami támogatások miatt házasodtak össze, azok ezt már megtették, és akik a 2015-ben bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) vagy más támogatások miatt hozták előbbre az amúgy is tervezett gyerekvállalást, ugyancsak teljesítették a terveiket. „Több idő és több adat kell még, hogy ez kiderüljön” – mondja Tóth G. Csaba.
A rendkívül alacsony idei születésszámok felvetik a kérdést, hogy mi lesz azokkal, akik esetleg nem tudták „határidőre” teljesíteni a csok felvételekor vállalt gyerekszámot (ez volt a feltétele az ingatlanvásárláshoz felhasználható vissza nem térítendő állami támogatásnak, illetve kedvezményes hitelnek). Egy gyerek vállalására 4, két gyerekre 8, három gyerekre pedig 10 év „haladékot” adtak a jogszabályok, azzal, hogy ha a vállalt gyerekek nem születnek meg időben, a kapott állami támogatást kamatostul kell visszafizetni. Bár ebből a körből egyelőre csak az egy gyereket ígérőket szorítja az idő, sokan abban reménykednek, hogy a pandémiára tekintettel a kormány kitolja a határidőket. Ugyanakkor Szalma Ivett szerint a háborús helyzet, a magas infláció és a közelgő recesszió miatt valószínűleg az idén is többen döntenek a gyerekvállalás elhalasztása vagy a (további) gyerekekről való lemondás mellett.