Kérlek, olyan inget vasalj mára, amiben NER-lovagnak néznek majd! – ekképp’ kérleltem hitvesemet egy szép péntek reggel. Hozzászokott ő már a különcségeimhez meg a fura kéréseimhez, így aztán némán, minden további kérdés nélkül kivasalódott az általa legneresebbnek vélt, tarkabarka ing.
Nem hóbortból akartam NER-lovagnak látszani, és nem is jelmezbálba készültem: fedésben, álcaruhában akartam behatolni Orbán Viktor rendszerének legújabb, épületnagyságú szereposztó díványába és divatbemutatós kifutójába, a Várkert Bazárban nyílt Felix Kitchen & Barba. A hely tulajdonosa a Matolcsy Ádám körül szerveződő aranyifjú-siserehad oszlopos tagja, Pintér Máté, aki hogy, hogy nem az egyik MNB-alapítványtól vásárolta meg az éttermet.
„Budán lakni világnézet” – tartotta Márai, a szegény ember kései Máraijai, a NER-potentátok pedig úgy tartják, a Felixben enni belépő az Orbán-rendszer magasabb köreibe. Megfordult már itt az akkori karanténra fittyet hányva Gulyás Gergely Szánthó Miklós oldalán, míg Rogán Cecília itt tartotta – ki tudja, hányadik – leánybúcsúját Sarka Kata oldalán. Orbán Viktor pedig itt uzsonnázott meg a minap Rogán Antal oldalán.
Mészáros Lőrinc Várkonyi Andreával kotnyeleskedett bele mindenfélébe e helyütt. Úgy hírlik, maga a lakberendezéshez is kiválóan értő miniszterelnök választott ki egyes berendezési elemeket, hogy minden ízléses legyen a vendéglőben. Még a mellékhelyiségben is márványt lelünk, és kihelyezett, térítés nélkül fújható 4711-es kölni gondoskodik arról, hogy a miénk legyen az áhított aranyásó.
Ezek után mi sem hagyhattuk ki, hogy tudósítsuk olvasóinkat, milyen környezetben és mit eszik a NER-elit akkor, amikor éppen nem a Facebookon mutogatják, hogy nekik elég a hagymás-zsíros deszka is. Főszerkesztőnk úgy engedett el luxusebédre, hogy „a legolcsóbbat eheted, és lehetőleg ne igyál”. Amely intés felettébb megfontolt redakcióvezetői hozzáállást tükröz, mert ha elszabadult volna a fantáziánk, rendelhettünk volna magyar marha tomahawk steaket köret nélkül 24 ezerért, vagy 10 gramm kaviárt 50 ezerért, esetleg grillezett padlizsánt 5000-ért.
Ami a hely megközelítését illeti, minden bizonnyal én voltam aznap az egyetlen, aki tömegközeledéssel, konkrétan az 5-ös busszal érkezett a Felixbe, és nem legalább egy városi terepjáróval.
Fidelitasos helyettes államtitkárok és az ő aranyukat ásni vágyó Vajna Tímea-hasonmások között, a sok márványtól, aranyberakástól meg más pompától kissé megrészegülve (jó gusztusa van a miniszterelnökünknek, na) szédelgünk be a nerdéglőbe, ami nem is egy, hanem egyből három hely. Van egy belső klasszikus éttermi rész (nagy belmagasság, fülemben cseng, nagyapám mit mondana: „ezt be is kell ám fűteni, kisfiam”), egy csupa üveg, úgynevezett foyer vagy előcsarnok és egy kinti, nyitott rész.
A benti részben nincs senki, így a foyerben foglalunk helyet, hogy jól belássuk a teret. Azt a hibát elkövetjük ugyan, hogy pénteken érkezünk, márpedig ezek az emberek péntek ebédidőben már Tihanyban vagy a Káli-medencében kóstolgatják a rozékat és egymást köldökig kigombolt leningben vagy felhajtott galléros piképólóban és vitorláscipőben, így a Felixben ma nem annyira jó a felhozatal, de így is van kit bámulni. Jól láthatóan a kerthelyiségben foglalnak helyet a feltörekvő ifjú titánok – ha nem lenne dög meleg, úgy jellemezhetnénk őket, hogy a közbeszerző-mellényesek – és hölgyeik, míg az ettől jól elkülönülő részben a NER öreg ezüstrókái, a tisztességtelenségben és négyévente áprilisban aggódásban meg őszült NER-Don Quijoték. Kint az ifjúság, bent az öreg bölények. Kint aperol spritz fogy, bent kizárólag a bor, Dévényi Pista kézműves IPA-i itt nem játszanak. Ezek az emberek egyébként hétköznapra is úgy öltöznek fel, mint a hétköznapi emberek egy bérmálásra (vagy mint Gyurcsány Ferenc többre).
Felesleges volt a főszerkesztői intés, egyből nem vagyunk szomjasak, miután meglátjuk az árak színvonalát, kétezer a három decis mentes víz. A legolcsóbb főétel a négyezer forintos, kukoricával etetettként hirdetett csirke, valamint hogy lássák, nem most jöttünk a bicskei zónázóval (de!), és mert az a legolcsóbb köret, kétezer forintos kevert salátát kérünk hozzá. Előtte almás kenyeret kapunk fűszervajjal. Mindkettő kiváló minőséget képvisel.
Gyorsan érkező csirkénk vajszínű, és ami az adag méretét illeti, még csak azt sem mondhatjuk rá, hogy bébicsirke, sokkal inkább újszülött. Az íze kissé füstös, vajszerűen olvad a szánkban. Mind az állagát, mind a tálalást, mind az étel elkészítését tekintve tökéleteshez közeli nívójú szárnyast kapunk. A csont mintha csak dísz, fogantyú volna a több részre szabdalt csibén.
Az utolsó darabban találkozunk csak csonttal, arról is szinte érintésre olvad le. A salátaköret többféle salátából áll össze, amit magunk ízesíthetünk a kapott olajjal, ecettel, miegyébbel.
Az ebéd végeztével nem kockáztatunk meg egy 900 forintos presszókávét, pocakunkat úgy hordozzuk, mintha arannyal tömtük volna meg. Így suhan tova velünk villamosunk. A városi terepjárók meg csak állnak a pirosnál.
Felix Kitchen & Bar
(1013 Budapest, Ybl Miklós tér 9.)
Ár/érték: ★★☆☆☆
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/26. számában jelent meg június 24-én.