A cikk eredetileg a Demokrata hetilap március 17-i számában jelent meg.
„Az ellenféllel szemben tanúsított sportszerű magatartás eszméje” – olvasható a magyarázat a két szó – fair play – mellett, amely mindig is a sport alapját képezte. Magában foglalja a jelentése az egyenlő esélyekkel megvívott küzdelmet is. A sport tehát két fél között a legtisztább küzdelem, tanít és példát mutat. Ahogyan maguk a sportolók is. Pierre de Coubertin úgy képzelte az olimpia eszméjét, mint nemes összecsapást és nemzeteken átívelő békés küzdelmet, amely mentes a politikai befolyástól, és megadja az egyenlő esélyt mindkét félnek az igazságos megmérettetésre.
A nemes elképzelésből a valóságban valami más lett. Hiszen ha csak az olimpiákat nézzük, nemegyszer láthattunk politikailag motivált kizárásokat, távolmaradásokat. A legnagyobb vesztesek pedig minden alkalommal a sportolók, akik hazájukat képviselve a legjobbra törekedtek – volna. Számtalan pályafutás tört ketté hasonló döntések következtében, sok versenyező pedig, aki nagyhatalmi játszmákból kifolyólag nem állhatott rajthoz a világ legrangosabb versenyein, úgy érezte, emiatt nem lett teljes a pályája.
Hogy helyénvaló elítélni Oroszország Ukrajna elleni háborúját, nem is lehet kérdés. Minden háborút el kell ítélni. Politikusok, művészek, közéleti szereplők és sportolók állnak ki most a béke mellett. Szép számmal vannak olyan orosz művészek és sportolók is, akik ugyancsak elítélik saját országuk vezetőjének döntését az Ukrajna elleni háború kapcsán.
Az ukránok arra kérték a sportvezetőket, tiltsák el az orosz sportolókat a versenyzéstől. A nemzetközi sportszövetségek többsége pedig valóban így is tett. A mérlegelésnek, úgy tűnik, itt most nincs helye. A következmények pedig egyelőre beláthatatlanok.
A Nemzetközi és az Európai Labdarúgó-szövetség, a FIFA és az UEFA február 28-án felfüggesztette az oroszok részvételét a nemzetközi sorozatokban. A két nemzetközi testület azt közölte: „A futball teljes szolidaritást vállal az összes érintett ukrán emberrel. Mindkét elnök reméli, hogy az ukrajnai helyzet jelentősen és gyorsan javulni fog, hogy a futball ismét az egység és a béke hordozója lehessen.” A Szpartak Moszkva így az Európa-ligában nem játszhatja le mérkőzéseit, ellenfelük, a német RB Leipzig meccs nélkül jutott tovább a negyeddöntőbe. Felfüggesztették az orosz labdarúgó-válogatottat is, amely nem léphet pályára a világbajnoki pótselejtezőn, így esélye sincs kijutni a novemberi katari világbajnokságra. Soron következő ellenfelük, a lengyelek szintén játék nélkül jutnak tovább. A vb-kvalifikációs csoportellenfél svédek egyetértenek az oroszok elleni szankciókkal, ugyanakkor abszurdnak tartják, hogy ezáltal a lengyelek ilyen előnyhöz jussanak. A Bajnokok Ligája döntőjének rendezési jogát is elvették Szentpétervártól. Az orosz szövetség úgy látja, az intézkedések pont a sport szellemiségével ellentétesek, és ezért a Nemzetközi Sportdöntőbírósághoz fordul. A pekingi téli olimpia már véget ért ugyan, de a később kezdődő paralimpiára még készültek a sportolók, amikor kitört a háború. Akkor még nem sejthették az orosz paralimpikonok, milyen hatással lesz rájuk a konfliktus, de bízhattak benne, hogy elindulhatnak világ legnagyobb sporteseményén, amelyre egész életüket áldozták. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság először úgy határozott, hogy az orosz sportolók függetlenként, a paralimpia zászlaja alatt versenyezhetnek, de egy nappal később megváltoztatták a döntésüket, és nem engedélyezték, hogy az orosz és fehérorosz sportolók rajthoz álljanak. Több ország jelezte egyébként visszalépési szándékát, ha nem zárják ki az oroszokat a küzdelemből.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azt javasolta sportszervezeteinek, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, zárják ki az orosz és fehérorosz sportolókat a további küzdelmekből. A NOB „ajánlásának” hatására sorra jelentették és jelentik be a sportszövetségek a szankciókat és a teljes tiltásokat, amik egyébként nemcsak a sportolókat, hanem a bírókat, hivatalos személyeket, delegációkat is érintik. Az Európai és a Nemzetközi Kézilabda-szövetség is a kizárások mellett döntött. Az orosz női és férfiválogatottak sem vehetnek részt világeseményeken, és a klubcsapatok sem léphetnek pályára az európai sorozatokban, a rájátszásban borulnak a teljes sorozatok, párharcok nélkül jutnak csapatok a legjobbak közé. A nőknél először rendeznek majd Európa-bajnokságot Oroszország nélkül.
Hasonló döntést hozott az Európai Úszószövetség is. A női vízilabda Euroligában a Kirisi kizárása miatt az UVSE jutott a négy közé úgy, hogy pont az orosz csapattól szenvedett kettős vereséget, és búcsúzott volna a sorozattól. A magyar csapat világklasszisa, Keszthelyi-Nagy Rita így nyilatkozott:
– Nagyon sajnálom az orosz sportolókat, mert ők nem tehetnek arról, ami jelenleg zajlik a világban.
Ugyanakkor a világ egyik legnagyobb sportszervezete, a vizes sportágak nemzetközi szövetsége, a FINA – lapzártánkig legalábbis úgy tűnik – nem zárja ki az oroszokat és fehéroroszokat a küzdelemből, de csak „semlegesként” indulhatnak, vagyis nem használhatják nemzeti színeiket, szimbólumaikat és a himnuszukat sem. A FINA-döntés nem lesz újdonság az orosz sportolóknak, mivel a doppingbotrányaik miatt már versenyeztek hasonló körülmények között.
Ahogy kitört a háború, a világbajnok Sebastian Vettel egyből jelezte, biztos nem áll rajthoz a Forma–1-es Orosz Nagydíjon. A német pilóta szinte elsőként szólalt fel a sportolók közül azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Vettel tiltakozását követően gyorsan törölték is a szocsi futamot. A Nemzetközi Automobil-szövetség pedig csak úgy engedélyezte sorozataiban az orosz versenyzők indulását, ha semlegesként a béke mellett elkötelezve aláírják a FIA dokumentumát.
A Forma–1-es Haas csapat azonban úgy döntött, hogy a 23 éves Nyikita Mazepint kirúgja az istállótól. A fiatal pilótát és a csapatot az Uralkali nevű orosz cég támogatta – ahol a versenyző édesapja a többségi tulajdonos –, a Haas egyből felmondta a szerződést a fő szponzorral. Bár Mazepin aláírta volna a FIA-szerződést, csapat nélkül maradt, és Forma–1-es pályafutása jelen állás szerint be is fejeződött. Közben az is kiderült, nemcsak az idei Orosz Nagydíjat nem rendezik meg, hanem a 2025-ig szóló megállapodást is felbontották.
A korábbi Forma–1-es pilóta Danyiil Kvjat bírálta a FIA vezetését és úgy döntött, inkább nem versenyez, de nem fog aláírni olyan dokumentumot, amit az orosz versenyzőkkel és csapatokkal szemben fogadtak el. A pilóta korábban azt mondta, a sport értékeivel megy szembe az orosz sportolók eltiltása, ellehetetlenítése nemzetiségük alapján.
– Ki más segíthetne összekovácsolni a népeket az előttünk álló időszakban, ha nem mi, sportemberek? – tette fel a kérdést.
Mindeközben a férfiteniszezők világranglistájának élén az orosz Danyiil Medvegyev áll, aki 2004 után taszította le a trónról a Federer–Nadal–Đoković–Murray-négyest. A teniszezőknél nincs kizárás, de csak semleges státusban léphetnek pályára. Medvegyev többször is békefelhívást tett, és a határozat után közösségimédia-oldaláról eltüntette az orosz zászlót.
Volodimir Klicsko, az ukránok profiökölvívó-legendája az oroszok további elszigetelésére szólította fel a sportvilágot.
– Oroszország kizárása minden küzdelemből nem agresszió. Az orosz sportolók ezután megkérdezhetik a kormányukat, miért nem akar senki megmérkőzni velük. A különböző területeken alkalmazott szankciók, így a sportban is, nagyon fontosak. A béke nevében meg kell állítanunk ezt a háborút – mondta Klicsko.
A legnagyobb nemzetközi szervezetek már meghozták a döntést. A következmények még beláthatatlanok. Élcsapatok, klubok, egyéni sportolók kerültek partvonalon kívülre határozatlan időre, és a béke sem biztos hogy esetükben felmentést jelentene. A Forma–1-ből kirúgott orosz pilóta, Nyikita Mazepin alapítványt hozott létre az orosz sportolók megsegítésére, akik a szankciók miatt elveszítették munkájukat, és kilátástalan a jövőjük, sportkarrierjük kettétört. A pilóta alapítványa jogi és pszichológiai segítséget is nyújt honfitársainak, és munkát keres az élsportolóknak. Háború van, és a szolidaritás jegyében sokak szerint két dolog nem érvényesül most: a fair, valamint a play.