Óriásit ugrott a szabad felhasználású diákhitel kamata
Tanulópénz
Óriásit ugrott a szabad felhasználású diákhitel kamata, ám a hallgatók és szüleik pénztárcáját elsősorban nem ez, hanem az elszálló lakásbérleti díjak és élelmiszerárak terhelik meg.
Kovács Gábor-TarnayKristóf Ábel
„Bárcsak az ösztöndíjak is követnék az inflációt” – reagált gúnyosan egy egyetemista a közösségi oldalán, amikor megtudta, hogy júliustól két és félszeresére, 4,99 százalékra emelkedik a szabadon elkölthető Diákhitel 1 kamata. Bár a drágítás – főleg, hogy azt a hvg.hu cikke előtt a hitelt nyújtó állami cég nem verte nagy dobra – sokaknak borzolta a kedélyeit, nem jelent azonnali pluszköltséget. A diákhitelek törlesztését ugyanis akkor kell csak megkezdeni, ha valaki már lediplomázott, és a törlesztőrészlet eleinte a minimálbérhez, később az adós keresetéhez igazodik. Az emelés hatására tehát a futamidők nyúlnak meg. Egy átlagos összeget kérvényező adós nagyjából tíz év alatt törleszt, ám annak időtartama leginkább a jövedelemtől függ. Ha például valaki a maximálisan elérhető 4,5 millió forintot veszi fel, és átlag alatti keresete van, akár húsz évig is elhúzódhat a futamidő – példálózik Argyelán József, a Bankmonitor elemzője.
A Diákhitel Központ az emelés után azzal érvelt, hogy még az új kamat is alacsonyabb a jegybanki irányadó rátánál, így továbbra is ez a legkedvezőbb szabad felhasználású hitel. „Csak egy szabadcélú termék kedvezőbb, a kamatmentes babaváró hitel” – erősíti meg a pénzpiaci szakértő, hozzátéve, hogy annak viszont szigorúbbak a feltételei. A piaci személyi kölcsönöknél 9-től akár 20 százalékig is elmehet a teljeshiteldíj-mutató, a jelzáloghiteleké pedig 8-tól indul, viszont azokhoz ingatlanfedezet is kell. Ezekhez képest a diákhitel annyira kedvező, hogy befektetések finanszírozására sem utolsó: még a biztos hozammal kecsegtető államkötvények között is van olyan, amelyet megéri megvenni a megemelt kamatú kölcsönből. „Közgazdaságilag nézve elvileg mindenkinek fel kéne vennie és állampapírba tennie” – mondja Szőke Levente szegedi egyetemista, aki maga is így tett. Hozzáteszi, olyanokat is ismer, akik kriptovalutába vagy részvényekbe fektették be az igényelt összeget, amelyek persze jóval kockázatosabbak.
A fiatalok évekre a „mamahotelbe” szorulnak
Ám a hallgató úgy látja, sok társa tart a hitelektől. Akadnak, akik emiatt inkább el sem végzik az egyetemet. „Akkor valóban nem éri meg, ha alapvetően nincs rá szükségem, és felélem extrákra” – fogalmaz Argyelán József. Ugyanakkor pont akkor éri meg leginkább az eladósodás, ha másképp nem tudna a tanulmányai időtartama alatt megélni a hallgató. Persze az is egy megoldás, ha a kamatmentes, csak tandíjra fordítható Diákhitel 2-t igényli, egyéb költségeit pedig diákmunkával fedezi. Utóbbival most ráadásul a 25 évesnél fiatalabbak jövedelemadó-mentessége miatt többet is lehet keresni – persze ha az iskolaszövetkezetek nem nyelik le a különbséget.
A kamatemelésnél sokkal közvetlenebbül és jóval érzékenyebben érintheti – és így éppen a hitelfelvétel felé lökheti – a diákságot a lakásbérleti díjak robbanásszerű emelkedése. Ezek jelenleg 20-25 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban, de a legutóbbi drágulási hullám még 2021 elején kezdődött. A koronavírus-járvány miatt bekövetkezett kereslet- és a nyomában járó díjcsökkenés után ekkor jött a visszapattanás. Az emelkedés így összességében, 2021 eleje óta már csaknem 50 százalékos, legalábbis a fővárosban. Jelenleg 190 ezer forintnál jár egy átlagos budapesti lakás bérleti díja, ami „a koronavírus-járvány előtt elképzelhetetlen volt” – mondja Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A díjemelések mögött meghúzódó egyik ok az egyre magasabb infláció, hiszen az általános drágulás közepette a bérbeadók úgy számolnak, hogy az ingatlanjuk csak magasabb díjak mellett őrzi meg a jövedelemtermelő képességét. A másik ok a szűkös kínálat: csupán feleannyi kiadó ingatlan van a piacon, mint egy éve. Sokan kényszerből bérelnek, mivel nem tudnak saját lakást venni. Ez még olyankor is előfordul, ha önerőre lenne pénze a delikvensnek, viszont az adósságfékszabályok miatt nem kap hitelt a bankoktól.
A következő hetekben-hónapokban még magasabbra szökhet a kereslet, a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után ugyanis mindig sok fiatal keres albérletet újdonsült egyeteme közelében. Ilyenből is Budapesten van a legtöbb, tehát megint a fővárosi lakhatás drágulhat a legnagyobb mértékben. Ráadásul a bérleti szerződéseket a felek jellemzően egy évre kötik, így sok kontraktusnak nyáron van a fordulónapja, amikor felerősödik a mozgás a piacon. És nem csak a kereslet volumene nagy, jócskán van megfelelő „bérleti erővel” rendelkező, azaz elég sokat kereső kuncsaft is – mondja Balogh László. Ők jellemzően jól képzett fiatalok, akik nemhogy a nagy átlagnál keresnek többet, de a munkaerőhiányos környezetben gyakran még a saját szakmájukban dolgozó öregebb rókáknál is. Őket nem rázza meg, ha havonta nem 170 ezer forintot kell kifizetniük egy albérletért, hanem 190 ezret. S mivel létezik ez a fizetőképes kereslet, a szűkös kínálat mellett a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező (reménybeli) bérlők kiszorulnak a piacról. Ha a lakhatási helyzet tovább romlik, hasonló válság alakulhat ki, mint a 2010-es évek elején, elhalasztott vásárlásokkal és olyan fiatalokkal, akik sem a saját lakást, sem a bérlést nem engedhetik meg maguknak, így évekre a „mamahotelbe” szorulnak.
A mostani szűk kínálat egyik oka, hogy az elszállt ingatlanárak mellett kevesebben vesznek lakást befektetési, kiadási céllal. Aki pedig mégis ilyen megfontolásból vásárol, az kénytelen magas hozamot elvárni, hogy megérje a befektetése. Ennek persze azok is örülnek, akik korábban, olcsóbban vettek ingatlant, hiszen az általános drágulás közepette most ők is díjat emelhetnek. Viszont ők akár azt a luxust is megengedhetik maguknak, hogy nem – vagy csak kisebb mértékben – drágítják a lakásukat, így megúszva saját bérlőik kiárazódását a piacról.
További jelentős áremelkedések várhatók
Ám nemcsak a bérleti díjak egekbe szökése miatt szívhatják a fogukat az éppen saját lábukra állók, hanem általában az infláció miatt is. A KSH nem méri külön a diákok által előszeretettel vásárolt fogyasztási cikkek árának változását, vagyis – ellentétben a nyugdíjasokkal – nincs a pályakezdés előtt álló, tanulmányaikat végző fiatalokra vonatkozó speciális inflációs kosár. Mindenesetre feltételezhető, hogy az anyagilag függetlenebb diákok kosarában a lakhatási költségek mellett az élelmiszerek különösen nagy súllyal szerepelnek – ahogy egyébként az idősekében is. Márpedig ezek drágulása brutális, májusban már közel 19 százalékos volt az egy évvel korábbival összevetve. Olyan alapélelmiszerek ára szállt el, mint a kenyéré (37 százalékkal), a margariné (41 százalékkal), a tésztáé (33 százalékkal). Az élelmiszeripar még a járvány hatásait sem heverte ki, s a helyzetet az orosz–ukrán háború is rontja, így további jelentős áremelkedések várhatók.
A KSH által regisztrált árak alapján 2021 májusában 2400 forintból ki lehetett hozni egy minimalista paprikás krumplit, tejfölös tésztát és egy kiló kenyeret margarinnal. Kevésbé spórolósan – némi párizsival, szalonnával, paprikával, paradicsommal és virslivel – a cech vége 7 ezer forint volt. Egy évvel később a minimalista bevásárlás már 3 ezer forintot kóstál, ha pedig extrák is kerülnek a kosárba, akkor közel 8800 forintot kell otthagyni a kasszánál. Mindez nagyjából 25 százalékos drágulásnak felel meg – szerencse, hogy legalább a csirke far-hát hatósági áras.