Jegyben járás

Több magyar városban is olcsó vagy szinte ingyenes bérlettel csábítanák az utasokat a tömegközlekedés használatára, ha a politika is úgy akarja.

SZLAVKOVITS RITA

Tarnay Kristóf Ábel

„Ha valaki állja a cechet, a kormány természetesen bevezethet egy 9 eurós rendszert” – mondja Kiss Ambrus budapesti főpolgármester-helyettes az egész országban használható olcsó bérlet német mintájának hazai átvételéről. Berlin három hónapra, az energiaválság kezelésére vezette be a rendszert, amelynek itthoni lemásolására az LMP terjesztett be javaslatot, és Palkovics László technológiai miniszter sem zárkózott el előle, mondván: vizsgálják a lehetőséget. Ungár Péter, a zöldpárt frakcióvezetője klímabérlet néven vezetné be a minden tömegközlekedési eszközön használható, ötezer forintos bérletet, kifogásolva, hogy a kormány a korábbi támogató nyilatkozata ellenére semmit nem tett az ügyben. Pedig a kormányzati elvonások mellett az önkormányzatok egyre nehezebben tudják finanszírozni a közösségi közlekedést. A koronavírus-járvány miatti lezárások után a jegyárbevételek sem pattantak úgy vissza, ahogyan arra számítottak, az állami finanszírozás pedig egyre inkább elértéktelenedik az infláció miatt – magyarázza Kiss Ambrus. Így a költségek mind nagyobb hányadát állja a főváros. Ezért többféleképpen próbálják növelni az utasszámot a BKK járatain. Ezt szolgálta a 14 év alatti diákok utazásának tavaly ősszel bevezetett ingyenessége is. Most pár tételen – például a leginkább turisták által használt heti- és napijegyek árán, illetve a pótdíjakon – emelnek, a többin viszont nem, nehogy utasokat veszítsenek.

A  jogszabályok szerint közszolgáltatás nem lehet ingyenes

A kisebb városokban – ahol értelemszerűen jóval kisebb összeg megy el a járatok fenntartására – az utasszám emelése inkább szmog- és forgalomcsökkentési szempontból fontos, márpedig sok polgármester tűzött ki zöld célokat a megválasztása előtt. Ezért is döntöttek úgy eddig három városban, hogy lényegében ingyenessé teszik a helyi tömegközlekedést. Eger és Baja polgármestere egymástól függetlenül szinte ugyanúgy érvelt: annál a néhány tízmillió forintnál, amit pluszban rákölt az önkormányzat az üzemeltetésre, sokkal többet nyom a latban, hogy többeket sikerüljön a buszozás felé terelni. Míg Egerben ez viszonylag simán ment – helyi lakcímmel ezerforintos éves bérletet lehet venni –, addig Baján ezt első körben elkaszálta az – azóta átszervezett – innovációs tárca. Nyirati Klára bajai polgármester elmondása szerint ugyanis a minisztérium arra hivatkozik, hogy a jogszabályok szerint köz­szolgáltatás nem lehet ingyenes. Ők azért nem választották a jelképes összegű éves bérletes megoldást, mert a nem helyi lakosoknak is meg akarták adni a díjmentességet. Így viszont az önkormányzat már áfát lenne köteles fizetni, ráadásul a helyi közlekedés állami támogatása is odalenne. Ezért azt találták ki, hogy a város frekventált pontjain vagy mobilon ki lehet tölteni egy regisztrációs lapot, amely az ellenőrnek felmutatva igazolja, hogy az illető útiköltségét átvállalta az önkormányzat. „Ma a legfontosabb szempont a környezetvédelem, és ez a legjobb módja annak, hogy ne használjon egy család akár több autót is” – fogalmaz Nyirati, aki nem akar politikát belelátni a történtekbe, szerinte a minisztérium csak szigorúan vette a szabályokat.

Az ingyenességet – kétezer forintos városkártya megváltása ellenében – a helyieknek elsőként bevezető, a független Márki-Zay Péter által vezetett Hódmezővásárhelyen viszont szinte folyamatosan áll a bál, amióta az új rendszer elindult. A város ugyanis pályázaton keresett és talált új szolgáltatót, amire a járatait tovább működtető Volánbusz perrel reagált, és egy sor hatósági eljárás is a városháza nyakába zúdult (nemrég például közbeszerzési bírsággal). „Sikeresen debütáltunk az országban, ezt nem hagyhatja a Fidesz csapata, ezt politikailag megértem, és már nem lep meg” – mondja a területet koordináló Szabó János alpolgármester, aki a „zaklatások” folytatására számít. Náluk egyébként nem is vissza, hanem rá kell szoktatni az utasokat, hogy buszozzanak, mivel a korábban jobbára kétóránként közlekedő járatokat nem sokan használták. Ma ugyan már magasabb a kihasználtság, de egy helyi sajátossággal is szembe kell nézniük: a kormánypárt szimpatizánsai közt akad, aki felszállni sem hajlandó „Márki-Zay buszaira”.