„A technológia által dominált világban a leghasznosabb végzettség a bölcsészettudományi diploma.” Ki és hogyan fogalmazhat meg egyáltalán ekkora böszmeséget? Nem arról volt szó, hogy minden épeszű anyuka programozó­suliba kell hogy adja a gyermekét? George Anders közgazdász, az amerikai Forbes újságírója szemrebbenés nélkül bontja le a képzésipar évtizedes közhelyeit You Can Do Anything (bármit megtehetsz) című könyvében.

Mit is jelent pontosan a bölcsészettudomány, hol kezdődik, és hol húzódnak a határai? Profán megközelítésben a humán tudományok olyan teljesítményeket tanulmányoznak és elemeznek, amelyeket emberi lények hoztak létre – például az irodalomban, a zenében és más művészetekben. Tágabb értelmezésben a humán tudományok segítenek megküzdeni az összetett erkölcsi kérdésekkel, megérteni és megmutatni, hogy mit jelent embernek lenni. A bölcsészet révén az egyénnek lehetősége nyílik, hogy jobban megismerje önmagát és másokat, hogy megkísérelje feldolgozni az emberiség összetettségét. A bölcsészettudományok jelentősége a nyugati civilizációban a tao néven ismert ősi filozófiai rendszer szerepéhez hasonlítható a kínai gondolkodásban – megmagyarázza, miért történnek a dolgok úgy, ahogyan történnek.

„Minél inkább automatizáljuk a rutinszerű tevékenységeket, a digitális összeköttetés szüntelen zümmögése mellett egyre könnyebben belegabalyodva az adatokba, annál fontosabb, hogy az emberi ítélőképességet visszacsempésszük az életünk csomópontjaiba.” Anders szerint ráadásul a humán területeken szerzett ismeretek a megfelelő kíváncsisággal, kreativitással és empátiával átitatva a közvetlenül számokra és adatokra épülő rendszerek fejlesztéséhez is hasznosak, sőt nélkülözhetetlenek. „Ifjú nyelvészként a tudásod kincset érhet az értékesítés területén, antropológusként rengeteget tehetsz hozzá a felhasználókutatáshoz, az antik filozófia ismerői a menedzsment-tanácsadás világában tölthetik be az intellektuális vákuumot.” Ezeken a területeken képesnek kell lenni a hatékony kommunikációra, a meggyőző érvelésre, a finom érzelmi jelzések olvasására, az információk új formáinak értelmezésére, miközben saját narratívává alakítjuk őket. Az olyan szakok, mint a magyar vagy a történelem, jobban felkészítenek a kapcsolatokon alapuló gazdaságra, mint a mérnöki képzés.

A szerző ráadásul úgy látja, hogy csakis a bölcsészet teremtheti meg a globális kihívások értő és érzékeny kezelésének alapját. A kizárólag a műszaki (angolul a science, technology, engineering, mathematics kezdőbetűire építő STEM) tudományokra épülő szemlélet az emberi természetről felhalmozott közös bölcsesség figyelmen kívül hagyásához, ezáltal katasztrofális eredményekhez vezet. Azok a vezetők, akik képesek az ismeretek és ötletek szélesebb és változatosabb körét alkalmazni a döntéseikben, jobban fogják vezetni a vállalkozásokat és a kormányokat.

Nem utolsósorban, ha nem csak a biztonságra és a fizetésre összpontosítunk, nonkonform bölcsészként olyan feladatokat és állásokat is kitalálhatunk magunknak, amelyek addig nem is léteztek. Anders könyvét a középiskolások és az egyetemválasztás előtt álló fiatalok szülei is haszonnal forgathatják. Kiváló inspiráció lesz számukra, hogy a technofétis korában is ragaszkodjanak az önazonosság lehetőségéhez.

George Anders: You Can Do Anything. The Surprising Power of a ”Useless” Liberal Arts Education. Little, Brown and Company, 2017