Meddőviták

Népesedési érdekekre hivatkozva tervez teljes állami kontrollt a meddőségi ellátásban a kormány, a magánklinikák megszüntetése azonban a gyermekre vágyó pácienseket hátrányosan érintheti.

TÚRY GERGELY

Serdült Viktória

„Semmi nem számít, csak hogy van-e gyerek, és mennyi” – így tett egyenlőségjelet egy januári családlátogatáson a boldogság és a gyermekek száma között Orbán Viktor. A miniszterelnök kijelentése meglehetősen cinikusnak tűnik annak a 100-150 ezer magyar párnak a szemszögéből, amelyek évek óta hiába próbálkoznak családalapítással. Miközben ugyanis a kormány az elmúlt években az ő érdekeikre hivatkozva egy sor könnyítést jelentett be az asszisztált reprodukciós eljárásokban, szép csendben teljes állami kontroll alá hajtotta a jól jövedelmező meddőségi piacot.

Ennek a folyamatnak a következő állomása, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül az állam által átvett meddőségi intézetek munkájának koordinálására létrehozták a Humánreprodukciós Igazgatóságot. Pontos feladatairól és terveiről egyelőre hiába kérdeztük a kormányt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma csak annyit közölt, hogy „hamarosan” tájékoztatják a közvéleményt. Az Okfő vezetőinek listájáról az mindenesetre már kiderült, hogy az újonnan létrehozott igazgatóság élére Vesztergom Dórát szánják – aki nemcsak meddőségi szakorvos, de Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök sógornője is. Mondhatni, a családbarát kormány ismét sajátosan értelmezi politikájának vezérelvét.

Magyarországon rohamosan nő azoknak a száma, akiknek természetes úton nem születhet gyermekük. Óvatos becslések szerint hazánkban a gyermekre vágyó párok 15 százaléka nem éri el a célját, vagyis 300 ezer férfi és nő küzd meddőségi problémákkal. Kutatók régóta találgatják a kedvezőtlen tendencia okait, a lista a környezeti hatásoktól a gyermekvállalás időpontjának kitolódásáig terjed. Az viszont már évtizedek óta nem változik, hogy a meddőség hátterében körülbelül ugyanolyan arányban találnak a nő és a férfi oldalán jelentkező okokat.

Sokáig úgy tűnt, hogy Magyarországon békében megférnek egymás mellett az állami és a magántulajdonú meddőségi klinikák. Ebbe a helyzetbe érkezett derült égből villámcsapásként az a 2019-es kormányrendelet, mely hat, addig magánkézben lévő intézményt vont állami irányítás alá, teljes eszközpark­jukkal és ingatlanjaikkal együtt.

Hogy az államosítás élét elvegye, Novák Katalin – akkor még családügyi miniszterként – azt is bejelentette, hogy 2020 elejétől ingyenessé válnak a meddőségkezelésben használt gyógyszerek és beavatkozások. Mivel egy-egy kezelés ára akár a másfél millió forintot is elérheti, és van olyan injekció, melynek csak egy adagja 80 ezer forintba kerül, ezzel a döntéssel valóban jelentős összegeket hagytak a gyermekre vágyó párok zsebében.

Az ekkor még megmaradt három, magánkézben lévő meddőségi klinika – a TritonLife Róbert Magánkórház, a Reprosys Kft. és a Versys Clinics – azonban nem számíthatott hasonló jó hírekre. Tavaly nyáron egy salátatörvénybe rejtve bukkant fel néhány paragrafus, amelyekből kiderült, hogy őket sem kerüli el a kormányzati gőzhenger. A rekord­gyorsasággal megszavazott jogszabály azt mondta ki, hogy 2022. július 1-jétől kizárólag állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Vagyis néhány hónap múlva gyakorlatilag megszűnik a meddőségi magánellátás.

A kormány finanszírozási visszaélésekkel magyarázta a döntést. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter például a HVG kérdésére úgy fogalmazott: „Ha az egészségügyi finanszírozás öt próbálkozást biztosított, akkor általában csodák csodájára az ötödikre volt sikeres.” Ez az érvelés azonban megtévesztő: a meddőségi magánklinikák egyetlen fillér állami támogatásban vagy finanszírozásban sem részesültek.

Az egészségügyi törvényből később az is kiderült, hogy az érintett klinikák két lehetőség közül választhattak. Vagy évtizedek munkáját sutba dobva lehúzzák a rolót, vagy 2022. január 31-éig felajánlhatták magukat megvásárlásra. Az ajánlat elfogadásáról a kormány dönt.

Ez utóbbi a Róbert Magánkórházból kiszervezett Róbert Károly Meddőségi Centrum Kft. esetében villámgyorsan meg is történt, az intézmény tavaly szeptemberben egyik napról a másikra került állami tulajdonba. Hogy miért pont őket vásárolta meg az állam, az egyelőre ugyanolyan rejtély, mint a másik két érintett klinika további sorsa. Információink szerint a konkurens cégek megvétele is csak a kormányon múlik, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő már átvilágította őket és mindent rendben talált, de a miniszterelnök jóváhagyásáig senki sem léphet.

Azt a szakmában dolgozó forrásaink sem értik, mi az oka az időhúzásnak, mely nemcsak az említett intézményekben dolgozó orvosokat, hanem a pácienseket is rendkívül nehéz helyzetbe hozza. Mivel új beavatkozásokra a törvény szerint már nem lehet sort keríteni, az is bizonytalan, mi lesz azzal a több száz embrióval és ivarsejttel, amelyeket az intézetekben tárolnak. A törvény ugyan garanciát jelentene, sokan mégis inkább a külföldi klinikákra menekítést választják.

Akik túl vannak öt sikertelen próbálkozáson, le kell mondaniuk arról, hogy itthon érjék el céljukat

A szakorvosok számára az is megfejthetetlen, hogy a kormánynak miért áll érdekében már évek óta jól működő intézetek teljes ellehetetlenítése, amikor az állami rendszer így is rendkívül túlterhelt. Magyarországon jelenleg 12 állami intézet van, a szülész-nőgyógyászok közül pedig még negyven szakember sem dolgozik a területen. (Összehasonlításképp: a 10,7 milliós Csehországban körülbelül negyven, különböző finanszírozású meddőségi klinika működik.) A várólisták már most is óriásiak, a népszerűbb intézetekben akár 6-8 hónapba is beletelhet, mire az első konzultációra eljutnak a jelentkezők, akik közül ezután sokan futószalagszerű ellátásra, személytelenségre panaszkodnak. A helyzettől az orvosok is szenvednek, hiszen nem ritka az sem, hogy egy-egy délelőtt alatt 30-40 beteget is el kell látniuk. Rendkívül nagyok a területi egyenlőtlenségek: a legtöbb meddőségi központ a fővárosban található, míg az ország keleti felében csupán Debrecenben és Szegeden fogadják a párokat.

„A magánklinikák között mindig is nagy volt a konkurencia, ami a betegeknek az előnyére vált. Ha valakinek két-háromszori próbálkozásra sem jött össze a baba, jellemzően keresett egy másik intézményt, ezért az orvosok is igyekeztek minél modernebb módszerekkel minél nagyobb hatékonyságot elérni. Félő, hogy az állami rendszerben ez a motivációjuk elvész” – mondja egyik orvos forrásunk.

A változások vesztesei közé tartoznak azok a nők is, akik már elmúltak 45 évesek, vagy túl vannak az öt sikertelen próbálkozáson. A jelenlegi törvények szerint ők továbbra sem vehetnek részt a társadalombiztosítás által finanszírozott lombikkezelésben. Magánklinikák hiányában nekik végleg le kell mondaniuk arról, hogy itthon érjék el céljukat.