Székelyföld sportéletéről legtöbbünknek a méltán híres csíki hoki jut eszébe, de a futball is otthon van Erdély e tömbmagyar régiójában, igaz, az eredmények évtizedekig nem közelítették meg a hokisok sikereit.
2011-ben azonban új időszámítás kezdődött. Az év nyarán a sikeres sütőipari vállalkozó, Diószegi László társával, Kertész Dáviddal megalapította a Sepsi OSK-t. A sepsiszentgyörgyi csapat nevében a hárombetűs rövidítés az Olt Sportklubot takarja, az alapítók ezzel tisztelegtek a korábban e néven létezett, de az ezredfordulón megszűnt egyesület előtt, amelynek piros-fehér színeit is továbbviszi az új klub.
A háromszéki városban egyébként már a múlt század első felében is élénk sportélet zajlott, Észak-Erdély 1940-es felszabadulása után Sepsiszentgyörgyi Corvin Sportegyesület, majd Sepsiszentgyörgyi Sportegyesület néven működött a helyi klub, az OSK pedig a legsötétebb Ceaușescu-érában is helytállt az alsóbb ligákban.
Diószegi Lászlóék azonban nagyobbat, merészebbet álmodtak. A 2011-es induláskor az 5. ligában kezdte útját a Sepsi OSK, és azonmód feljutott a 4. osztályba. Ebben 2014-ben bajnok lett, így következhetett a 3. liga, majd két év után újabb aranyéremmel a másodosztály. Ezt ezüstéremmel zárta az OSK, így a sepsiszentgyörgyi futball történetében először az 1. ligába jutott a város csapata. Itt stabilizálta helyét, a Román Kupában 2020-ban ezüstérmes lett, idén pedig a dél-romániai Voluntari csapatát legyőzve elhódította a kupát.
A szédítő diadalmenet nyomán tavaly már a nemzetközi porondon is bemutatkozhatott a Sepsi OSK, a nagyszombati Spartak elleni Európa-konferencialiga-selejtező mindkét meccse döntetlennel zárult, 11-esekkel végül a felvidéki szlovák csapat jutott tovább. Idén ugyancsak a konferencialigában vívtak pótselejtezőket a szentgyörgyiek, az Olimpija Ljubljana ellen továbbjutottak, a jóval erősebb svéd Djurgården viszont megállította őket.
– Rengeteg munka, elkötelezett hozzáállás, nagy szív – adja meg a siker látszatra egyszerű receptjét az alapító. Diószegi László szerint a Sepsi OSK ennek köszönhetően vált mára hasonló emblematikus márkává Erdélyben, mint Felvidéken a DAC.
– Ez a klub az 1989-es rendszerváltás utáni erdélyi magyar sport sikertörténete. Amikor a csapat 2011-ben elindult a romániai futball legalsóbb szintjéről, a háromszéki drukkereken kívül más alig ismerte. A Sepsi OSK gyors emelkedése a harmadik, majd a második, végül az első ligába azonban egyértelművé tette, hogy a román politikum és a média által betegesen tagadott Székelyföld mégis létezik, sőt, immár bekerült a romániai labdarúgás élvonalába. Az utóbbi évek sikerei a klub életében még inkább megerősítették a „Székelyföld-brandet”. A háromszéki csapat lelkes szurkolótábora ma már a Kárpátokon túli román városokban is tele torokból énekli a Székely himnuszt, és olyan parádés biztatást nyújtanak csapatuknak, ami egyedi jelenség a romániai labdarúgásban – mutat rá a szentgyörgyi csapat jelentőségére Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője.
A Sepsi OSK legelkötelezettebb szurkolóit tömörítő Székely Légió mára fogalommá vált a lelátói színtéren. A szentgyörgyi ultrák mindenhová elkísérik szeretett csapatukat, az időnként rájuk zúduló gyűlöletorkánban méltóságteljesen képviselve Sepsiszentgyörgyöt, Székelyföldet, az erdélyi magyarságot.
Makkay József a történelmi előzményeket felelevenítve megjegyzi, hogy korábban a Kolozsvári Vasutas Sportklubra, román nevén a CFR 1907 Clujra figyeltek az erdélyi magyar focidrukkerek.
– A Pászkány Árpád üzletember által 2001-ben megvásárolt és 2014-ig tulajdonolt, több mint százmillió euróval megerősített klub mindössze három év alatt a harmadosztályból az élvonalba jutott, háromszor nyerte meg a bajnokságot, ugyanennyiszer volt kupagyőztes, kétszer elhódította a Szuperkupát, és a nemzetközi porondon is sikeresnek bizonyult, 2012-ben a Bajnokok Ligája csoportkörében idegenben legyőzte a Manchester Unitedot. De a Kolozsvári VSK valójában mégsem volt soha magyar csapat, az erdélyi magyar drukkerek jobb híján szurkoltak neki. A nagy többség ma már a Sepsi OSK-ra néz fel – mondja Makkay József. Üzenetértékűnek tartja a magyar kormány által a háromszéki egyesületnek nyújtott erkölcsi és anyagi támogatást, aminek segítségével többek között korszerű, 8200 fős új stadion is épült Háromszék központi városában.
– Mindenhonnan kapjuk az elismerő üzeneteket, itt is, ott is szurkolói közösségek alakulnak. Még a román klubok is kalapot emelnek, mert új mentalitást hoztunk a romániai futballba. Az első pillanattól azt vallom, hogy ha csinálunk valamit, azt tisztességgel tegyük – mondja Diószegi László. Hozzáteszi, hogy a szentgyörgyi klubnál családias a hangulat, egyesületként működik, nem részvénytársaságként, ennek jegyében toborozzák az embereket. Ugyanakkor a szakmai feladatokat profik látják el.
– Nemzetpolitikai intézménnyé vált a Sepsi OSK, messze túlmutatva a város közösségén, hiszen egész Erdélyből, sőt, a Kárpát-medence más régióiból is járnak szurkolók a mérkőzésekre – hangsúlyozza a háromszéki klub jelentőségét Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere. Antal Árpád szerint a csapat és szurkolótábora egész Romániának megmutatta, hogy Székelyföldön civilizált emberek élnek, akik magyarul szurkolnak, mert senkit nem bántva ragaszkodnak kultúrájukhoz, anyanyelvükhöz.
CSÍKSZEREDA IS FELSZÁLLÓBAN
A Futball Klub Csíkszereda Székelyföld első labdarúgó-egyesülete. Az 1904-ben alapított klub a politika viharaiban többször megszűnt, újraalakult, névváltásra kényszerült, a kommunista időszakban még játékosai nevét is elrománosították, így lett a később sikeredző, Jenei Imre a hivatalos iratokban Emeric Ienei. Utoljára 2010-ben alapították újra a klubot, és azóta a vörös-fekete színekben játszó egyesület igazi sikertörténetet ír: 2014-ban a harmadik ligába jutottak, ezt megnyerve 2019-től a második ligában játszhattak, ezzel egy időben pedig a Román Kupa negyeddöntőjéig meneteltek, kiejtve többek között a Dinamo Bukarest csapatát.
– A felmérések szerint Székelyföldön is a futball a legnépszerűbb sport. Igaz, ha csak Csíkszeredában kérdeznénk meg az embereket, valószínűleg a hokit neveznék meg első számú sportágnak. De nincs rivalizálás a foci és a jégkorong között, hála Istennek van annyi gyerek, hogy mindkét sportág utánpótlása biztosítva legyen – mondja Szondi Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke.
2021-ben mindössze egy ponttal maradt le a csíki klub az első ligába jutásért vívott osztályozót érő helyezésről, így jó remény mutatkozik arra, hogy a nemrég kezdődött 2022–23-as bajnokság végén első osztályú csapatot ünnepelhetnek a jelenleg 1200 férőhelyes, bővítés alatt álló csíkszeredai Városi Stadionban.
Az FK Csíkszereda az utánpótlás-nevelésnek is fontos bázisa. A klub által 2013-ban létrehozott Székelyföldi Labdarúgó Akadémia Erdély-szerte számos alközpontot működtet, ezekből a legtehetségesebbek Csíkszeredában folytatják pályafutásukat. A klubvezetés nagy figyelmet fordít az ifjú tehetségek általános oktatására és nevelésére is, az akadémisták a Márton Áron Tehetséggondozó Központba járnak iskolába, és lelki gondozásban is részesülnek.
– Erdély-szerte kulcsszerepet játszunk az utánpótlás-nevelés koordinálásában. Ennek megfelelően bárhonnan bárki jelentkezhet, ugyanakkor a magyar edzésnyelv a nevelési filozófiánk alapja. A szakmai visszajelzések biztatóak, még román részről is, ezt mutatja, hogy a Román Labdarúgó Szövetség szokásos éves utánpótlásrangsorában az FK Csíkszereda legutóbb 2. helyezett lett – mondja büszkén Szondi Zoltán.
A szakmai munka magas színvonalát jelzi, hogy a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia korosztályos csapatai évek óta meghatározók az ilyen csapatokat tömörítő Elitligában. Az U19-es csapat 2019-ben korosztályos bajnokságot nyert, idén tavasszal megvédte címét, megnyerte a román Szuperkupát, és a Román Kupa is Csíkszeredába került. Utóbbi torna döntőjében ráadásul az ezüstérem is Székelyföldön maradt, tekintve hogy a csíkiak történetesen a Sepsi OSK fiataljait győzték le. A mérkőzés végén a két csapat játékosai egymást átölelve a két szurkolótáborral közösen énekelték el a Székely himnuszt.