Bodzavirág

Kiállítással, rövidfilmmel, beszélgetéssorozattal és tanulmánykötettel emlékeznek Nemes Nagy Ágnesre születésének 100. évfordulóján.

VERES VIKTOR

Matalin Dóra

„Nincs pénzünk. Fáj a hasunk. Hiányoztok. Viszont mindennap elhatározzuk, hogy új életet kezdünk. Találtam egy alumínium g-húrt a gitárra – a régi úgyis rossz –, majd fölszerelem, és énekelni fogok. Hangom egyre rosszabb, Balázs sikoltva menekül, ha hallja, s néha elmerengve megjegyzi: ronda kis hangocskád van.” Így írt Nemes Nagy Ágnes barátainak, a Mészöly Miklós–Polcz Alaine-íróházaspárnak 1955-ben. Abban az időszakban nem publikálhatott, csak a fordításait és a gyerekverseit jelentethette meg, és gimnáziumban tanított.

A fenti idézet a száz éve született költő, műfordító, esszéíró centenáriumára készült, Lélegzetnyi végtelen című kiállításon olvasható. „Nemes Nagy Ágnes tehetségét és sokszínűségét e kiállítás csupán felvillantani tudja” – írja Pataky Adrienn kurátor a Várkert Bazár déli panorámateraszán ingyen látogatható tárlatról. Mégis igyekeztek az életrajz alapvető elemeit, a költő legfontosabb verseit (Fák, A szomj, Amikor) és komoly kapcsolati hálóját, kiterjedt irodalmi barátságait is felidézni. („Pók a hálója közepén” – írta róla Térey János 2012-es, Nagyasszony című, nagy vitát kiváltott esszéjében.)

a  verseit szűken mérte

Mindent számba venni nem egyszerű, hiszen, ahogy Pataky írja, a verseit szűken mérte, de életének hét évtizedébe rengeteg más is belefért. Nemcsak tárgyias költészetével, védjegyévé vált tömbszerű prózaverseivel alkotott maradandót, hanem az Újhold című irodalmi folyóirat szerkesztőjeként, és többek között Tandori Dezső tanáraként is, még ha a tanítást olykor „vad kamasz fiúkba fektetett fölösleges energiáknak” érezte is. A kiállítás felidézi a legendás református leánylíceumban, a Baár-Madasban töltött éveit, ahol akkoriban Áprily Lajos volt az igazgató, egyben költőként Nemes Nagy első példaképe. Később úgy emlékezett, hogy a Baár-Madas túl jó hely volt, amiről sok diáktársával azt hitte, hogy ez a világ kicsinyített mása, de a való életbe kilépve nagyot csalódtak: „Soha többé nem volt Baár-Madas az életemben.” Természetesen nem maradhatott ki Szerb Antal sem. Nemes Nagy 18 évesen ismerkedett meg a magyar irodalom „legkisebb képű írójával”, akinek véleményezésre elküldte egyik költeményét. Szerbnek tetszett a vers, barátok lettek, sokat sétáltak együtt. A tetszeni vágyó Nemes Nagy mindig gondosan öltözött fel a találkozókra, de később leszűrte a tanulságot: „Nem lehet magas sarkú cipőben irodalmi sétákat folytatni.” A séták 1943-ig tartottak, amikor Szerbet munkaszolgálatra vitték.

1944 a felnőtté válás éve lett Nemes Nagy számára, akkor ment férjhez Lengyel Balázs jogász-esztétához, és lépett be az irodalmi életbe. Férjével a vészkorszakban sokakat megmentettek hamis papírokkal, de Szerbnek nem tudtak segíteni, 1945-ben a balfi munkatáborban megölték. A háború után férjével alapította meg a Nyugat eszmeiségét folytató Újhold című folyóiratot, megjelent első verseskötete. De aztán jöttek az ötvenes évek, amikor „írni, bizonyos körülmények között pedig nem írni, egy írónak kötelessége” lett. Később úgy emlékezett, hogy a kényszerű hallgatás során „az volt a nehéz: nem csinálni karriert, lefogni természetes ambíciónkat, odadobni alig megkezdett írói pályánkat”.

A hatvanas évektől újra megjelenhetett, az irodalmi élet egyre fontosabb szereplője lett, valaki, akiről, mint pályatársa és barátja, Szabó Magda megfogalmazta, mindnyájan tudták, hogy „egyszer beletartozik majd a nemzeti irodalomtörténetbe, talán a világéba is”. Belesimult a rendszerbe, a Charta ’77 melletti szolidaritási nyilatkozat aláírását elutasította, 1983-ban Kossuth-díjat kapott, még életében gimnáziumi tananyag lett. Mindez nem változtat azon, hogy kétszer is, először az életét, másodszor pedig a pályáját kockára téve állt ki az elvei mellett. Életműve ezért, ahogy Nyáry Krisztián irodalomtörténész fogalmazott, erkölcsi értelemben is megkerülhetetlen.

nem kell leporolni, a  versei akár ma is születhettek volna

Hogy irodalmi értelemben mennyire megkerülhetetlen, az egy másik, szintén a centenáriumra készült emlékezésből, a Jelenkor Kiadó és a Könyves Magazin együttműködésében készült #nemesnagy100 – „érzelemmel telített tárgyak” című kisfilmből derül ki. Ebben költők – Ferencz Győző, Kustos Júlia, Lator László, Závada Péter – beszélnek a verseiről. „Nem tudok tőle távol maradni, mert egy nagy titoknak, ha nem is tudója, de fölfedezésében van éppen, és ebbe engem invitál” – mondja Závada Péter, és hozzáteszi, hogy a XX. század második felének költői közül Nemes Nagy az, aki a mai napig megszólítja, akit nem kell leporolni, mert a versei akár ma is születhettek volna. Ezért lehet erős hatása a mai fiatal költőkre is. És nem csak rájuk: a várkerti kiállítás felidézi, hogy többek között az ő költészete inspirálta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét, az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmben elhangzó kórusművet, a Bodzavirágot szintén az ő versére írta Balázs Árpád zeneszerző.

„Takarítás után léphetünk be a lakásba” – zárult Térey János írása Nemes Nagyról, utalva arra a kőkemény öncenzúrára, amivel szerinte a verseivel bánt. A félresikerülteket ugyanúgy száműzte a fiókba, mint azokat, amelyek túl sokat mutattak meg belőle, nem illettek a „fölkészült, kimért, feszes és feszült embernek” önmagáról nagy körültekintéssel kialakított képébe. Írók és költők reagáltak a Jelenkorban megjelent cikkre, részben egyetértve, vagy hevesen védve a költőt, amiből látszik, hogy jóval 1991-es halála után is van mit megbeszélni róla. Erre kínál alkalmat a „Viszonylagos öröklét” – Nemes Nagy Ágnes 100 címet viselő beszélgetéssorozat.

Az évfordulóra új kötet is jön, a Jelenkor Kiadó 2016 óta gondozza Nemes Nagy életművét, elsőként az Összegyűjtött verseket adták közre, közel száz, eddig ki­adatlan költeménnyel. 2019-ben ezt követték az összegyűjtött interjúk és beszélgetések A gyufaskatulyától Prométheuszig címmel. Áprilisban jelenik meg az életműsorozat harmadik kötete, A névtelenek senkiföldje, amely a Nemes Nagy által kötetbe felvett esszéket és tanulmányokat foglalja egybe. A tervek szerint a Budai-hegységben lesz Nemes Nagy Ágnes meseösvény is, amely a költő XII. kerületi, Böszörményi úti egykori otthonától indul majd