Nem a járvány vitte el az eseményt
Átvilágítás
Két éve elkészült digitalizációs központ nyílt meg nagy csinnadrattával az OSZK-ban, ám a babérokat Demeter Szilárd akarta learatni.
„Isten hozta önöket az OSZK 2.0-ban” – mondta büszkén az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, Rózsa Dávid, amikor Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt héten átadta a nemzeti könyvtár 10 milliárd forintból kialakított digitalizációs központját. Az invitáció azonban nem volt igazán szívélyes, a HVG – és úgy tudni, a független lapok többsége – nem kapott meghívót az eseményre. Holott néhány nappal korábban épp a digitalizációval kapcsolatban kerestük a nemzeti könyvtárat. Az eseményre csak azt követően sikerült bebocsátást nyernie a HVG munkatársának, hogy közöltük: ha ők így, akkor mi a megnyitó helyett arról készítünk felvételeket, hogy egy sajtónyilvános eseményről miért zárnak ki egyes tudósítókat.
Utólag már érthető, miért szerették volna távol tartani a sajtót. Az öt és fél éve készülő, Országos Könyvtári Rendszer elnevezésű projekt átadásának ünnepi beszédei mögött számos csúsztatásra, ellentmondásra lehetett volna rámutatni, különösen, ha lehetőség lett volna kérdezni. Kíváncsiak lettünk volna például arra, hogy ha két éve elkészült a központ – ahogy Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke, a projekt konzorciumi tagja is bevallotta –, akkor miért csak most adták át. Ő a pandémiával próbálta magyarázni, ám az OSZK nyilvános jelentésében az áll, hogy nemcsak elkészült, hanem „2020 első negyedévében megkezdte működését” a digitalizációs központ, tavaly már a beruházási pénz maradványát is visszafizették. Lapunk birtokában pedig egy olyan dokumentum is van, amelyből kiderül: minden elő volt készítve, hogy Hammerstein Judit akkori főigazgató 2020. február 20-án átadja a központot.
Nyomába sem ér a Fortepannak
Nem a járvány vitte el tehát az eseményt, hanem az, hogy Hammerstein időközben kegyvesztett lett, és Demeter Szilárdot nevezték ki az OSZK-ért is felelős miniszteri biztosnak. A babérokat már ő és az általa kiszemelt új igazgató akarta learatni. A nemzeti kultúra és a sok villogó szkenner a választási kampányban is jól mutat. Azzal is eldicsekedtek, hogy évi 10 millió oldalt képesek digitalizálni – de ha tényleg nem csupán porosodtak a beszerzett modern gépek, hanem (legalább részben) működtek, akkor felmerül a kérdés: 2020-ban miért csak 700 ezer digitális objektumról – azaz nyomtatott oldalról, hanganyagról, fotóról, audiovizuális dokumentumról – számolt be az OSZK? Ez az egy évvel korábbinak is alig több mint a fele. A csökkenés nemigen magyarázható a kezdeti nehézségekkel és a pandémiával, hiszen utóbbi miatt 2020-ban csupán négy hónapig szünetelt a munka. A mennyiség egészen kisiparinak tűnik: 2020-ban mindössze 542 darab könyvet és ennél is kevesebb folyóiratot sikerült digitalizálni.
A tavalyi számok még nem ismertek, írásbeli kérdésünkre csak annyit közölt az igazgató, hogy „a korábbi évek digitalizálási kapacitását 2021-ban megdupláztuk”. Ezzel a tempóval már csak 5 ezer év kell, hogy a könyvtár eddigi, tízmilliós gyűjteménye szerverekre kerüljön. Arra már nem jutott a 10 milliárd forintból, hogy a nyolcvanas évek belsőépítészeti elemei is megújuljanak, de a retró faburkolat, a kristálygúlák mögé rejtett világítás és a töredezett márványlapokkal burkolt pillérek között működő géppark valóban a XXI. századot idézi. Az egyik, lepedőnyi térképet digitalizáló gépről maga a néprajztudósból hirtelen digitalizációsközpont-vezetővé vált Kukár Barnabás Manó is elárulta, hogy állományvédelmi okból nagyon ritkán használják.
Rózsa szerint eddig az állomány 8-10 százalékát digitalizálták, a könyvtárban dolgozók viszont ezen csak mosolyognak: legfeljebb 1-2 százalékra teszik az ily módon elérhető példányokat. A Magyar Elektronikus Könyvtár ősrégi weboldalára alig több mint 22 ezer dokumentum került fel. Az elmúlt évtizedekben rengeteg pénzt költött az állam az OSZK-beli digitalizációra, ha valaki régi fotókat akar nézegetni, mégis a magánadományokból működő Fortepant érdemes választania, mert az ingyenes, gyorsan kereshető, a képek egy kattintással lementhetők. Ha pedig újságokban, folyóiratokban szeretnénk utánanézni valaminek, akkor egy magáncég adatbázisára, az Arcanumra érdemes előfizetni, amely a legtöbb magyar periodikát feldolgozta, így 40 millió oldalon szabad szavas kereséssel lehet kutakodni. Mivel lassan már el is fogynak a feldolgozható magyar folyóiratok, a román nyelvű lapok digitalizálását is elkezdték – mondták el a HVG-nek. Ezzel szemben az OSZK-ban heteket kell várni, ha például egy plakát kópiáját szeretnénk megkapni.
Miközben a nemzet könyvtárában több száz milliós masinák szkennelnek, az OSZK honlapján hetek óta ott virít, hogy a fénymásolás alkatrészhiány miatt szünetel. Ennek fényében meglehetős tartózkodással kell fogadni Demeter Szilárd bejelentését, mely szerint a tavaszra integrálják az intézmény nyolcvan különböző adatbázisát, és meglengette azt is, hogy azok használatát „jogszabály-változtatással” ingyenessé is akarják tenni. Miután az ingyenesség legfőbb gátját a szerzői jogok képezik, ezek szerint ezek radikális megváltoztatását, a védelem lerövidítését tervezi Demeter.
A kikukázás a könyvtár folyosóin tárolt lomokat jelenti
A lassúság oka lehet az alacsony fizetések miatti fluktuáció és a szervezetlenség is. Rózsa Dávid egy interjúban azt állította, hogy a könyvtárszakmai területen dolgozók bére 56 százalékkal nőtt; ebből annyi biztosan igaz, hogy 2020-ban az intézmény munkatársainak 88 százaléka részesült átlagosan 21 százalékos fizetésemelésben. A kultúrstratégiai intézményeknek szánt külön támogatást azonban, melyről tavaly nyáron döntött a kormány, csak bérkiegészítésként, nem pedig fizetésemelésként kapták meg a dolgozók. Az idei fizetésekben ugyanis már nem jelent meg az az átlagosan 22 százalékos növekmény. Azt, hogy az emelés sorsa bizonytalan, burkoltan maga az OSZK is elismerte, amikor kérdésünkre azt válaszolta: „A 2021-es bérfejlesztés (…) 2022-es folytatása előkészítés alatt áll.” Holott a rendelet világosan fogalmaz, a költségvetésbe beépülő plusztámogatásról ír. A többi kultúrstratégiai intézményben be is építették a fizetésekbe az átlagosan szintén 20-25 százalék körüli emelést.
„Nemcsak jó könyvtáros, hanem jó menedzser is” – így jellemezte Demeter Szilárd a KSH könyvtárából érkezett Rózsa Dávidot, akire először a könyvtár átvilágítását bízta. Ennek némileg ellentmondanak a fentiek és az, hogy a korábban a Magyar Narancsnak megszólaló könyvtárosok is belső feszültségekről számoltak be. Szerintük a könyvtár új szervezeti és működési szabályzatát önkényesen vezette be. Mára leváltotta az összes korábbi igazgatót, sőt az igazgatóságokat is megszüntette, és négy főosztállyá szervezte át. Értesüléseink szerint két – már általa hozott – főosztályvezető épp a digitalizációs központ átadójára időzítette a felmondását. Mindez nem egy jól menedzselt intézmény képét mutatja. Erről persze nem esett szó az átadáson, ahol Demeter bizonyára jelképesnek szánta kiemelni Rózsa Dávid egyik legfontosabb tetteként, hogy „560 köbméter szemetet hordatott ki a könyvtárból”. Utóbbi a bútorcsere után, pénz hiányában, a könyvtár folyosóin tárolt lomokat jelenti. Szerinte ez a tett és az OSZK kétéves története is azt mutatja: „Magyarország előre ment, nem hátra.”