Nekiállnak-e majd az emberek otthon megszerelni a mobilkészüléküket?
Ára csak egy van
Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy szélesebb tömegek számára elérhetővé váljon az okosmobilok otthoni reparálása. Ám kérdéses ennek az értelme, ha csak a kockázatot viszi haza a vásárló, miközben pénzben mérve közel ugyanott van, mintha szakszervizbe vinné a készülékét.
Ha semmi baja a mobilnak, csupán egy jobb képeket készítő kamerát szeretne bele az ember, mennyivel egyszerűbb lenne, ha nem egy komplett új készüléket kellene vásárolnia, hanem elég lenne kicserél(tet)ni benne a kameramodult. Műszaki és közgazdaságtani végzettség nélkül is belátható: ez lenne minden fogyasztó álma. Legalábbis elméletben, mert a gyakorlatban hiába próbálkoztak ilyen moduláris mobil ötletével kisebb-nagyobb cégek – az izraeli Modu startuptól az annak szabadalmaiból közel 5 milliárd dollár értékben bevásárló Google-on át az LG technológiai óriásvállalatig –, az összelegózható telefonra soha semmilyen formájában nem mutatkozott forintosítható-dollárosítható kereslet.
Az otthoni aksicsere évtizedeken át megszokott volt
Könnyen lehet, hogy ugyanez a sors vár majd a legújabb ötletre is, mely szerint a gyártók az átlagfelhasználók kezébe adnák a megoldást arra az esetre, ha garanciaidőn túl megy tönkre az okosmobiljuk. A fogyasztóvédők addig szajkózták a javíttatáshoz, javításhoz való jog (right to repair) fontosságát, míg az USA-beli és az európai uniós jogalkotók is melléálltak a kezdeményezésnek. Ennek hatására már több technológiai nagyvállalat, köztük az okostelefonos piac meghatározó szereplőinek számító Samsung és Apple mellett az e műfajban kicsi, de fontos pozíciót betöltő Google is ígéretet tett rá: a végfelhasználók számára is kínált alkatrészekkel, valamint „csináld magad” szerelőkészletek piacra dobásával lehetővé teszik, hogy otthon is megszerelhesse okostelefonját, aki szeretné. Például azért, mert drágállja a szervizek díjait.
Első olvasatra nagy dolognak tűnik ez abban az okosmobilos világban, ahol hosszú évek óta az a divat, hogy a felhasználók olyannyira nem piszkálhatnak bele garanciavesztés nélkül a saját tulajdonukba, hogy még az akkumulátort sem cserélhetik ki benne. Pedig a mobiltelefonok világában a lepattintható hátlap és az ilyen módon hasonlóan pofonegyszerűen kivehető, betehető akkumulátor évtizedeken át megszokott volt. Hogy az utóbbi években minden nagy gyártó átállt a házilag megbonthatatlan készüléktestekre, azt nem kizárólag a profitmaximalizálás magyarázza. Hanem az (is), hogy a felhasználói igényekre reagáló tervezési trendek megkövetelik a készülékházban lévő minden egyes négyzetmilliméter hasznosítását. Az adott helyre besűríthető gigabájtok, gigahertzek és milliamperórák száma pedig úgy is növelhető, ha még a szétpattintáshoz szükséges darabkákat is kispórolják, valamint „egybehegesztenek” mindent, amit csak lehet.
Ha el is terjed az otthoni javíthatóság, a magyar fogyasztók nagy részét ez akkor sem fogja érdekelni, köszönhetően a kifejezetten vásárlóbarát hazai fogyasztóvédelmi szabályozásnak. A másfél éve, 2021 első napjától hatályban lévő rendelkezés értelmében a 10–100 ezer forintért vásárolt termékekre legalább 1 év jótállást kell vállalni, 100–250 ezer forintos árcédula esetében minimum 2 évet, a 250 ezer forintnál drágább termékekre pedig legalább 3 év a garancia. (Önszántából ennél hosszabb időt is biztosíthat a gyártó.) A jótállási idő alatt pedig legfeljebb kalandvágyból érdemes belevágni egy készülék otthoni javításába, hiszen a márkaszerviz ingyen elvégzi a szerelést, sem az alkatrész, sem a munka díját nem kell megfizetni.
A napi.hu megbízásából a Pulzus közvélemény-kutató által 2020-ban készített felmérés szerint Magyarországon az emberek 24 százaléka egyévesnél fiatalabb, 47 százaléka pedig 1–3 éves készüléket használ. Tehát a felnőtt lakosság 71 százaléka 3 évesnél újabb telefont tart a zsebében. A jogszabályt és a reprezentatív kutatást összevetve kirajzolódik egy jelentős réteg, amelynek tagjai sosem futnak ki a garanciaidőből, hiszen mire véget érne a drágább eszközöknél kettő- vagy hároméves kötelező jótállás, addigra nekik már új mobiljuk van.
Akinek kiszemelt készüléke alulról súrolja a 100, illetve 250 ezer forintos sávhatárt, annak egy jó tanács: a kereskedők által tízezrekért kínált garanciakiterjesztés helyett gyakran érdemesebb egyszerűen csak egy pár ezer forinttal drágább modellt választani, amelyre törvényileg jár a plusz egy év jótállás. Adott esetben, a kereskedői garanciakiterjesztés költségének megfelelően, kifizetődő lehet akár egy tízezrekkel drágább eszköz mellett dönteni: a jótállás ugyanúgy tovább tart majd, ám ugyanannyi pénzért egy többet tudó mobilt kap a vásárló.
Aki ezt tudja, annak már azt is sejtenie kell, hogy az otthoni szerelés miért nem játék. És nem is olcsó. Miután április végén az Apple – elsőként az Egyesült Államokban – kiadta otthoni szerelőcsomagjait, az AppleInsider szakoldal megvizsgálta, hogyan járhat jobban egy iPhone 13 telefon tulajdonosa.
Ha új akkumulátort szeretne a mobiljába, akkor az Apple hivatalos partnerszervizeiben 69 dollárt kell kifizetnie. Ha maga csinálja, akkor 47 dollárból is kijöhet. De csak akkor, ha korábban már beszerzett egyet a mindösszesen 1272 dollárba kerülő szerelési alapcsomagból, amely az iPhone bárminemű bütyköléséhez – egészen pontosan szétszereléséhez és összerakásához – szükséges. A borsos árú szett bérelhető is (49 dollárért), ebben az esetben az akkucsere teljes költsége 96 dollárra jön ki. Tehát majdnem 40 százalékkal drágább, mint ha szakszervizre bízná a munkát.
Az iPhone 13 kamerájának garanciaidőn túli cseréje 449 dollárba kerül az USA-ban. Otthonra 114 dollárért szerezhetők be az ehhez szükséges alkatrészek, az alapszett bérlésével számolva is csak 163 dollár a végösszeg. Ezt tehát jóval olcsóbb otthon végezni, ahogy a képernyő cseréjét is. A helyzetet az Apple esetében tovább bonyolítja, hogy az Apple Care+ szolgáltatás előfizetőinek a gyártó – a törvények által biztosított garanciaidőn túl is – akkumulátort ingyen cserél, a kamerát 99 dollárért javítja, a képernyőt pedig 29 dollár ellenében.
Alkatrésze válogatja tehát, hogy a szerviz vagy a házi bütykölés a kifizetődőbb. Ám az előre látható költségeken túl más is bejöhet a képbe, és erre az AppleInsider szakoldal ár-összehasonlításában nyomatékosan felhívja olvasói figyelmét: az otthoni javítás közben okozott bármilyen sérülés javításának költsége teljes mértékben a felhasználót terheli. A készülékek belső komplexitása miatt egy szervizben pár tízezer forintba kerülő munka házi elvégzéséből könnyen lehet egy több százezer forintos probléma. (Természetesen a szerviz munkatársa is hibázhat, nagyot is, ám az a munkaadója felelőssége.)
Pár tízezer forintos szerelésből könnyen lehet több százezer forintos probléma
A legújabb készülékeket megjelenés után néhány napon belül darabjaira szedő, az alkatrészeket listázó és a készülékeket javíthatóság szerint osztályozó iFixit vezérigazgatója, Kyle Wiens mindenesetre optimista. (Ezzel a céggel működik együtt az otthoni szerelést lehetővé tevő szettjein a Samsung és a Google mellett a Microsoft is.) A The Verge technológiai magazin kérdésére válaszolva annak a véleményének adott hangot, hogy egyre több gyártó ismeri fel: a jövőben az okostelefonoknak tovább kell bírniuk, mint manapság. Ezért várható, hogy az Apple és a hasonló készletek kiadására már ígéretet tevő társai mellett más vállalatok is felszállnak a vonatra.
Egyelőre kérdés, hogy ez mennyire tömeges: valóban nekiállnak-e majd emberek otthon megszerelni a mobilkészüléküket úgy, ahogy például felfúrnak a szobában egy polcot? De az sem mellékes, hogy mi lesz azoknak a mobilgyártóknak a sorsa, akik a jogszabályoknak ugyan megfelelnek, de nem tervezik át könnyebben szerelhetővé a készülékeiket. Lesznek-e elegen azok, akik ebben az esetben inkább elfordulnak az otthon is könnyen szerelhető mobilok felé? ¬