Évismétlés

Az erős állami hátszéllel izmosodó MVM megelőzte az állam által szintén jószívűen támogatott Audit, de kettejük együttes árbevétele is elmarad a kormányfő focipáholyának állandó vendége által irányított Molétól. Nagyvállalati rangsorok a gazdasági unortodoxia hazájából.

TÚRY GERGELY

Miközben Európát éppen végigdúlja a könyörtelen energiaválság, a magyar MVM nagyvonalúan megfelezte a lakossági áram árát. Igaz, csak titokban: úgy, hogy a lakosság ne nagyon vegye észre. A bűvös havi 210 kilowattórás fogyasztási küszöb alatt továbbra is 36-38 forintos egységárat kell fizetni, ám azon belül 12-13-ról 5-6 forintra csökkent magának az áramnak az (áfa nélküli) ára, hogy cserébe – egy, az orosz–ukrán háborúra hivatkozó kormányrendelet értelmében – 16-ról 24 forintra nőhessenek az úgynevezett rendszerhasználati díjak.

Ez az abszurd változás idén júliusban történt, látszólag semmi keresnivalója a legnagyobb magyarországi vállalatok 2021-es teljesítményét számba vevő toplisták ismertetésében. Azért tartozik mégis ide, mert friss példaként illusztrálja, hogy a Magyar Villamos Művek átnevezésével létrejött MVM Energetika Zrt. üzleti döntései nem mindig az MVM székházában és nem mindig az üzleti logika alapján születnek. Az állami tulajdonú MVM volt az, amelynek a 2018-as választások előtt le kellett nyelnie, hogy kampányajándékként az Orbán-kormány éppen az akkori enyhe tél végén tartotta szükségesnek minden gáz- és távfűtéses lakás számlájából elengedni 12 ezer forintot, és persze az MVM mérlegét rontja a rezsicsökkentett gáz- és áramárból fakadó veszteség is.

De az állami gazda, ha az ellenkezőjét hirdeti is fennhangon, maga azért tisztában van vele, hogy nincs ingyenebéd: a 2020-as 230 milliárd forint után tavaly újra ugyanekkora alaptőke-emeléssel segítette ki a nemzeti energiabehemótot az adófizetők pénzéből. És persze az állam szorítja ki szisztematikusan a konkurens energiaszolgáltatókat is a magyar piacról: tavaly szeptemberben az MVM Next léphetett az előző évben még közel kétszázmilliárd forintos árbevételt elérő Elmű-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató helyébe. (Az MVM Next neve, noha 948 milliárdos árbevételével bőven az első tízben lenne, nem bukkan fel az ötvenes toplistákban, mivel ezekben minden vállalatcsoportnak csak az anyacégét szerepeltetjük; a leányvállalatok majd a HVG őszi, ötszázas rangsoraiban válnak önálló szereplőkké.) Majdnem 250 milliárdos pluszt köszönhet az MVM annak is, hogy tavaly már egész évben őt gazdagították a legnagyobb cseh földgázkereskedő, az általa 2020-ban megvásárolt Innogy-csoport bevételei. Az MVM Energetika bevételnövekedésének két legfőbb mozgatóereje azonban az első járványév utáni tavalyi fellendülés és – főleg – a már 2021-ben elkezdődött energiaár-robbanás. Mindezeknek a tényezőknek szerepük volt abban, hogy nagyvállalatoktól ritkán látott bravúrral az MVM szinte pontosan megduplázta előző évi árbevételét, hajszálnyival megelőzve a magyar kormány által szintén lelkesen – igaz, éppen tavaly csak alig 2 milliárd forinttal – támogatott, sokáig örökös másodiknak tűnt Audi Hungaria Zrt.-t.

A Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. is a járványgörcs valamelyes oldódásának és az olajár megugrásának köszönhette, hogy ugyancsak látványos ugrással a 2020. évinek a másfélszeresére tudta növelni a forgalmát. A NER-közeli bizniszekben is fel-feltűnő Hernádi Zsolt által vezetett, az idén az országos hulladékszolgáltatás 35 éves koncesszióját elnyerő olajvállalat tavalyi növekedését azonban nem állami hátszél, hanem elsősorban az magyarázza, hogy az Európában irányadó Brent olajtípus hordónkénti átlagára egy év alatt 42-ről 71 dollárra ugrott.

Tanulságos, ha a nagyvállalatok tavalyi teljesítményét nem a 2020-ban, hanem a kétéves gazdasági depressziót okozó Covid-járvány kitörése előtti 2019-es évben elérthez mérjük (összeállításunk két első táblázatában ezért a kétéves növekedés adatait is feltüntetjük). E két esztendő alatt a Mol csupán – persze ez se kevés – 13 százalékos növekedésre volt képes (az MVM még nagyobbra, de 2019-es adatai nem mérhetők össze a tavalyiakkal, miután a vállalat időközben áttért a nemzetközi szabályok szerinti beszámoló készítésére). A kétéves versenyben a napraforgóolajat és margarint gyártó Bunge Növényolajipari Zrt. (a rangsor 33. helyén) és a rejtélyes hátterű, a svájci Zugból irányított MET Magyarország Energiakereskedő Zrt. (38.) végzett az élen, mindkét cég több mint megduplázta az árbevételét.

Igaz, a MET teljesítménye csak forintban látszik 108 százalékkal magasabbnak a két évvel korábbinál; euróban számoló eredeti beszámolója szerint ez a növekedés 87 százalékos. A HVG-toplisták ugyanis, hogy a cégek teljesítményét össze lehessen mérni, minden adatot forintban közölnek, éspedig – a számviteli regulákhoz igazodva – az adott társaság üzleti évének utolsó napján érvényes árfolyamon átszámolva. Márpedig a 2019. december végi 330,52-vel szemben a tavalyi év utolsó napján kereken 369 forintot kellett adni egy euróért; ez majdnem 12 százalékkal magasabbnak mutatja ugyanazt az euróösszeget tavaly, mint két évvel korábban. Az ötven árbevételi rekorder között 13 olyan cég van, amelyik euróban vezeti a könyveit, ezek mindegyikének kétéves növekedése szebbnek látszik a valósnál.

Az ötven nagyvállalat között húsz olyat találunk, amelynek 2020-ban visszaesett az árbevétele, 2021-es számai alapján viszont már csupán hat cég teljesítménye marad el a 2019-estől. Igaz, nem szerepel a listán a talán legnagyobb vesztes, a Wizz Air Hungary Zrt., a fapados légitársaság ugyanis nem decemberben, hanem márciusban zárja üzleti évét, így a beszámolója még nem érhető el. Azt viszont tudni lehet, hogy a brit Jersey szigeten bejegyzett anyacége, a Wizz Air Holdings Plc 2021-es forgalma csupán 60 százaléka a 2019-esnek. Mivel az anya-Wizz lényegében nem csinál mást, mint hogy budapesti leányát tulajdonolja, okkal feltételezhetjük, hogy a Wizz Air Hungary Zrt. árbevétele is ennek megfelelően változott; az így becsülhető bő 600 milliárd forint körüli összeggel a 15. hely környékén lenne a rangsorban.

A legnagyobb külföldi árbevétel alapján készült toplistának ugyancsak a Mol áll az élén, két év alatt is 11 százalékos növekedéssel – aligha függetlenül attól, hogy kétéves összehasonlításban a Brent 10 százalékkal drágult. Az olajcég esete ugyanakkor azt is szemléletesen példázza, hogy a külföldi árbevétel messze nemcsak a szó hagyományos értelmében vett exportot jelenti, hanem a külföldi leányvállalatok ottani értékesítésének bevételét is. A legnagyobb Mol-leány, az INA tavalyi árbevétele például 22,7 milliárd kuna volt, átszámítva tehát csak a horvát olajvállalat 1,1 ezermilliárd forinttal járult hozzá a Mol-csoport 4,3 ezermilliárdos külföldi árbevételéhez.

TÚRY GERGELY

Azon nyilván senki nem lepődik meg, hogy az Audi bevételének 99,5 százaléka a határokon túlról – szinte kizárólag a Volkswagen-birodalom tagjaitól – származik, ezzel ebben a rangsorban a győri gyártó stabilan őrzi megszokott 2. helyét. Itt is felfelé tör azonban az MVM (ezen a listán a 3. helyen áll), a már nagyobbrészt földgázzal kereskedő egykori áramcég és leányvállalatai árbevételének fele származik külföldről.

A leglátványosabb ugrás itt a dél-koreai SK Innovation-csoport magyarországi akkumulátorgyárának (28.) nevéhez fűződik, a sokezerszeres növekedési mutató azonban természetesen csalóka, hiszen a komáromi gyárban csak két és fél éve indult meg a termelés. A második legnagyobb előrelépéssel a német Valeo Siemens veszprémi gyára (46.) büszkélkedhet, amely elsősorban a Volkswagennek, a Daimlernek és a Renault-nak készít autóelektronikai alkatrészeket. Az ötven cég összesített kétéves növekedése 21 százalékos, de láttuk, hogy ebből le kell vonni a forint 12 százalékos romlásának hatását.

a forint­romlás 12 ­százalékkal magasabbnak mutatja ugyanazt az euróösszeget, mint két  évvel korábban

Jó volt nagyvállalatnál dolgozni a két járványévben – legalábbis első ránézésre ezt sugallják a számok. Az 50 legnagyobb foglalkoztató tavaly 18 ezerrel több embernek adott munkát, mint 2019-ben; ez éppen 5 százalékos növekedés. Az ördög azonban ezúttal is a részletekben lakozik. A plusz ugyanis lényegében egy az egyben annak köszönhető, hogy a MÁV magába olvasztotta az ország összes Volán vállalatából összegyúrt Volánbuszt és vele annak 18 ezer dolgozóját. Ráadásul az sem növelte a magyar – sem pedig a csehországi – foglalkoztatást, hogy az MVM (e listán az 5.) megvásárolta a legnagyobb cseh földgázkereskedő céget. Ahogyan az sem, hogy 2020-ban megalakult a Magyar Bankholding Zrt. (15.), amely lépésről lépésre átvette/átveszi három elődbankjának dolgozóit. Ha viszont a MÁV, az MVM és a Mészáros Lőrinc-féle óriásbank alkalmazottainak csupán látszólagos sokasodását kihagyjuk az összegzésből, akkor máris 4 százalékos visszaesés lesz a növekedésből. Ebből a szempontból tehát nincsenek a topon a legnagyobb foglalkoztatók toplistájának szereplői, a KSH adatai szerint ugyanis e két évben csak 0,4 százalékkal esett Magyarországon az alkalmazásban állók száma.

Az eredményrekorderek rangsorának élén, az előbbiek alapján korántsem váratlanul, megint csak az energiaárak növekedését meglovagló Mol bukkan föl, amely a 2020-as évet még mínusszal zárta. Nem tudott viszont profitálni az energia tavalyi drágulásából, sőt a rezsicsökkentett lakossági és a növekvő beszerzési árak miatt inkább elszenvedője volt a kezdődő árrobbanásnak az MVM, amely 2020 után tavaly is veszteséges volt.

Az olajvállalat és a hagyományosan élenjáró OTP Bank Nyrt. társaságában ezúttal egy olyan alakulat is fölkerült a legnagyobb eredményűek ranglistájának képzeletbeli dobogójára, amely ebben a versenyszámban nem szokott ilyen előkelő helyen szerepelni. Az újpesti Chinoin gyógyszergyárat és francia anyacégének más magyarországi érdekeltségeit összefogó Sanofi-csoport egy egyszeri eseménynek köszönheti kiugróan magas tavalyi nyereségét. A Chinoin megvált a nem vényköteles készítményeket gyártó veresegyházi és a kémiai gyógyszerhatóanyagokat gyártó újpesti üzemétől; az ezekért kapott 266 milliárd forint röpítette a tabella harmadik helyére a korábban jellemzően egy nagyságrenddel kisebb nyereségről számot adó cégcsoportot.

Ugyancsak korábbi önmagát jócskán meghaladó eredménnyel került a rangsor 4. helyére a 2011 óta kínai kézben lévő BorsodChem Zrt. A kazincbarcikai műanyag­alapanyag-gyártó óriás beszámolója a világpiaci árak emelkedésével magyarázza a kiugróan magas árbevételt és nyereséget. A számok kisebbek, de az ugrás ugyancsak rendkívüli: a Magyar RTL Televízió Zrt. (29.) egy év alatt több mint harmincszorosára növelte eredményét. A rendkívüli bevétel abból származik, hogy tavaly 25,9 milliárd forintért túladtak egy, két évvel korábban a magyar televíziós cég birtokába került, de akkor még csak 5 milliárdos értéken nyilvántartott németországi RTL-érdekeltségen.

A legnagyobb saját tőkéjű cégeket számba vevő táblázatnak mindjárt az élen álló szereplő a legkülönlegesebb tagja. Az International Flavors & Fragrances Kft. a hasonló nevű amerikai illatanyag- és ételízesítő-gyártó könyvelési irodájaként jött létre, 2018-as megalakulása után másfél évvel azonban anyacége megajándékozta egy hongkongi és egy hollandiai leányvállalattal. A két távoli leány együttes könyv szerinti értéke 10,6 milliárd euró, azaz 3,9 ezermilliárd forint. Az ő nyereségükből kapott 35 milliárd forintnyi osztalék adta az elegáns Soroksári úti irodaházban működő magyar IFF-cég nyereségének 99,6 százalékát, amit az USA adóparadicsomként számontartott Delaware államában bejegyzett anyacége természetesen az utolsó fillérig ki is vett osztalékként.

Az osztalékrekorder azonban nem az illatipar, hanem az autógyártás legnagyobbjai között keresendő. Az Audi Hungaria Zrt. saját tőkéje azért zuhant az egy évvel korábbinak a negyedére, mert az ingolstadti konszern tavaly 6 milliárd eurós osztalékot vitt el Győrből. És ezzel még nincs vége, idén februárban – elegendő nyereség híján nagyobbrészt a korábbi eredménytartalék terhére – újabb egymilliárd eurót utalt ki magának.