Nagyon jól indult az esztendő
Mozgalmas év
Nem gondoltuk volna, hogy a Covidnál is lehet rosszabb – mondta a HVG-nek Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. Arról is beszélt, hogy a válságjelenségek ellenére alakulhat még jól az év a szállók számára.
¬ A híradások szerint nagyon jól indult 2022, az árbevételek meghaladták sok esetben a 2019-es évet, ám most mégis többszörös válságról beszél a szakma. Mi történt?
A visszaépülő belföldi forgalomnak és a külföldiek beutazásának köszönhetően a vidéki gyógyszállókban nagyon jól indult az év. Ez részben annak volt köszönhető, hogy az év első hónapjaiban a Magyarországra beutazás feltételei egyszerűbbek voltak, mint a környező országokban. Az ortodox karácsony és újév idején az orosz vendégek is nagy számban jelentek meg, és sokan vettek közülük igénybe különféle gyógykúra-szolgáltatásokat. A fő küldő piacok között volt Németország is, pedig a hazatérésük után karanténkötelezettségük volt azoknak, akik nem voltak háromszor beoltva. Ám az idősebb generáció, amely leginkább igénybe veszi ezeket a szolgáltatásokat, jellemzően már felvette a harmadik oltást. Megindultak a szlovák és a cseh vendégek is, Bükre, Sárvárra és Zalakarosra az érkezők nagy része ebből a két országból jött. Budapesten is hasonló volt a helyzet, a margitszigeti gyógyszálló és a Hélia is szép számokkal indult. A február végén kitört ukrajnai háború és a légi forgalmat is ellehetetlenítő szankciók miatt tömegessé vált az ukrán és orosz vendégek részéről a lemondás. Ez egyebek mellett Hévízen és Hajdúszoboszlón okoz gondokat. Rövid távon aligha lehet pótolni ezt a kiesést, de középtávon, erőteljesebb belföldi forgalomépítéssel, illetve a cseh, a szlovák, a lengyel, a német és az osztrák vendégek számának növekedésével részben pótolható lehet a veszteség. Így valószínűleg nem az orosz és ukrán vendégek elmaradása lesz az ágazat legnagyobb problémája idén.
Nagyon jól indult az esztendő
¬ Hanem?
Amikor szerződni kellett az éves gáz-, villanykontingensekre, a hotelek nagy része szabadpiaci áron szerződött az energiaszállításokra. Abban bíztak, hogy előbb-utóbb lemennek az árak, ám ennek pont az ellenkezője következett be, a 200–250 százalékos áremelkedésből 400–500 százalékos lett. Irtózatosan nagy az energia részesedése az önköltségből, ami elsősorban a gyógyszállodákra igaz, ahol nagy tereket kell befűteni és temperálni a víz hőmérsékletét is. A szállók nagy részét gázzal fűtik, de azoknál is jelentős az áremelkedés, akik csak villanyt használnak. A bérek is nőnek – ennek így is kell lennie –, és megugrott az élelmiszerek ára is. A drágulást nem lehet egyik pillanatról a másikra teljes egészében a fogyasztóra hárítani. Ez ugyanis olyan komoly ársokkot okozna, aminek már a keresletre is komoly hatása lenne, ezért igyekszik minden szereplő óvatosan lépni.
¬ Kiszámolták már, hogy mennyi lehet a jövedelemvesztés, és hogy mennyivel kellene emelni az árakat?
Nem látjuk, hogy a szankcióknak milyen lesz az európai piacokra gyakorolt összhatásuk, például azt, hogy csökken-e az életszínvonal, és változik-e az emberek utazási hajlandósága. Nem tudjuk azt sem, mennyire jönnek be azok a prognózisok, amelyek szerint a koronavírus-járványnál is súlyosabb hatások érhetik az ágazatot. Korábban senki sem gondolta, hogy a járványnál is lehet rosszabb a helyzet, remélem, nem jönnek be a borúlátó előrejelzések. Az már látszik, hogy az első két hónapban jelentős mértékben romlott a jövedelmezőség, de ebből nem lehet az egész évre érvényes következtetéseket levonni. Például fontos különbség, hogy a nyári szezonban kisebbek az energiaköltségek. Az infláció mértékét sem lehet megjósolni, így azt sem tudjuk megmondani, milyen árszint alakul ki, s ez miként befolyásolja a keresletet.
¬ Mennyire érezteti a hatását, hogy „felszabadították” a Szép-kártyákat, s a szabadidő- és szálláshelyalszámlákról is lehet élelmiszert vásárolni?
Budapest gyorsan fel tud pattanni, és komoly forgalomnövekedést érhet el
A szakma nem örült ennek, egy közleményben ki is fejeztük az aggodalmainkat. Sok milliárd folyik át most az élelmiszer-kiskereskedelem felé, de még nem érezzük azt, hogy visszaesés lenne a beváltás területén. Sok pénz került ki ugyanis a lakossághoz, és nagyon sokan már most előre foglalnak nyárra, hogy kedvezőbb árakat kapjanak. A mérleget április végén lehet meghúzni, mindenesetre jó pár tízmilliárd forint lesz az, amit élelmiszerre költenek el az emberek. De bízunk abban, hogy közben a munkáltatók is megindítják a feltöltéseket, és májustól újra az eredeti funkciókat szolgálja majd a Szép-kártya, ami újabb növekedést hozhat a belföldi nyaralások piacán.
¬ Milyen a magyar és a külföldi vendégek megoszlási aránya a gyógyszállókban?
A német és osztrák vendégek aránya Nyugat-Magyarországon lényegesen magasabb, mint Kelet-Magyarországon, így az orosz és ukrán vendégek elmaradása erőteljesebben a keleti országrészt érinti, de Hévíznek, Sárvárnak is jelentős veszteséget okoz. Sárváron és Bükön az osztrák és a német vendégek a meghatározók, de magas a csehek aránya is, 20-25 százalék körüli. Hévízen a külföldiek aránya 60-65 százalék, de az is látszik, hogy a belföldiek körében a 40+-os vendégkör egy része is kezdi felfedezni a magyarországi vidéki gyógyszállók szolgáltatásait. Itt a cél elsősorban már nem a wellnesshétvége, hanem a prevenció, amely egy ötnapos látogatás esetén kezelésekből, állapotfelmérésből és orvosi, illetve életmódváltási tanácsokból áll. A magyarok most kezdik felfedezni azt, amit a külföldiek, akik tömegesen Magyarországra járnak, már régen tudnak. Lehet, hogy ez részben a Covid-járvány következménye, de például Hévízen már ajánlanak poszt-Covid-kúrákat, és ezeket egyre többen veszik igénybe.
¬ Milyenek Budapest kilátásai, a koronavírus-járvány komoly visszaesést okozott a fővárosban?
Az év elején 40-60 százalékos volt a kihasználtság azoknál a szállásoknál, amelyek egyáltalán kinyitottak. Sok viszont az olyan szálló, amelyet felújítanak, vagy az olyan, ahol még várakozó állásponton vannak. A vártnál jobban indult a negyedév, egyre több desztinációból indultak meg a fapadosok, elsősorban a Wizzair és a Ryanair, de az például nem használt, hogy pár héten át – a járványügyi adatok miatt – életbe lépett az izraeli állampolgárokra vonatkozó magyarországi beutazási tilalom. Az előfoglalások is jól alakultak, de az ukrajnai események a fővárosban is törést hoztak, annak ellenére, hogy átmenetileg ugrásszerűen megnőtt az ukrán tranzitforgalom, és ez nagyon sok hotelben hozott vendégszám-növekedést. Ha csitulni fog a feszültség, akkor Budapest gyorsan fel tud pattanni, és komoly forgalomnövekedést érhet el a tavaszi szezon második felében, illetve nyáron. Ár-érték arányban és a kínálatot tekintve ugyanis Budapest Európa egyik legjobb desztinációja, amihez a Liget-fejlesztés és a többi hasonló projekt is hozzá fog járulni. Budapest az újraindulás egyik nagy nyertese lehet.
¬ Az MSZÉSZ segítséget ajánlott, ahogy kitört az ukrajnai háború és megérkeztek az első menekültek. Hol tart a segélyakció?
A tagszállodák által ajánlott kapacitásokat központilag mérjük fel. A segítség egy része közvetlen támogatás, szállások, illetve étkeztetés formájában. De kapcsolatban vagyunk a segélyszervezetekkel is, többek között a Máltai Szeretetszolgálattal, illetve az önkormányzatokkal, így megtudhatjuk, milyen támogatásra – ágyakra, matracokra, frottírárura, ágyneműre – van szükség. Az egymással is együttműködő szállodák pedig nagyon gyorsan teljesítik a kéréseket. Emellett több olyan szálloda is akad, amely nem várta meg a központi szervezést, hanem önállóan segített ingyenes vagy alacsony térítési áron ajánlott szállással. Elsősorban a budapesti és a kelet-magyarországi szálláshelyek vesznek részt az akcióban, de már a nyugati országrészből is érkeznek a felajánlások.