Kovács Dániel és Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Ha egyetlen képpel akarnánk ábrázolni az idei főszezont, bizonyára egy napsütötte strand lenne, vakítóan kék, sima víztükörrel. Két koronavírusos esztendővel a hátunk mögött a mostani volt az első nyár, amikor a lidércnyomásos járványügyi korlátozások feloldásával végre szabadon lehetett utazni, s ahogyan a számok mutatják, ezt tömegesen ki is használták az emberek. A nyár a tömegturizmus látványos újraéledését hozta Európa-szerte, mi sem mutatja ezt jobban, mint a kontinens repülőterein eluralkodó káosz, a zsúfolt üdülőhelyek, a forgalmi dugók. Ezek a tendenciák hazánkban is érvényesültek, idén is megtelt a Balaton. Szomorú, de a magyar tenger nagy látogatottságát mutatja az is, hogy a környező kutakon benzinhiány lépett fel. Pedig rengeteg honfitársunk választotta az Adria népszerű partjait.

A napfényes nyár végéhez közeledve azonban messze a horizonton már sötét az ég alja. Az infláció, az európai energiakrízis egyaránt veszélyezteti az utazási kedvet és az ágazatból élők jövőjét. Körbenéztünk, mit hozott eddig ez a felemás nyár.

Tavasz végén begyújtották a rakétákat

Az adatok fényében nagyon jól indult az év. Az első hat hónapban 15,5 millió volt a vendégéjszakák száma Magyarországon, amit 64:36 százalékarányban adtak a belföldi és a külföldi látogatók. Ezeket az eredményeket nem is érdemes a járványhelyzet sújtotta két évhez viszonyítani, hanem egyből az utolsó békeévként emlegetett 2019-es, egyébként rekordot jelentő esztendő adataival kell összevetni. Láthatjuk, hogy a 2022-es év első hat hónapja, amely a turisztikai főszezon első hónapját is magában foglalja, mindössze 9 százalékkal maradt el a három évvel korábbi eredményektől, s ha csak a júniust vizsgáljuk, a lemaradás mindössze 4 százalék. „Az idei második negyedévben az áprilisi négynapos húsvéti hétvége és a június elejére eső háromnapos pünkösdi hétvége a belföldi turizmus meghatározó mozgatórugói voltak” – mondja a Makronómnak Kelemen Lili, a Szállás.hu sajtószóvivője.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) korábban közzétett adatai szerint a nyári főszezon első hónapjában 4 millió vendégéjszakát töltöttek el, ami nagyon erős növekedés a tavalyi 2,6 millióhoz képest – ezt az eredményt egyébként 1,5 millió látogató hozta össze. Figyelemre méltó, hogy 2019-ben a júniusi 4,1 millió vendégéjszaka mindössze 1,6 millió látogatót jelentett, ami kevesebb egy vendégre jutó értéknek számít. A számban egyébként nincsenek benne azok az Ukrajnából érkezők, akik megengedhették maguknak, hogy szállást foglaljanak és turisztikai szolgáltatásokat vegyenek igénybe.

„2021-ben a nyári időszak foglalása csak áprilisban kezdődött el a veszélyhelyzeti korlátozások lehetséges feloldásának hírére, a szállodák is zárva tartottak az év első négy hónapjában. A 2022-es nyár kezdetén a szállodáink már stabil töltöttségűek voltak, mivel az időszak népszerűsítését januárban elkezdtük, a vendégek pedig 15 százalékos kedvezménnyel foglalhatták le nyaralásukat az év elején. Most, hogy közeledünk a főszezon végéhez, tisztán látszik, hogy a vendégek tartózkodási ideje rövidebb lett, tehát a nyaralás iránti vágy továbbra is erős, ám kevesebb éjszakára foglalnak” – fogalmaz lapunknak Labossa Lajos, a Hunguest Hotels marketing- és kommunikációs igazgatója, hozzátéve: értelemszerűen az újból lehetővé váló külföldi utazás is hatással van a belföldi szállodák forgalmára. Megjegyzi, közel annyian foglaltak a Hunguest szállodáiba, mint 2021-ben. „Az államalapítás ünnepe 2022-ben szombatra esik, ezért nincs hosszú hétvége, viszont sztárfellépőket szervezünk minden szállodánkba a jeles alkalomból, így téve vonzóbbá az augusztus 20-ai kikapcsolódást” – mondja Labossa Lajos.

Júliusra összejött a 21 millió vendégéjszaka

2022 első hét hónapjában közel 8 millió vendég 21 millió vendégéjszakát töltött el Magyarországon. A vendégek 37 százaléka külföldi, 63 százaléka belföldi volt. A vidéki Magyarország regisztrálta a turisztikai forgalom három­negyedét. A fővárosban elsősorban külföldi vendégek szálltak meg, arányuk 80 százalékos volt. Említést érdemel, hogy Budapesten 2021 első hét hónapjához képest a vendégéjszakák száma három és félszeresére emelkedett, ami elsősorban a külföldi vendégek nagyarányú visszatérésének köszönhető – ismerteti a Magyar Turisztikai Ügynökség.

Júniust és júliust együtt vizsgálva hasonló arányt láthatunk a külföldiek és belföldiek között: a vendégek 66 szá-­
­zaléka volt belföldi. A nyár első két hónapjában 3,5 millió vendég több mint 10 millió vendégéjszakát töltött el Magyarország szálláshelyein. Ez a vendégek és a vendégéjszakák számában is 35 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. 2021-ben a június–júliusi időszak az év első hét hónapjából 70 százalékot hasított ki a vendégéjszakák számából, idén látható, hogy az év eleje is erősebb volt – teszi hozzá az MTÜ.

A Balaton a sláger idén is

Június–júliusban a turisztikai forgalom 80 százalékát a vidéki Magyarország regisztrálta. A legnépszerűbb desztináció a Balaton turisztikai térség volt 1 millió vendéggel és 3,3 millió vendégéjszakával. A belföldi vendégéjszakák aránya 77 százalék volt, a külföldi vendégforgalom háromszorosára emelkedett a tavaly nyárihoz képest.

A Balaton turisztikai térséget Debrecen és térsége 662 ezer, a Mátra–Bükk 638 ezer, Budapest környéke 516 ezer vendégéjszakával követi a belföldiek körében. A külföldiek által legkedveltebb desztináció a Balaton 765 ezer éjszakával, majd Debrecen és térsége 215 ezer, Bük–Sárvár 169 ezer és a Budapest környéke turisztikai térség 122 ezer vendégéjszakával következik – tájékoztat az MTÜ.

Hasonló eredményt mutatnak a legnagyobb magyar szállásközvetítő portál adatai is. A Szállás.hu-n minden ötödik foglalás a Balaton térségébe szólt, utána az észak-magyarországi régió következett a foglalások 17 százalékával, a harmadik helyen pedig a főváros és környéke végzett 12 százalékkal. Budapest, Siófok és Eger volt a legkeresettebb település április és június között, Szeged, Pécs, Gyula és Hajdúszoboszló követte őket. A top tízes listára még Balatonfüred, Hévíz és Nyíregyháza került fel.

A legnépszerűbb települések között Hajdúszoboszlón volt a legalacsonyabb az egy főre eső éjszakánkénti átlagár emelkedése: a múlt évhez képest csupán néhány forint volt a különbség, 2019-hez viszonyítva pedig 19 százalékos a növekedés. Buda­pest esetében viszont a tavalyinál 38, a 2019-es szintnél pedig 40 százalékkal nőtt az átlagár. Az országos átlagár 11 ezer forint volt egy fő részére éjszakánként, ami a múlt évihez képest 16, 2019-hez viszonyítva 40 százalékos növekedést jelent. „Az utazási kedv megőrzéséhez hozzájárulhatott a választást megelőző és követő támogatások kiosztása. Az OTP Szép kártyával együttműködve mi is árkedvezményt kínáltunk a nyári időszakra, ami élénkítő hatással volt a foglalásokra” – fűzi hozzá Kelemen Lili.

„A kiadási oldal az energiaárak robbanása és a növekvő munkaerőköltségek miatt emelkedett. Mi közel kétszáz szobás házakat üzemeltetünk kiterjedt wellnessrészlegekkel, így ezen ingatlanok energiafelhasználása jelentős” – mutat rá Labossa Lajos, hozzátéve, hogy a kitettség csökkentésére a múlt év végén elindították a megújulóenergia-beruházási programjukat. A felújításoknál kiemelt hangsúlyt helyeztek az energiatakarékos megoldásokra. Az épületfelügyeleti rendszerek és a korszerű szigetelőanyagok használata nagymértékben elősegíti az energiaköltségek optimalizálását. „A költségnövekedést nem háríthatjuk át teljes mértékben a vendégekre, mert az keresletcsökkenést okozna. A Hunguest szállodái közismerten jó ár-érték arányúak, a szobaárban foglalt fürdőbelépő miatt népszerűek vagyunk mind a belföldi, mint a külföldi utazók körében. A munka­erőhiány és a munkaerőköltségek növekedése már tavaly is jellemző volt az iparágban, de egyértelműen az energiaár-robbanás a legnagyobb kihívás a turizmus-vendéglátásban 2022-ben” – mondja a kommunikációs igazgató.

Kérdésünkre az MTÜ elárulja, a 2022-es szálláshelyi költések 45 százaléka a két nyári hónapban realizálódott a szálláshelyeken, ami összesen 148,7 milliárd forintot jelent. A költések közel azonosan oszlanak meg a belföldi és külföldi vendégek között. A külföldi vendégek valamivel több időt töltenek a szálláshelyeken – 3 éjszakát a 2,8-del szemben –, illetve a napi átlagos szálláshelyi költésük is magasabb, közel 20 ezer forint, a belföldiek esetében ez az összeg csak 15 ezer forint. A vendéglátás bevételei is jelentősen emelkedtek a tavaly nyárihoz képest: 2022 júniusában 138,7 milliárd, júliusban pedig 156 milliárd forint árbevételt generáltak a vendéglátóhelyek, ez 32, illetve 24 százalékos növekedés.

Már látszik, hogy jön a vihar

Az impozáns számadatok után jött a feketeleves, ugyanis az augusztus elején közzétett turizmus­konjunktúra-index, amely a turizmus minden ága­zatára kiterjed, júliusban mínusz 3 pontot mutatott a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán. Ez májushoz képest 15, júniushoz viszonyítva 9 pontos visszaesést jelent – adta hírül a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a GKI Gazdaságkutató. Ez egyelőre nem minden területen jelez bajt: a nagy esést a vendéglátás területén jelezte az index, de a szálláshely-szolgáltatásban például kisebb emelkedést mért. Utóbbi elsősorban annak köszönhető, hogy a következő három hónapban a szállásadók 27 százaléka számít a tavalyinál több vendégre, és a vendéglátásban működő cégek 30 százaléka gondolja azt, hogy nőni fog a forgalma. A borúlátásra viszont bőven indokot szolgáltat az, hogy mind az árak, mind a működési költségek növekedése jellemző a turisztikai cégek túlnyomó többségére, az árak 81 százalékuknál, a kiadások 71 százalékuknál nőttek. Az árak átlagosan 17, a költségek pedig 25 százalékkal emelkedtek. A működési költségek indexe, ami a felmérés időpontjához képest mutatja e kiadások alakulását a következő három hónapban, mínusz 48 ponton áll. Ez 19 pontos romlás júniushoz és 23 pontos májushoz képest. Vagyis a cégek további tetemes költségnövekedéstől tartanak.

Eddig azt láthatjuk, hogy robbanásszerű növekedést hozott a kiszabadulási vágy, de a megugró infláció miatt az olaszok már elkeresztelték az ideit kétsebességes nyárnak. Már itthon is vannak jelei annak, hogy a megélhetéssel kapcsolatos kérdések előkelő helyet kaptak a közbeszédben, a rezsi emelkedésétől való félelem, az élelmiszerek drágulása óvatosságra inti az embereket – mutat rá Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára. Úgy látja, már jelentkezik a félelemérzet. A mindig takarékos németek mondták először, hogy lehetséges a recesszió, és be is húzták a féket, a tervezett külföldi célállomások helyett inkább belföldön utaznak. Az is érezteti hatását, hogy a repülőjegyek nagyjából 15 százalékkal drágultak.

A magyarok sem adják ki olyan gondtalanul a pénzt, mint korábban; az állami osztogatásokból felhalmozott összegek vagy elfogytak mostanra, vagy úgy látják, bölcsebb tartalékolni a télre. Ez nem jelenti azt, hogy durván visszaesik az utazási kedv, azt viszont igen, hogy rövidebb utazásokat szerveznek az emberek, és a helyszínen is visszafogják a költekezést – húzza alá a VIMOSZ főtitkára.

A nyár vége még hátravan, jól sikerülhet az ősz is

A következő hetekben még erős vendégforgalomra számíthatunk. Augusztus első hetében 3 millió vendégéjszakát regisztráltak a magyarországi szálláshelyek, és további 3,1 millió vendégéjszaka-előfoglalást láthatunk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerében – húzza alá az MTÜ.

A Szállás.hu-nál úgy látják, a foglalási szint magas a nyárra, a kereslet tetőzni és lassulni látszik, hasonlóan a pandémia előtti évek szezonalitásához. Idén ősszel csak egyetlen hosszú hétvége lesz, bár az négynapos, hiszen november 1-je keddre esik. „A hosszú hétvégék iránt mindig kimagasló a kereslet, így érdemes előre tervezni és lefoglalni az áhított szállást” – mondta Kelemen Lili. Hozzáteszi, hogy a jelenlegi adatok alapján a szeptemberi és októberi foglalási szint is jóval magasabb, mint tavaly, és már a 2019-es utolsó negyedéves szintet is túllépték. Azaz háború ide, válság oda, rendkívül erős évet zárhat idén a hazai turizmus, elsősorban az izmos nyári hónapoknak köszönhetően.

Nyitókép: MTI / Varga György