Kemény fedél

Minden idők legnagyobb ünnepi könyvhetét rendezik meg az idén, miközben egyik válság a másik után sújtja a világot. Az orosz–ukrán háború miatt még borsosabb ára lesz az amúgy is drasztikusan dráguló papírnak, a vásárlóknak viszont az infláció miatt megy össze a pénztárcájuk.

MÓNUS MÁRTON

Soha annyi kitelepülő kiadója nem volt még a budapesti ünnepi könyvhétnek, mint ahányan az idei, június 9–12. között megrendezendő eseményre jelentkeztek. Összesen 177 standot állítanak fel a Vörösmarty téren és a Duna-korzón, ez harminc százalékkal több a tavalyi kiállítók számánál. A növekedést Gál Katalin, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke azzal magyarázza, hogy a kizárólag könyvek megjelentetéséből élő kiadók mellett egyéb kulturális intézmények, múzeumok, kutatóintézetek kiadással foglalkozó részlegei is kedvet kaptak a részvételhez.

Pedig már 2021-ben is nagy volt az érdeklődés, nem kis részben azért, mert előtte a koronavírus-járvány miatt háromszor kellett elhalasztani a könyvhetet. Mikor aztán szeptemberben, másfél év kihagyás után, végre megint találkozhattak a kiadók és a szerzőik az olvasókkal, az a többi között látványos dedikáláshullámba torkollott: közel ezer író és költő dedikált az asztala előtt kígyózó sorokban álló rajongóknak, és Gál Katalin becslése szerint az idén is hasonlóan magas lesz a dedikálási kedv.

A pandémia csillapultával a szervezők már nem tartják szükségesnek, hogy fertőtlenítőket helyezzenek ki a rendezvény egyes pontjain, de itt-ott továbbra is hozzá lehet majd jutni a könyvhét logójával ellátott, ingyenes maszkokhoz. A közönség figyelme most talán nem is annyira a járványhelyzetre irányul már, sokkal inkább a tőlünk keletre zajló háborúra, amelyre a maga eszközeivel a könyves eseménynek is muszáj reagálnia. Bár az ukrán kortárs irodalomnak elsősorban az őszi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál biztosít majd platformot, ahol csokorba szedik az ukrán szerzők magyarra fordított műveit, a magyar irodalomra fókuszáló ünnepi könyvhét sem megy el szó nélkül a humanitárius katasztrófa mellett.

A gyerek- és ifjúsági könyveket felvonultató Duna-korzón háromféle ukrán nyelvű mesekönyv is elérhető lesz, kifejezetten a Magyarországra menekült ukrán gyerekek számára. Az 1000-1000 példányban megjelentetett könyveket a Zelenszkij elnök feleségének, Olena Zelenszkának a védnökségével működő Könyvek Határok Nélkül nevű ukrán állami projekt keretében juttatják el Európa különböző országaiba, így hozzánk is – itthon ezeknek a terjesztéséről az MKKE gondoskodik. „Igyekszünk majd olyan programokat is kitalálni, amelyekbe a magyar és az ukrán gyerekeket is bevonjuk, alkalmat teremtve arra, hogy ezek a gyerekek találkozzanak egymással” – teszi hozzá Gál Katalin.

A könyvhétre lefoglalt standok magas száma talán annak is betudható, hogy most a kiadók számára különösen fontos minél többféle módon eljutni az olvasóközönséghez. Nyáry Krisztián, a kilenc kiadóval – köztük a Magvetővel és az Athenaeummal – rendelkező Líra kreatív igazgatója szerint ugyanis 2022-ben a tavalyinál jóval nehezebb évre számít a könyvszakma. Két éve a karanténintézkedések alig 1-2 százalékkal vetették csak vissza a könyvek forgalmát, 2021 pedig minden várakozást felülmúlva Európában és az Egyesült Államokban is 15-20 százalékos növekedést hozott a piacon. Ilyen mértékű növekedést az idén biztosan nem fognak tapasztalni a könyvipar szereplői, sőt már annak is örülhetnének, ha csak a magas inflációt utolérnék a forgalommal.

Tavaly a háztartások kultúrára fordítható költségvetéséből még nagyobb szelet jutott a könyvekre, hiszen volt olyan időszak, amikor nem lehetett ugyanezt a pénzt utazásra, színházra, mozira, koncertekre költeni. Most – hívja fel a figyelmet Nyáry – ismét sokféle dologra lehet fordítani egy-egy család kulturális büdzséjét, ami viszont éppen zsugorodik, hiszen a gazdasági válság küszöbén kevesebb marad a vásárlók pénztárcájában.

Ráadásul a könyv folyamatosan drágul. Még nincsenek statisztikák, de a kiadóigazgató azt mondja, hogy míg néhány éve a képek nélküli, úgynevezett „faltól falig” szöveget tartalmazó szépirodalmi könyvek átlagos ára 4000 forint volt a boltokban, mostanra elérték a lélektani határnak számító 5000 forintot, és jelen körülmények között már az is megkönnyebbülés lenne, ha az áremelkedés megtorpanna 6000 forintnál. Gál Katalin hozzáteszi: az árak a könyvek forgalmát egyharmad részben kitevő karácsonyi időszakban fognak tetőzni, szerinte tél elejére 20-30 százalékos áremelkedés is prognosztizálható.

A drágulás több tényező együtt­állásának a következménye. Az euró- és dollárárfolyam elszállása a lefordítandó külföldi kiadványok jogdíjainak, valamint a bevásárlóközpontokban, belvárosi üzletekben felszámított euróalapú bérleti díjaknak a jelentős emelkedését okozza, a minimálbér-emelés is átgyűrűzik a könyvpiac logisztikai szegmensébe, de a legnehezebben az egekbe szökött papírárak emészthetők meg.

A kis kiadók vannak a legnagyobb bajban, őket is meg kellene óvni a kihalástól

A papír tavaly év vége óta egyre drágább, és továbbra is rohamosan nő az ára; olyan is előfordul, hogy egy adott könyv aközben drágul, hogy éppen nyomtatják. Ennek részben az az oka, hogy a távol-keleti és az észak-európai gyárak a járvány következtében leálltak, majd lassan indultak újra, emiatt szállítási bizonytalanságok vannak, sok üzem pedig átállt a nyomdai papírról a nagyobb hasznot ígérő csomagolópapír előállítására. Minderre még két lapáttal rátesz, hogy Közép-Európa legfontosabb papírbeszállítói, a finnek az orosz–ukrán háború miatt nem jutnak elég fához – ők sok fehérorosz fával dolgoznának –, a legnagyobb finn papírgyárban pedig az év eleje óta sztrájkolnak.

Nyáry Krisztián elmondása szerint a nyomdai anomáliák „alapjaiban változtatják meg a könyvpiacot”. A kiadók így óvatosabbak, egyszerre kisebb példányszámban nyomnak ki könyveket, a kemény fedelesre tervezett köteteket az olcsóbb, puha fedéllel adják ki, és a munkabeosztás is megváltozott: a fennakadások miatt sokkal hamarabb kell a szerzőnek a művet befejeznie és a könyvet nyomdába küldeni ahhoz, hogy az a tervezett időben megjelenhessen.

A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy jelen helyzetben az államnak támogatnia kellene azokat, akik egyre kevésbé engedhetik meg maguknak a könyvvásárlást. Az MKKE elnöke szerint legalább az ismeretterjesztő, a tájékozódásban komolyan szerepet játszó tényirodalmi műveket kellene elérhetővé tenni kedvezményekkel, és érdemes lenne visszahozni a megalázóan alacsony bérekért dolgozó pedagógusoknak járó könyvvásárlási kedvezményt is, mégpedig úgy, hogy a kiadóknál kieső összeget az állam állja. Ezenfelül – fogalmaz Gál Katalin – a nagy hálózatoktól független, hagyományos könyvműhelyek, a kis példányszámú rétegkönyveket kiadók vannak a legnagyobb bajban, márpedig „őket is meg kellene óvni a kihalástól”.

Az olvasás népszerűsítése továbbra is elsődleges fontosságú feladat kell hogy legyen. Ugyan évek óta folyamatosan nő a gyerek- és ifjúsági könyvek forgalma, de csak a kiskorúaknak szánt kötetek húzzák fel a kategória eladási számait. Nyáry Krisztián szerint éppen a fiatal, már egyedül olvasó generációnál, a 14–25 év közöttieknél tapasztalható a legnagyobb lemorzsolódás; ők azok, akik – jellemzően érettségi után – egyszer csak elkezdenek nem olvasni. A közeli jövőben nemcsak az államnak, de a kulturális műhelyeknek, az iskoláknak, a családoknak is fontos szerepük lesz abban, hogy ne veszítsék el a jövő olvasóit. Már csak azért is, mert bár az olvasó magyarok száma csökken, akik kitartanak az olvasás mellett, azok nagy vásárlóerőt jelentenek: jellemző tendencia ugyanis, hogy az olvasni szeretők egyre több könyvet kapnak le a polcokról.