Valóban vannak orosz diverzánsok Kárpátalján? Kiket vihetnek most el katonának? – többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Zubánics Lászlóval, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökével Beregszászon.
– Aggasztó hírek érkeznek újabban Kárpátaljáról: egyesek különös jelöléseket véltek felfedezni bizonyos épületeken (az Index riportja szerint fekete keresztek piros körrel, vagyis célpontjelölések kerültek fel egyes beregszászi épületek falaira – a szerk.), amit diverzánsok festettek fel, egy új hír szerint pedig hétvégén orosz kémet fogtak el a környéken. Milyen most a biztonsági helyzet Kárpátalján?
– Jelenleg katonai közigazgatás van itt, ami azt jelenti, hogy minden a háborús helyzetnek van alárendelve. A településeken folyamatosan cirkál a rendőrség, vagyis figyelik a rend betartását, tilos az alkohol forgalmazása is. Kisebb atrocitások, napi perpatvarok persze vannak, de rablásról, erőszakoskodásról alátámasztatott hírek nincsenek. Érdemes ugyanakkor tudni, hogy a katonai közigazgatás idején mindazok, akiket ittas vezetésen vagy randalírozáson kapnak, azonnal megkapják a katonai behívót, és a frontvonalra irányítják őket, ami erős visszatartó erő. Így az emberek kétszer is meggondolják, hogy veszélyeztessék-e a közbiztonságot. A biztonság tehát egyelőre megvan, a kisebb településen pedig az önkéntes polgárőrségek igyekeznek fenntartani a rendet.
– Mennyire reálisak a félelmek, hogy orosz diverzánsok is lehetnek a környéken?
– Most minden lehetséges, és az ellenkezője is. Persze mostanában rengeteg álhír kelt szárnyra, ezért a hatóságok megjelölték azokat a hivatalosnak számító oldalakat, ahonnan az embereknek érdemes tájékozódniuk. Minden más lehet álhír is, hiszen itt egy információs háború is zajlik – érdekes módon minden nyelven. Magyar nyelven is rengeteg olyan információt kaptunk vissza akár még Magyarország felől is, amelyeknek a továbbposztolói nem tudják, hogy sokszor akaratlanul megtévesztő híreket terjesztenek. Ez egy új hadviselés, amely célja a demoralizálás is. Vagyis előfordulhatnak diverzánsok is most errefelé, hiszen minden háborúban vannak felderítők, beszivárgók – és vannak idióták is, helybeliek, akik megpróbálják magukra felhívni a figyelmet. Sajnos a közelmúltban erre is volt példa. Előfordulhatott például, hogy ismeretlen személyek a közösségi csoportokban pénzjutalmat ígértek gyerekeknek, hogy ragasszanak ki különböző jelzéseket az utcákon.
– Kik voltak ők?
– Ezt nem tudja senki. Ez egy anonim rendszer lehet, az elvégzett „munkáért” bankszámlára vagy telefonra utaltak. De könnyen lehet, hogy ezek is csak feltételezések, mert csak tudni véljük, hogy megjelentek ilyenek. Az is lehet, hogy ez is csak egy megtévesztő hadművelet. Ezért csak megszűrt és olyan forrásból származó információra szabad hagyatkoznunk, amelynek a hitelességéről magunk is meggyőződtünk.
Zubánics László (Forrás: Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség)
– Az elmúlt napokban több olyan fiatallal is beszéltem, aki attól fél, hogy hamarosan elviszik katonának. Mi most a helyzet, kiket visznek el?
– Jelenleg az általános mozgósításról szóló törvény értelmében először azokat hívják be, akik az elmúlt években katonai szolgálatot teljesítettek, illetve van fegyverforgatási tapasztalatuk. Hiszen például egy falusi tanár, aki életében nem fogott fegyvert, nem feltétlenül alkalmas most katonának. Most információt gyűjtenek arról, hogy kinek van egyéb tapasztalata, hiszen nem feltétlenül csak frontszolgálatról van szó. A következő hetekben meg fog történni ennek a felmérése. De meg kell jegyezni, hogy igen magas az önkéntesek aránya is, vagyis nagyon sokan jelentkeznek maguktól frontszolgálatra.
– Magyarok is?
– Lehet. Ezek viszonylag bizalmas információk. Előfordulhatnak, hiszen vannak olyanok, akik itt, ott, amott már a 2014–2015-ös eseményekkor magyarként vettek részt a harcokban. Tehát magyarok is lehetnek az önként jelentkezők között.
– Az elmúlt napokban igyekeztem bejárni a boltokat, hogy lássam, miből van hiány. Mi a tapasztalatuk jelenleg?
– A szállítás nehézségei miatt akadozás van az ellátásban, azonban még jelentős tartalékok vannak. Ukrajna belső és nyugati részein most különböző ellenőrző pontokon kell eljuttatni ide ezeket a cikkeket, így sokszor órákat kell várni az újabb szállítmányokra. Az is fontos, hogy a szállítmányozás éppen a férfiak feladata, akik közül most nagyon sokan harcolnak vagy külföldre távoztak. Jelenleg a gáz, a villany és a víz biztosított, az internet ugyan néha túlterhelt, de működik, élelmiszerből pedig elegendő van. Ezeket igyekeznek úgy adagolni, hogy ne legyen hirtelen nagy felhalmozás, ami spekulációt eredményezhet. Az alapélelmiszerek tehát kaphatók, a pékségek működnek, és zöldségből is elegendő termett múlt ősszel.
– Mire lenne esetleg szükség Magyarországról?
– Jelenleg óriási felbuzdulást látunk nemcsak a testvértelepülések és más intézmények részéről, hanem olyanoktól is, amelyek az elmúlt években kicsit „aludtak”. Mostanra Beregszász, de minden kárpátaljai önkormányzat testvértelepülése aktivizálta magát a Kárpát-medencében, és szerencsére azt is megkérdezik, mire lenne szükség. Szatmárnémeti például áramfejlesztőket és szivattyúkat biztosított, mert ezeket kért az itteni önkormányzat. A humanitárius szállítmányokat azok kapják, akik most közösségi szállásokon vannak, a magánszektorban lévők egyelőre nem igényelnek önkormányzati étkeztetéseket. Ám ha beindul egy második vagy harmadik menekülthullám, akkor már bajban leszünk, mert nem nagyon lesz hely, ahol elszállásolhatnánk őket, és az étkezés is nehezebben lesz biztosítható. Így Magyarország szempontjából nagyon fontos lenne, hogy a most tapasztalható szociális érzékenység tartson ki még sokáig. Látjuk a lelkesedést, senki nem számított arra, hogy az emberek kimennek majd a Nyugati és Keleti pályaudvarra segíteni, és teljesen ismeretlen embereket visznek haza, megetetik és ellátják őket, míg nem dől el, hogyan rendeződik a helyzetük. Fontos lenne, hogy ez a lelkesedés még legalább egy hónapig kitartson.
– Terveznek kijárási korlátozásokat Kárpátalján is?
– Úgy tudom, egyelőre nem, az esténként közlekedőket azonban bizonyos forgalmi helyszíneken a rendőrség megállíthatja és igazoltathatja. Kijárási tilalmat egyelőre nem szerveznek, azonban felhívták a lakosság figyelmét, hogy este lehetőség szerint mindenki tartózkodjon otthon.
– Az elmúlt években a magyar-ukrán kapcsolatok nem alakultak túl jól. Hogyan látja, a mostani konfliktus hozhat ebben változást?
– Valószínűleg igen, bár ez annak a függvénye, hogy milyen lesz a végkifejlet. Nekünk itt most újra kell alapoznunk önmagunkat, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindaz, amit eddig csináltunk – legyenek ezek pozitív vagy negatív lépések –, megsemmisültek, lenullázódtak. Az lesz az indikátora annak, hogy miként fognak bennünket mint közösséget ebben az államban kezelni, hogy miként állunk ki az ukránok szabadságküzdelmében. Ebben teljesen mellékes, hogy ez akkor egy teljes ország lesz, vagy esetleg annak csak egy része.
Valószínűsíthető, hogy a háború után egy új társadalmi szerződés fog létrejönni, amelyben meghatározzák, hogyan állnak az oroszok vagy akár a magyarok is az új berendezkedéshez, illetve hogyan viszonyul a többségi nemzet hozzájuk. Ezen most nekünk is dolgoznunk kell, akár a gesztusok szintjén is. Így például most minden önkormányzatot felkértek arra, hogy maguk is jelezzék külföld felé az ország EU- és NATO-csatlakozásának szükségességét, illetve a légtér lezárásának fontosságát. Amikor megkérdezték tőlem a magyar többségű önkormányzati képviselők, vezetők, mit tegyenek, azt válaszoltam, ha ilyen igény van, ők is írják alá ezt a kezdeményezést. Hiszen nem rajtuk vagy rajtunk fog ez múlni, mégis fontos gesztus lehet, mi sem állhatunk félre. A háború után mindennek meg kell újulnia. Hogy mindez országos szinten hogyan fog kinézni, milyen lesz az állam berendezkedése, belső társadalmi kiegyezése, még nem tudja senki. Most minden attól függ, milyen végeredménnyel zárul ez a háború.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/11. számában jelent meg március 11-én.