Mesterséges intelligencia (MI) az agráriumban
Számot vetnek
Csányi Sándortól az előző cseh kormányfőn, Andrej Babison át Jászai Gellértig a legerősebb milliárdosok vállalatai célozták meg, hogy a lehető legtöbb adat közelében legyenek, mire megjelenik a
Számotvetnek
Csányi Sándortól az előző cseh kormányfőn, Andrej Babison át Jászai Gellértig a legerősebb milliárdosok vállalatai célozták meg, hogy a lehető legtöbb adat közelében legyenek, mire megjelenik a mesterséges intelligencia (MI) az agráriumban. Az MI pedig már javában növényt szelektál és epret érlel.
Szabó Yvette
Ha így megy tovább, hamarosan csak a drón szeme fogja hizlalni a jószágot. Míg a gazdák egy-két évtizede még nagyapjuk és dédapjuk nyomában járták sáros csizmával a határt, pár éve már műholdfelvételek segítik a munkájukat, ma pedig ki se kell nézniük a földekre vagy az istállóba, hogy percre pontosan értesüljenek, miként buzgólkodik a növény vagy az állat a növekedésben. A drónok sűrűn elrepülhetnek a földtáblák fölött, és rögzíthetnek minden szembejövő adatot a növény magasságáról, leveleinek színezetéről, virágainak számáról. Ha pedig ezt digitálisan napról napra feldolgozzák, netán több gazdálkodó össze is dobja az adatvagyonát, akkor hamarosan olyan irdatlan mennyiségű adat jön össze, hogy még egy átlagos számítógépen is képtelenség kezelni. Ekkor jön el a mesterséges intelligencia ideje, mert az már nemcsak az információk kezelését tanulja meg, hanem azt is, hogy a farmerek gyakorlata és a saját tapasztalatai alapján milyen összefüggéseket érdemes figyelnie, mikor kell riasztást kiadnia, és milyen lehetőségek közül ildomos választania a gazdának.
akár az űrben is garantálja az élelmiszer-ellátást
Így monitoroznak például szamócát magyar fejlesztők LED-lámpák alatt Hollandiában. A Machine Intelligence kezdetben ipari automatizációval foglalkozott, például kamerarendszereket telepített autóipari gyártósorokra, hogy az ember helyett a gépek végezzék el a minőség-ellenőrzést. A gépi látás problémái nagyon hasonlók a mezőgazdaságban is – magyarázta a HVG-nek Agod Attila, a cég vezetője, hogy miért nem okozott gondot átrukkolniuk az agráriumba. Az élet ráadásul úgy hozta, hogy összefutottak egy „növénygyárral”. Amíg nem találkoztak az ugyancsak magyar gyökerű, de Hollandiában bejegyzett Smartkas céggel, addig legfeljebb a vadkár felmérésére használták kameráikat a mezőgazdaságban. A Smartkas esetében azonban egyből úgy érezték, hogy az ő terepük, hiszen úgynevezett hidroponikus vertikális farmokat épít, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy természetes fény és talaj nélkül, a növények gyökereit speciális tápoldatba helyezve termesztik például a szamócát. Érdekes átmenet ez az éghajlat viszontagságainak kitett mezőgazdaság és a precízen szabályozott ipar világa között, hiszen a növény és a beporzást végző méh behozza az élet gazdagságát és véletlenszerűségét a gyár szigorú rendjébe. Emiatt lesz hatékony a mesterséges intelligencia ebben a környezetben, hiszen az élő formákat nehezebb egyszerű szabályokkal leírni és kontrollálni. A folyamatosan gyűjtött és tárolt kameraképek, adatok alapján pontosan lehet tudni, mennyi virág van, mennyi gyümölcs, milyen érett, milyen minőségű, és ezt pontosan mivel érték el, illetve az esetleges eltérés a tervektől minek tulajdonítható. Ráadásul a blokklánc-technológia alkalmazásával a folyamat hitelesítését is megoldják a kereskedők és a fogyasztók felé. Agod Attila állítja, hogy az így termesztett szamóca nagyon finom, és bárhol termelhető. Ez a technológia a közelgő klímaválságot is segíthet átvészelni, sőt akár az űrben is garantálja az élelmiszer-ellátást az ember számára.
A mesterséges intelligencia alkalmazására kapott díjat a legutóbbi Agromashexpón a Marton Genetics cégcsoport, amely harminc éve szelektál és segíti a nemesítőházakat a jól értékesíthető vetőmagok előállításában. Ma még alapvetően a szakemberek választják ki a tenyészkertekben a jónak tűnő utódokat, az MI viszont – a rengeteg felhalmozott adatnak köszönhetően – ki tudja váltani ezt a feladatkört. Bár agráradatokat feldolgozó szoftverből már számos működik a világban, a Marton Geneticsé abban egyedi – mondja Sándorffy András ügyvezető igazgató –, hogy száz évre előre megjósolja, milyen időjárás lesz egy adott időszakban, és ahhoz képest melyik az a kultúra, amely a kihívásoknak ellenállva a lehető legnagyobb produktumot kínálja. Például az előrejelzésben az is szerepel, hogy egy adott időszakban mekkora lesz a levegő szén-dioxid-tartalma, és a gép ennek megfelelően szelektál. A martonvásári cég előnye máris meglátszik, méghozzá abban, hogy már öt éve gyűjti ehhez az adatokat.
Az agráradatok értéke abból is lemérhető, hogy hány tőkeerős cég kezdett el azoknak a koordinálásával, gyűjtésével vagy hasznosításával foglalkozni. A fehérorosz alapítású, svájci székhelyű OneSoil például meglehetős céltudatossággal terjeszkedik a régióban, vannak, akik már nem is néznek rá jó szemmel, mert miközben hasznos szolgáltatásokat nyújt a gazdáknak az adataik elemzésével, hatalmas információbázishoz jut a térség több országára is kiterjedően. Az esetleges kritikák ellenére alig egy évvel ezelőtt jelentette be az OTP-csoporthoz tartozó kockázatitőke-befektető, a PortfoLion, hogy egy társcéggel együtt 5 millió dollárral segíti a OneSoil fejlődését. Közben persze épülgetnek a digitális kincsesbányák a hazai agrárcégeknél is, különösen azoknál, amelyek integrátori szerepet töltenek be a termelőtől a feldolgozócégekig, amilyen például a KITE, az Axiál vagy a volt cseh kormányfő, Andrej Babis Magyarországon jelen lévő agrárbirodalma, az Agrotec. Ugyancsak nagy erőket vet be az adatbázis-építésbe a világ egyik legnagyobb vegyipari vállalata, a mezőgazdaságot is kiszolgáló, németországi székhelyű BASF. Ebben a mezőnyben kezdett el öles léptekkel haladni az informatikától a távközlésen keresztül a hadiiparig számos ágazatban piacvezető szerepre törő, az Orbán-kormánnyal számos területen együttműködő vállalat, a 4iG, amelynek Jászai Gellért a főrészvényese.
„A mesterséges intelligencia széles körű alkalmazása még nem realitás a magyar mezőgazdaságban, csupán a közeljövő víziója” – mondja a 4iG műszaki vezérigazgató-helyettesének tanácsadója, Solymos Gyula. Hangsúlyozza, hogy a 4iG nem épít adatbázist, jelenleg egyfajta evangelizációt végez, vagyis arra motiválja a gazdákat, hogy kezdjenek adatokat gyűjteni a gazdálkodásukról, és gondoskodjanak a náluk felhalmozott információk digitalizációjáról. A szakember arra számít, hogy 2-3 éven belül szélesebb körben is elterjedhet az adatalapú gazdálkodás, amihez idehaza az állam, illetve a szakhatóságok építhetik fel a szükséges adatbázist, a gazdák pedig egyfajta adattárcán keresztül oszthatják meg értékes információikat. A 4iG-nek az a célja, hogy IT-szolgáltatója legyen az agráriumnak. „Nagyon bízom abban, hogy a magyar adatok magyar kézben és magyar megoldások által hasznosulnak, és nem nemzetközi óriásvállalatok fogják azokat alkalmazni” – fűzte hozzá, megemlítve, hogy az Egyesült Államokban előfordultak már botrányok amiatt, hogy az adatbázisokba illetéktelenek is betekintést kaptak, és azzal a földek árát befolyásolták. Hogy a 4iG lát fantáziát ebben az ágazatban, az is jelzi, hogy egy éve 24 százalékos részesedést szerzett a drónfejlesztéssel foglalkozó Rotors & Cams nevű magyar cégben. Amúgy az állam ősszel 100 milliárd forintot hirdetett meg uniós forrásból, kifejezetten az agrárvállalkozások digitalizációjának támogatására. A csaknem 900 sikeres jelentkező néhány tízmilliótól néhány százmillióig terjedő összeget nyert el, köztük például Mészáros Lőrinc Agrosystemje, a Kékessy család Bánó Tanyája és a Csányi Pincészet.