Megszokták, hogy korlátozott erőforrásokkal oldják meg a feladatokat
Nem rakétatudomány
Szögeket hajlítani, számszeríjat fabrikálni, vadászpuskát felturbózni – a fejlett külföldi fegyverek mellett az ukrajnai háborúban a kisipari rögtönzéseknek is van némi szerepük.
APravda kézműves sörök sorra nyerték az elismeréseket olyan sörnagyhatalmak versenyein, mint Belgium, Bajorország vagy Csehország. A lvivi kisüzem (amelynek neve egybecseng az egykori központi szovjet pártlapéval) a februári orosz támadás óta új terméket is palackoz: motorolaj, benzin, polisztirol és hígító keverékét, egy kis alumíniumporral megbolondítva. Az eredmény a Molotov-koktél néven közismert gyújtópalack, amelyet az ukránok nagy sikerrel alkalmaznak az orosz harckocsik ellen.
A szovjet időkben megszokták, hogy korlátozott erőforrásokkal oldják meg a feladatokat
Az ukrán ipari megoldás előzményének tekinthető, hogy 1939–1940-ben, a szovjet megszállókkal vívott téli háború idején több mint félmillió koktélt palackozott a finn állami alkoholmonopólium. Bár lángoló szerkezetekkel évszázadok óta próbálkoztak, a főképp harckocsik ellen használható gyújtópalack a XX. század találmánya. Az eddigi leggyújtóbb hatású példa pedig éppen a szovjet megszállást megfékező finneké volt abban az egyenlőtlen küzdelemben, amelyet most sokan hasonlítanak az Ukrajna elleni orosz támadáshoz (HVG, 2022. április 7.).
Miközben a világ azt figyeli, hogy a korszerű amerikai, török és más, hamar importált rakéták, drónok mennyire hatékonyak a hazájukat védő ukránok kezében, a londoni The Economist összefoglalója azt részletezi, milyen régimódi, barkácsolt vagy egyszerű fegyverekkel támogatja a hátország a hadsereget. Például azért is, mert a Molotov-koktélok akkor igazán hatásosak, ha a célba vett tankokat előbb meg tudják állítani. Ehhez hegesztenek vasútisín-darabokból hatágú fémakadályokat, magyarul fém sündisznókat vagy cseh sünöket. Más kézművesek a vassulyom, más néven lábtövis barkácsolásában jeleskednek. A négyágú szögek, amelyeknek egyik hegye mindenképp fölfelé áll, már az ókorban is harci eszköznek számítottak. Ami akkor lovak és harci szekerek ellen volt hatásos, az ma is alkalmas gumiabroncsok és katonabakancsok átszúrására. Utcalezáráshoz láncba is fűzhetők.
Magyar szemmel sem meglepő a helyi háttérmagyarázat: a világtól elzárt szovjet időkben a mérnökök, programozók és más műszaki emberek megszokták, hogy korlátozott erőforrásokkal oldják meg a feladatokat. Most például, ha nincs elég gránátvető, házilag készítik a pótlást vadászpuskából, acélbögréből és kézigránátból. További ötlet: a Molotov-koktél bevethetőségét javítja, ha nem kézből dobják, hanem számszeríjból lövik ki – ez a fegyver elkészíthető fémhulladékból és ágyrugóból. Szintén újítás, hogy nemegyszer kisebb drónra erősítik a kézigránátot. Megoldható, hogy a kvadkopterre olyan szerkezet kerüljön, amely a célpont fölött élesíti és ledobja a gránátot, de az is működik, hogy a drón a robbanószerkezettel együtt, kamikazeként csapódik be. Az előbbi megoldás egy változatához az állami hadiipari konszern, az Ukroboronprom kissé átalakítja a páncéltörő kézigránátokat: eltávolítják a miniejtőernyőt (amelynek révén a gránát az orrával lefelé csapódik a harckocsiba), és a drónos használathoz alkalmasabb kis vezérsíkokat szerelnek fel. A drónok közben azért is elfogytak az ukrán boltokból (a honvédők külföldről kérnek utánpótlást), mert amatőrök azzal segítik a hadsereget, hogy ezekkel a repülő apróságokkal kémlelik ki az ellenséget.
Napjaink konfliktusainak sajátos hatását mutatja, hogy az ukránok fegyverei között szerepel a hattábka is, amely Ibn al-Hattáb iszlamista vezér nevét viseli. A találmány szintén az oroszellenes harc céljára jelent meg olyan hadszíntereken, mint Csecsenföld vagy Afganisztán. Lényege, hogy ha nincs kéznél kézigránát, akkor gránátvetőhöz való lövedéket lehet ilyen célra átalakítani.
Az oroszok is próbálkoznak házilagos megoldásokkal. Kézi munkájuk legfeltűnőbb példája, hogy harckocsijaik tetején ketrecre emlékeztető fémrácsok bukkannak fel – ilyeneket kilőtt tankokon is látni, ami jelzi, hogy az utólag hegesztett rácsok védőhatása korántsem teljes. Bár erről csak találgatások vannak, a legvalószínűbb, hogy a páncéltörő rakétagránátok bizonyos, érintkezésre robbanó fajtáit próbálnák ártalmatlanítani. A The Economist szerint a dolog jó esetben is kétesélyes: ha a gránát a rácsok közé szorul, akkor nem robban, de ha csúcsával a fémszerkezetnek ütközik, akkor ugyanúgy pusztít. Ráadásul a ketrec általában nem véd a szép számban alkalmazott amerikai, brit és török páncéltörő fegyverek ellen. A londoni lap idéz olyan szakértőt is, aki szerint a ketrecek inkább csak lelkileg növelik a benn ülők biztonságérzetét. Igaz, ami igaz: talizmánokat ősidők óta viselnek a harcosok. ¬