Borjúbőr helyett kaktusztáska

A nagy luxusmárkáknál és a kisebb divatcégeknél is megjelentek az állati bőröket helyettesítő anyagok. Arról azonban még folyik a vita, hogy mi számít vegán bőrnek, és mi egyszerűen csak műbőr.

AUDI

„AStella McCartney márka a működése első napjától kezdve soha nem használt bőrt, tollat, szőrmét. Ezzel bizonyítjuk, hogy lehet gyönyörű luxustermékeket készíteni, amelyek mentesek az állatokkal szemben elkövetett kegyetlenségektől” – ezzel az állásfoglalással találkozik minden vásárló, aki a Stella McCartney divattervező által alapított, saját nevét viselő márka honlapját felkeresi.

A szöveg emlékeztet, hogy amikor 2001-ben megalapították a Stella McCartney-t, kétségek merültek fel az iparágban, hogy lehet-e luxusdivatmárkát létrehozni bőr vagy szőrme használata nélkül. Ők úgy érzik, hogy azóta bebizonyították: lehetséges. Paul McCartney lánya, a vegetáriánus és elkötelezett állatvédő Stella hozzáfűzi, hogy azért sem használ soha bőrt, mert óriási a környezetre gyakorolt káros hatása. „Az állattenyésztés a világ üvegházgáz-kibocsátásának körülbelül 18 százalékáért felelős, és az esőerdőink pusztulását okozza” – emlékeztet. Számításaik szerint az, hogy brazil borjúbőr helyett szintetikus bőrt használnak cipőikhez, táskáikhoz, ruháikhoz, akár 24-szer kisebb káros környezeti hatást jelent.

A divatipar közvetlenül nem felelős az Amazonas-medencében található őserdők kiirtásáért, de több mint ötven divatipari cég ellátási láncában szerepel a legnagyobb brazil bőrexportőr, a JBS húsipari óriás. A cég marhatenyésztő, húsfeldolgozó beszállítói pedig nagyon is érdekeltek az erdőirtásban, hiszen növelni akarják a legelők területét. Ráadásul a bőr feldolgozása során olyan vegyi anyagokat használnak, amelyek a környezetre és a dolgozók egészségére egyaránt károsak.

FAZEKAS ISTVÁN

Ezért Stella McCartney-hoz hasonlóan egyre több kisebb-nagyobb divatmárka dönt úgy, hogy felhagy az állati bőrök használatával. Ez korábban elképzelhetetlen volt, mert a valódi bőrnek (leginkább a szarvasmarháénak, a birkáénak és a disznóénak) több, pótolhatatlannak tartott előnye van. Az állati bőrök vízállóak, strapabíróak, kiváló hőszigetelők, mégis jól szellőznek, és kellemes, puha viseletek, ami például egy cipő esetében igencsak fontos szempont. Emellett igazán tartós termékek készíthetők belőlük, egy jó minőségű bőrtáska vagy bőrkabát akár évtizedeken át szolgál. Az állati bőrből készített termékeknek még a kopás, a használat jelei is jól állnak, ellentétben például egy használattól kifényesedett textilholmival. Ugyanakkor a környezeti terhelésen túl van velük még egy gond: meglehetősen drágák. Nemcsak a Stella McCartney-hoz hasonló luxusmárkák, hanem a kisebb cégek termékei is elég sokba kerülnek, ha valódi bőrből készülnek.

„Mivel a márkával kezdetekben kifejezetten a fiatal, 15–25 éves lányokat céloztunk meg, szerettük volna viszonylag alacsonyan tartani az árakat, hogy minél szélesebb réteg számára elérhetők legyenek a táskáink” – meséli Szimon Ágnes Nóra, az elsősorban táskákkal foglalkozó Zoe & Co alapító-tervezője arról, hogy miért nem dolgoznak állati bőrrel. Eleinte még használtak ilyenből készült alkatrészeket (címkének, díszrátétnek), de később úgy döntöttek, hogy ezekre is keresnek alternatívát, és a márkát teljesen átformálják vegánná. „Nincs az a gyönyörű táska vagy cipő, amiért egy állatot érdemes lenne feláldozni. Erre jön mindig a válasz: a bőr csak mellékterméke a húsiparnak, de hogy őszinte legyek, vegaként ez engem kicsit sem vigasztal. És azt se feledjük, hogy arra lesz kereslet, amire van kínálat. Valahol el kell kezdeni ezt a folyamatot” – érvel.

Ehhez azonban az is kellett, hogy a vevőik nyitottak legyenek a szintetikus bőrből készült termékekre. Szimon Ágnes Nóra szerint a technológia rohamos fejlődésének köszönhetően a mesterségesen előállított bőrök egyre jobban hasonlítanak a valódira, ezzel együtt pedig a vásárlók bizalma is nő az anyag iránt. „Régen egyszerűen műbőrnek vagy textilbőrnek hívták ezeket az anyagokat – illetve az elődeiket, amelyekkel kapcsolatban sok évtizednyi rossz tapasztalat gyűlt össze. Tényleg rettentően műanyagkinézetű, káros összetevőket tartalmazó, silány minőségű textilek voltak a műbőrök, így hiába fejlődött a gyártásuk, nem volt meg a bizalom irántuk” – magyarázza. Időnként ma is kapnak gúnyos megjegyzéseket, hogy amit vegán bőrként kínálnak, az valójában műbőr. „Erre csak annyit szoktam mondani, hogy a vegán burger is azért vegán burger, mert nincs benne állati eredetű alapanyag” – teszi hozzá.

A tervező által említett probléma azért érdekes, mert egyelőre valóban nem egyértelmű, hogy mit neveznek vegán bőrnek és mit műbőrnek. Sok helyen, ahogy a Zoe & Co-nál is, minden olyan anyagot vegán bőrnek hívnak, amelyik nem tartalmaz állati összetevőket, és ránézésre, tapintásra bőrhatású. Mások szigorúbbak, és azt mondják, hogy vegán bőrnek azt lehet nevezni, ami száz százalékban növényi eredetű; ami műanyagot is tartalmaz, az már nem vegán, hanem egyszerűen műbőr. Ők azzal érvelnek, hogy ezek az anyagok is környezetkárosítóak, mert a műanyaggyártás során káros anyagok keletkeznek, a műanyag lebomlási ideje pedig rendkívül hosszú.

Van olyan környezettudatos magyar márka, amely ezért a műbőrök használata helyett inkább a valódi bőrök újrahasznosításában hisz. „Úgy érezzük, kár veszni hagyni ezt a természetes és minőségi alapanyagot csak azért, mert a belőle készült és sokáig használt termék helyenként sérült, és már nem divatos. Ha már vintage címkével sem lehet eladni, a bőrkabát, -nadrág vagy -szoknya a szemétben végezné. Azzal, hogy táskákká alakítjuk, az anyagnak megadjuk a tiszteletet, és meghosszabbítjuk az életciklusát” – áll a Printa honlapján. Szimon Ágnes Nóra szerint bár sokan környezetkárosítónak tartják a műbőröket, ez egyre kevésbé igaz. „Jó részük újrahasznosított műanyagokból készül, vagy olyan eljárással, amelynek során nem kerül káros anyag a környezetbe” – hangsúlyozza.

Nem egyértelmű, mit neveznek vegán bőrnek és mit műbőrnek

Azt senki nem vitatja, hogy a kizárólag növényi anyagokat tartalmazó bőrök, amelyeket többek között mezőgazdasági hulladékból, ananászból, kaktuszból, gombából, almahéjból vagy más növényi rostokból állítanak elő, teljes mértékben környezetbarátnak tekinthetők. Ezekkel az anyagokkal az a gond, hogy messze nem készül belőlük annyi, amennyire a ruhaiparnak szüksége lenne, és még meglehetősen drága az előállításuk. „Mi is felvettük a kapcsolatot ilyen gyártókkal, de egyelőre kevesen vannak, és nagyon magas áron adják a termékeiket. Ha szélesedne ez a piac, ez is változna picit” – mondja Szimon Ágnes Nóra.

Jelenleg a valódi bőrből készült termékek a legdrágábbak, a növényi vegán bőrök közel ugyanennyibe kerülnek, a műanyagot is tartalmazó termékek olcsóbbak, a tisztán műanyag műbőrök pedig továbbra is a legolcsóbbak. Ugyanakkor az alapanyagok közti árkülönbség csökkenni kezdett, hiszen a jobb minőségű, a környezetet kevésbé terhelő szintetikus bőr előállítása is drágább. Az egyik olyan cég, amelyik kaktuszt is használ a vegán bőrök előállításához, körülbelül 3-4-szer annyiért adja a részben kaktuszból, részben poliuretánból készült anyagait, mint amennyibe a hagyományos műbőr kerül. Az igazán ökoanyagoknál, amelyek például csak alma, kávé, kaktusz, szőlőhéj vagy gomba felhasználásával készülnek, már ötszörös is lehet ez az árkülönbség. A Desserto nevű cég kínálatában egy 100 százalékban pamutból és kaktuszból készült anyag métere 52 dollár (körülbelül 18 ezer forint). És ez még csak az anyag, ebben nincs benne a szállítás, a tervezés, a szabás-varrás költsége és a terméken lévő haszon. Ugyanakkor a pénztárca mellett a vevők gondolkodása, értékrendje is befolyásolja a piacot: egyre többen élnek környezettudatos, esetleg vegán életet, ami nemcsak a táplálkozásukat, hanem a ruhaválasztásukat is befolyásolja.

Szimon Ágnes Nóra elképzelhetőnek tartja, hogy a mesterséges bőr előbb-utóbb fölénybe kerül a valódi bőrrel szemben, hiszen már most is sok nagy márka dob piacra ilyen kollekciókat. „Ez azért is szuper, mert minél nagyobb igény lesz rá, annál jobban fog továbbra is fejlődni a technológiája” – mondja.