Változó szelek

Noha a nyár akár megismételheti a tavalyi rekordsikereket a belföldi turizmusban, ősztől a szálláshelyek egy része bezárásra kényszerülhet.

REVICZKY ZSOLT

Gyenis Ágnes

„Ott maguknál tényleg lőnek?” – érdeklődött az ukrajnai harcoktól megrettenve nem egy amerikai turista az egyik budapesti szállodánál, fontolgatva, hogy lemondja a foglalását. Sok külföldi meg is tette, még Dél-Európából is. Nyugat-Európából már ismét jönnek az utazók, Amerikából viszont még alig – tapasztalják a szállodások. A háború következményeit a legerősebben Budapesten, Hévízen vagy Hajdúszoboszlón érezni, mivel az orosz és az ukrán turisták ezeket a városokat látogatták a leginkább. Az oroszok teljesen elmaradtak, az ukránok jellemzően április közepéig áramlottak, csak éppen nem üdülni, hanem menedéket keresni. A módosabbakkal jól jártak a szállodák, a szegényebbeket viszont „önköltségi áron fogadtuk, sőt, ha a segélyszervezetek beszálltak, még olcsóbban” – mondja Kerek Péter, az Accent Hotels helyettes ügyvezetője. A Mészáros Lőrinc cégcsoportjához tartozó Hunguest Hotels pedig két budapesti szállodájában több mint 12 ezer vendégéjszakát adott ingyen a menekülőknek – tájékoztatta a HVG-t Labossa Lajos kommunikációs igazgató. Helyük volt bőven, hiszen a koronavírus-járvány által letarolt fővárosi turizmus csak lassan éled, annak ellenére, hogy a pandémiát az utóbbi hónapokban mintha elfeledtük volna. Kína külön eset, onnan nem utaznak, mert visszatérni csak kéthetes, költséges karantén árán lehet.

az orosz turisták teljesen elmaradtak

„Tavaly augusztusban, a Forma–1 hatására indult újra az élet a 2019-es forgalom 10 százalékáról, a háborúig 40-45 százalékra jött fel, s most a nyár derekán is még csak 50-55 százalékon tartunk, jórészt a vizes-vb miatt” – sorolja az eladott Budapest Kártyákból számolgatva Faix Csaba, a Budapest Brand Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Budapest idegenforgalma azon kevés ágazat közé tartozik, amelynek olyan a forintgyengülés, mint fuldoklónak a lélegeztetőgép, hiszen a kieső külföldieket itt sosem fogják pótolni a belföldi vendégek. Ha a foglalásokban még nincs is áttörés, a külföldiek érdeklődése máris nő, a költéseik pedig forintban szépen kúsznak fölfelé. Úgy tűnik, többet számít ez most, mint a Magyar Turisztikai Ügynökség imázsépítő kampányai. Utóbbiakat gyengíti ugyanis a magyarországi demokrácia romló megítélése Nyugaton; sokan tartanak például attól, hogy atrocitás érheti az LMBTQ kisebbséghez tartozó turistákat. „Budapesten kívül viszont a nyár hagyományosan a magyarországi vendégekről szól” – hangsúlyozzák a Hunguestnél. Ezért a vidéket legfeljebb ősszel teheti vonzóbbá a gyenge forint, feltéve, hogy Európa nem süllyed addig recesszióba. Egyes vidéki fürdőhelyeket azonban megtöltenek a külföldiek, például Sárvárt vagy Bükfürdőt a szlovákok, csehek és osztrákok, Gyulát a románok. A németek is szeretik ezeket, ám ők a legelsők, akik a gazdasági válság szelét érezve azonnal takarékoskodni kezdenek.

A külföldre készülő magyarok viszont még nem, pedig amikor elkezdték tervezni a Covid miatt két éve halogatott tengerparti nyaralásukat, 375–380 forintos euróárfolyammal kalkuláltak. „Hiába a forintgyengülés, az üzemanyagárak robbanása vagy a repülőtéri káosz, az embereknek töretlen a vágyuk, hogy külföldre menjenek” – jelenti ki Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Sokan hónapokkal ezelőtt megelőlegezték az utazást, az áremelést azonban nem feltétlenül védték ki ezzel. Az utazási irodák ugyanis legkésőbb az indulás előtti huszadik napig drágíthatnak, az eredeti ár maximum nyolc százalékával. Mindez nem tántorítja el az utazókat, mint ahogyan a légitársaságokra kivetett, a jegyek árában megjelenő különadó sem. Sőt felértékelődtek a járatkimaradásban kevéssé érintett charterjáratok, amelyekből a 2020-as heti 6, majd a 2021-es heti 22 után most heti 50 indul. Elsősorban Török-, Görög- és Spanyolországba, illetve Egyiptomba és Tunéziába, míg Horvát- vagy Olaszországba az elszabadult üzemanyagárak mellett is autóval járnak a magyarok. Vagy Monte­negróba, ahol a Hunguest szállodájában a korábbi ukrán–orosz vendégkör után már minden második lakó magyar. Mivel a színvonalas hotelek mindenütt nagyon megdrágultak, a szerényebb jövedelmű magyarok – ha tehetik – apartmanban szállnak meg, olykor relatíve olcsóbban, mint itthon. Egy közép-dalmát tengerparti apartman például még a 400 forint feletti euróval számolva sem drágább, mint egy Tisza-tavi vagy egy, a Balatontól akár több kilométerre lévő hasonló: egy közepes színvonalú, családi méretű 80–100, egy kisebb 50–60 euróba kerül.

TÚRY GERGELY

„Ki se nyitok. Ennek a nyárnak annyi, hacsak az augusztus meg nem menti” – dohogott egy Balaton-parti büfés a minap, amikor a hideg szél és a tarajos hullámok miatt csupán a szörfösök és pár pulóveres-sapkás üdülő merészkedett le a partra. Pedig a kánikulában végződő júniusra igazán nem lehetett panasz. A Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint a hatodik hónapban négymillió vendégéjszakát töltöttek a turisták a hazai szálláshelyeken, ami 50 százalékkal magasabb a tavalyinál és 15 százalékkal még a rekordévként emlegetett 2019-esnél is. Ráadásul minden harmadik-negyedik vendég a Balatonhoz érkezett. „Nem lesz rosszabb ez a nyár sem, mint a tavalyi” – bizakodik Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke. Annak ellenére sem, hogy balatonfenyvesi polgármesterként azt látja, az árak nagyjából 20 százalékkal magasabbak mindenütt. „Erdélyi testvérvárosunkban, Zetelakán 40 százalékkal” – jelzi, hogy lehetne sokkal rosszabb is.

„Tavaly nyáron a lezárások után belföldön robbant a turizmus, mert a többség nem mert messzebb merészkedni, ezért 2022-t a klasszikus 2019-hez érdemes mérni” – hangsúlyozza Szigetvári József, a szallas.hu ügyvezetője. S míg tavaly – viharos szelek ide vagy oda – 90 százalék feletti telítettséggel működtek a drágább szállodák is, most még a Balatonon is van bennük hely. A belföldön maradók ugyanis először az olcsóbb szálláshelyeket töltik meg. Például Tokaj környékén vagy az Őrségben azokat az állami támogatással magasabb kategóriájúvá fejlesztett magánszállásokat, amelyeket az izolációra késztető vírushelyzetben szerettek meg a pihenni vágyók. Hely azonban még az utóbbi években egyre népszerűbbé vált Tisza-tónál is akad, ahol meglepő módon július elején 20 százalékkal kevesebb foglalást regisztráltak, mint tavaly, bár a most nyitott Ring-a-Tó apartmanhotel megtelt – ecseteli Galó Anita, a Tisza-tavi Turisztikai Kerekasztal titkára. A vendégek óvatosabban költenek, szolgáltatáscsomagokat nem, csak egyes szolgáltatásokat igényelnek, bár azok ára is 10–35 százalékkal emelkedett a tavalyihoz képest.

olyan a forint­gyengülés, mint fuldoklónak a  lélegez­tetőgép

„A Balaton menti tagjainknál az elmúlt 6-8 napban indult meg az a foglalási aktivitás, amit már a szezon elejétől vártunk. A kép nagyon vegyes, 60 és 90 százalék között van a szállodák kihasználtsága, de 80 százalék felettivel már elégedettek vagyunk” – szögezi le Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Noha egy hat éjszakás családi nyaralás reggelivel 600–800 ezer, sőt egymillió forintba is kerülhet szállodában, a szakember szerint messze nem drágítottak annyival, amennyivel a költségeik nőttek, nehogy még jobban visszaessen a kereslet. Mint mondja, tavaly november vége óta 35 százalékkal nőtt a számukra releváns élelmiszerkosár ára, 15–20 százalékkal a munkabérek, az energiaárak pedig – ha világpiacira szerződött valaki – akár az ötszörösükre ugrottak. Ehhez képest a szállodák nagy szórással, de jellemzően 15–20 százalékkal emelték meg az áraikat, de ez is nagyban függ attól, ki mikor foglalt. „A foglalás időpontjától függően akár 30 százalékos eltérés is lehet most két, a szaunában egymás mellett ülő, ugyanazt a szolgáltatást kapó vendég számlája között” – toldja meg Kerek.

Miközben a kis szálláshelyek rugalmasabbak, a hotelek bajba kerülhetnek, ha nem tudnak valamiféle „rezsicsökkentést” kilobbizni, márpedig a költségvetés jelenlegi pozíciója mellett erre nem sok az esély. „A gazdasági környezet 2022-ben kifejezetten kedvezőtlen, de minimális cél a pozitív eredmény” – vallja a Hunguest, amely a Covid első hulláma után sokmilliárdos állami támogatásból hajtott végre egyebek mellett energiamegtakarítási fejlesztéseket. Mások viszont dönthetnek úgy, hogy ha ősztől megritkulnak a turisták, inkább bezárnak tavaszig. Csakhogy a járvány miatti kényszerszünetekben megtapasztalhatták, hogy a szélnek eresztett profi stábot nem lehet újra összetoborozni. Egy szállodaigazgató az általa vezetett hotel tapasztalatai alapján azt mondja, még mindig a kisebbik rossz, ha átmenetileg sok emberrel kell jól kiszolgálni kevés vendéget, mint ha aztán elégtelen személyzettel, rosszul, sokat.