Ételhossziglan

Években lehet mérni az egészséges táplálkozás kedvező hatását, és időskorban sem késő lemondani a vörös húsokról, a zsírról és a cukrozott italokról – állítja egy új kutatás.

AFP / ROBERT DALY

Illényi Balázs

Táplálkozástudományi szakértők régóta hangoztatják, hogy nem csupán néhány rossz szokás – mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a mozgásszegény életmód – nem mindenki számára egyszerű feladása javítja a hosszú élet esélyét, hanem az egészségesebb étrendre való áttérés is. A Bergeni Egyetem kutatói most számszerűsítették is, mire lehet számítani: egy időben hozott jó döntéssel akár egy évtizedet is nyerhet, aki helyes étrendre tér át.

Erre az után jutottak a norvég kutatók, hogy összevetették több évtized táplálkozástudományi vizsgálatait, és ki tudták számolni, miként befolyásolja az életkilátásokat a gyümölcsök, zöldségek, a teljes kiőrlésű, illetve finomított gabonafélék, a diófélék, a hüvelyesek, a halak, a tojás, a tejtermékek, a vörös és feldolgozott húsok, illetve a cukros italok különböző mennyiségének fogyasztása. Ennek ismeretében meghatározták az optimális étrendet, majd azt összehasonlították a tipikus nyugati étkezési szokásokkal, amelyek többnyire kevés gyümölcsöt, zöldséget, hüvelyest, teljes kiőrlésű gabonafélét és diófélét, viszont nagy mennyiségű feldolgozott élelmiszert, vörös húst, magas zsírtartalmú tejtermékeket, magas cukortartalmú, valamint előre csomagolt élelmiszereket tartalmaznak.

A PLOS Medicine című szaklapban publikált egybevetés eredménye igen biztató. A kutatók szerint ha valaki húszévesen kezd egészségesen étkezni, akár egy évtizeddel tovább élhet, de még hatvan-, sőt nyolcvanéves korban is megéri váltani: akkor is nyerhet az illető 8, illetve 3-4 évet. Mivel a teljes étrendváltás nem mindenki számára megvalósítható (akár anyagi okok, akár az életkörülmények miatt), a szakértők megnyugtattak: az is éveket számíthat, ha valaki csak „megközelítően” kezd egészségesen táplálkozni, vagyis az étrendje nem minden tápanyag tekintetében optimális. Arra azonban nem árt figyelni, hogy – mint arra más tudósok figyelmeztetnek – a mai gyümölcsöknek, zöldségeknek jóval kisebb a vitamin- és tápanyagtartalma, mint a pár évtizeddel ezelőttieké.

Az ilyen jellegű, sok kutatást összegző metaanalízisek eredménye természetesen a nagy átlagokra vonatkozik. Az ajánlott étrendváltás hatását akár jelentősen befolyásolhatják az egyéni jellemzők, mint az egészségi állapot, az egyéb káros szenvedélyek vagy az öröklött tulajdonságok. Másrészt, hangsúlyozták a norvég kutatók, az egészséges táplálkozás csak akkor ér valamit, ha az áttérés – akármilyen mértékű – viszonylag rövid idő alatt (néhány éven belül) megtörténik.

Étrendváltásra Magyarországon is nagy szükség lenne. A két és fél éve lezajlott országos táplálkozás- és tápláltságiállapot-vizsgálat eredményei még nem publikusak, de a korábbi, 2014-es adatok szerint a felnőttek étkezésére az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények rendszeres és túlzott, míg a zöldségek, gyümölcsök, a tej és tejtermékek, valamint a gabonafélék, különösen a teljes kiőrlésű gabonákból készült élelmiszerek igen alacsony fogyasztása jellemző. Növényi olajokból egyre kevesebbet, szalonnából viszont többet esznek a magyarok, nem csoda, hogy a kétharmaduk túlsúlyos, és az elhízottak aránya az életkor előrehaladtával nő.