Nem lesznek egyszerűek az elkövetkező évek az oktatásban, mert a koronavírus-járvány miatt rengeteg, akkor első és második osztályos gyermek maradt le a tananyaggal. Az lett volna a legjobb, ha ezek az évfolyamok egységesen megismételték volna a 2020-21-es tanévet – véli Lakatosné Deák Ágnes gyógypedagógus, aki júliusban fejezte be a munkát Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat debreceni tagintézményének élén. Elmondása alapján a kiégés fenyegette, és szeretett volna több időt szánni a magánéletére, amit nem tudott összeegyeztetni a vezető pozícióval a szakszolgálatnál. Vezetőként ugyanakkor jól átlátta a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek helyzetét, hiszen egy szakszolgálatot irányított, ahol a tanulási, pszichés és magatartási problémákkal küzdő, illetve fejlesztésre szoruló gyerekeknek nyújtanak segítséget.

Lakatosné Deák Ágnes szerint a mögöttünk álló tanévben drámaian megnőtt a tanulási és beilleszkedési problémákkal jelentkező gyermekek száma: míg tavaly 1800 ilyen kérelem érkezett hozzájuk, idén 2707 – ez a koronavírus-járvány következménye. Az első osztályosok közül sokan nem tanultak meg megfelelően írni-olvasni. – Rengeteg másodikos–harmadikos gyermeket küldenek be vizsgálatra, aki valójában nem tanulási vagy beilleszkedési nehézségekkel küzd, hanem egyszerűen meg kellett volna ismételnie az első covidos tanévet. Egy szülő nem tudja a gyermekét otthon megtanítani írni-olvasni; még akkor sem feltétlenül, ha pedagógus – mondja a gyógypedagógus. Felzárkóztatási programot mégsem dolgozott ki a két járványhullám között az oktatásirányítás. Aztán következett a második olyan tanév, amikor az év egy részét otthoni oktatásban kellett tölteni. Mindez egy olyan tanterv mellett, amely szerint az első osztályosoknak decemberben már olvasniuk kellene.
– Egyre többször fog előfordulni, hogy olyan negyedikes gyermekeket küldenek majd vizsgálatra, akiket elsőbe és másodikba kellene visszarakni. Nem lesznek egyszerűek az elkövetkező évek – jósolja a szakértő. – Már most ott tartunk, hogy valójában nem lehet buktatni, évet ismételtetni. A teljesítménykényszernek már ebben a tanévben
is éreztük a hatásait. Nagy a verseny az iskolák között, és az intézmények attól tartanak, hogy hátrányok érik őket, ha több az évismétlő – véli a szakember. Közvetlenül az után ugyanis, hogy átvette az oktatási területet az új kormányban, Pintér Sándor belügyminiszter máris arról beszélt, hogy mérni kell a pedagógusok és a tanulók
teljesítményét – a Lakatosné Deák Ágnes pedig logikusnak tartja, hogy az iskola, a pedagógus és a tanuló
teljesítményének mérésekor az évismétlések száma számítani fog. A szakember ezért attól tart, hogy a jövőben még inkább bele fogják kényszeríteni a pedagógusokat abba, hogy felsőbb osztályba engedjenek olyanokat is, akiknek az
osztályismétlés lenne az érdeke. – Ha mindehhez hozzávesszük, hogy sok gyermek eleve iskolaéretlenül kezdi az iskolát, nem sok jóra számíthatunk – véli.
A járvány drámai következményeit elmondása szerint annak ellenére is tapasztalták a debreceni szakszolgálatnál, hogy a cívisváros és vonzáskörzete tartozik hozzájuk, tehát túlnyomórészt jó körülmények között élő gyermekeket vizsgálnak. Bár a koronavírus-járvány egyértelműen megnövelte a nehézségekkel küzdő gyerekek számát, a problémáknak a gyógypedagógus úgy véli, más okai is vannak – A szülők nem akarják megérteni, hogy nem feltétlenül a legelismertebb iskolába kell beíratni a gyermeket, mert az ottani elvárásoknak nem biztos, hogy meg tud felelni. Aki viszont nem oda való, az le fog morzsolódni – állapítja meg Deák Ágnes. Arról is beszámol, hogy azt is gyakran tapasztalják, hogy az 5-6 éves gyermekek nincsenek a birtokában azoknak a képességek, amelyek az iskolakezdéshez kellenének: figyelemzavarral küzdenek, mozgásfejlődésük is elmarad az elvárhatótól – Rengeteg ingernek vannak kitéve a gyermekek, miközben nincs biztonság, napirend az életükben, ami ahhoz kellene, hogy nyugodtak, kiegyensúlyozottak legyenek, és tudjanak koncentrálni. Ezért nem képesek sokan még egy mesét sem végighallgatni. A digitális eszközök használata pedig nem alakítja ki azokat a reflexeket, amelyek az írás elsajátításához kellenének, mint a ceruzafogás vagy a fej-nyak kontroll. Az iskolába menő gyerekek 90 százalékánál
szenzoros tornára lenne szükség – mondja az okokról a szakember. Ennek fényében nem meglepő, hogy a szakszolgálat csak iskolaérettségi vizsgálatok töredékében döntött úgy, hogy az érintett gyermek ne maradjon még egy évet óvodában, hanem hat évesen kezdje az iskolát. Tömegesen azóta végeznek ilyen vizsgálatokat, mióta 2019-ben megváltoztak a jogszabályok: azóta a szülő és az óvodapedagógus helyett az Oktatási Hivatal dönt arról, hogy az augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltő gyermekek maradhatnak-e még egy évet óvodában – ahol a hivatal szerint szakértői vizsgálatra van szükség, a szakszolgálatot rendelik ki. Öszszességében 600-700 ilyen vizsgálatot
folytattak le az elmúlt évben, és Deák Ágnes erről azt mondja, mindössze 5 gyermeket küldtek iskolába. A rengeteg vizsgálat viszont azzal járt, hogy szüneteltetniük kellett a nevelési tanácsadást, ahol már így is hosszú a várólista: korai fejlesztésre januárban, nevelési tanácsadásra október körül be szokott telni a létszám. – Utána már csak
nagyon kevés gyermeket tudtunk felvenni, ha egy másik gyermek terápiája befejeződik – mondja a szakértő. Hozzátette: a logopédiai ellátásban is kevés a szakember. Minimálisan heti két óra fejlesztést kellene kapnia a fejlesztésre jogosult öt évet betöltött gyermekeknek, de ebből csak heti egy órát tud teljesíteni a szakszolgálat, és még így is vannak, akik kimaradnak. Csak a súlyos beszédhibával küzdőket tudják ellátni, általános iskolában pedig csak az első osztályosokat, ennél több kapacitásuk nincs. Szakemberhiány van a gyógytorna területén is: egész Debrecent négy gyógytornász látja el.