Nem pénzkérdés

A társadalom kifejezetten ösztönzi a túlmunkát. Pedig az emiatt szenvedők egészsége, magánélete is rámehet erre. A témában Kun Bernadette pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docense írt könyvet Munkafüggők – Az önkizsákmányolás lélektana címmel.

FAZEKAS ISTVÁN

Matalin Dóra

¬ Miért kezdett a munkafüggőséggel foglalkozni? Személyesen érintett volt?

Ismerek jó néhány embert, aki rendkívül sokat dolgozik, de nem emiatt érdekelt a téma. Először a különböző szerfüggőségekkel foglalkoztam, aztán a viselkedési függőségek felé fordultam, mint például a szerencsejáték- vagy a videójáték-függőség. Ekkor figyeltem fel a munkafüggőségre, tudni akartam, hogy ez is olyan addikció-e, mint a többi. Izgalmas terület, mert kevés kutatás és sok vita van körülötte.

¬ A munkafüggőség az említett példákkal ellentétben nem orvosilag elismert mentális betegség. Erről vannak viták?

Igen, nincs még elég adat róla, és a meglévő eredmények sem egyértelműek, hogy betegségnek nevezhessük. A videójáték-függőség is csak pár éve került be hivatalosan a mentális betegségek közé, amikor már nyilvánvaló volt, hogy sok embert érint, súlyos problémákat okoz, és kutatások is alátámasztották, hogy függőség. A munkafüggőségnek van számos pozitív oldala. Aki sokat dolgozik, az több pénzt keres, sikereket ér el, a társadalom elismeri. Másfelől viszont tönkremennek a kapcsolatai, rámehet az egészsége. Idővel alvászavarok, stressz, kimerültség jelentkezik. De a mérleg mégsem annyira egyértelmű, mint a többi addikciónál.

¬ Mi a különbség a rengeteget dolgozó ember és a munkafüggő között?

Magyarországot a  túlélő társadalmakhoz sorolták

Először is meg kell nézni, miért dolgozik valaki sokat. A munkafüggőket nem a pénz hajtja. A kutatások szerint nem gazdagabbak, nem materialistábbak a többieknél. Azért dolgoznak sokat, hogy elkerüljenek olyan kellemetlen érzéseket, mint a bűntudat, a szorongás, a feszültség. Ha úgy vélik, hogy nem dolgoztak eleget, rosszul érzik magukat a bőrükben, pszichés megvonástól szenvednek. Nem azért dolgoznak egyre többet, mert a főnök kéri, hanem mert úgy érzik, hogy nem nyújtottak eleget. Minden mást háttérbe szorítanak, az egészségüket, a családot, a pihenést, a szórakozást.

¬ Milyen személyiség hajlamos a munkafüggőségre?

Az alacsony önértékelésű, de önmagukkal szemben túl magas elvárásokat támasztó, szorongásra, aggódásra hajlamos emberek. Szívósak, kitartóak, a kényszerességig precízek, sokszor rugalmatlanok. A gyerekkorukra jellemző lehet, hogy a szülők magas elvárásokat támasztottak velük szemben, és csak akkor dicsérték őket, ha jól teljesítettek. Transzgenerációs jegyek is megfigyelhetők, a felmenőknél is jellemzőek különböző függőségek, alkoholizmus vagy szintén a munkafüggőség.

¬ Hogy lehet meggyőzni bárkit arról, hogy a munkafüggősége rossz, ha a társadalomban ez erény? Például mindkét miniszterelnök-jelöltről többször elhangzott, milyen keveset alszanak, csak a munkának élnek.

Rajtuk kívül is több ismert ember jellemezte magát munkamániásként: Karácsony Gergely főpolgármester, Péterfy Bori színésznő vagy Hosszú Katinka úszó. Ez a címke legtöbbször valóban nem negatívumként jelenik meg. Ugyanakkor Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő írt arról, hogy a munkafüggősége mennyi rossz következménnyel járt. Segíthet, ha ismert emberek a túlmunka árnyoldalairól is beszélnek. Lehet, hogy egy politikus elismerést kap azért, mert csak napi 3-4 órát alszik a munka miatt, de ha évekig ezt csinálja, az életminősége és a teljesítménye biztosan romlik.

¬ Könyvében meglepő állítást tesz. Nem kell élvezni a munkát ahhoz, hogy valaki munkafüggő legyen.

Bárki, akiben megvan a hajlam, lehet munkafüggő, de vannak munkakörök, amelyek inkább lehetővé teszik, hogy az ember ne tudjon kiszakadni az állandó pörgésből. Ilyenek a szellemi munkakörök és minden olyan feladatkör, amelyik elektronikus eszközökhöz kötött.

¬ Az is írja, hogy a munkafüggőség különösen gyakori a civil szervezeteknél dolgozók körében. Ennek mi lehet az oka?

Feltételezésem szerint az lehet számukra a pluszmotiváció, hogy valamilyen nemes ügyért küzdenek, és úgy érzik, ha ők nem csinálják, akkor csorbul a demokrácia vagy bizonyos emberek jogai, egészsége. Olyan segítő szakmákban, mint az orvos vagy a nővér, szintén gyakoribb a munkafüggőség, feltehetően hasonló okból.

¬ Reprezentatív kutatásuk szerint Magyarországon a kormányzati és önkormányzati szektorban magasabb arányban fordul elő a munkafüggőség, mint a magánszektorban.

a  főnök által este 11-kor írt e-mailre elég reggel válaszolni

Ez engem is meglepett, ezeken a területeken feltételezhetően a közösségért végzett munka lehet az egyik motiváció, szemben a magánszektorral, ahol az egyéni előrejutás és a profittermelés a fő cél. A kormányzati és önkormányzati területeken több lehet a szellemi munkát végző, teljesítményorientált, perfekcionista ember, ezek a vonások pedig sokszor együtt járnak a munkafüggőséggel.

¬ Magyarországon évtizedes hagyományai vannak az önkizsákmányolásnak. Mennyire jellemző a munkafüggőség?

Nálunk az emberek többsége valószínűleg anyagi kényszerből dolgozik sokat. Egy kutatás szerint a munkafüggőség kapcsán érdemes elkülöníteni a túlélő és az önkifejező társadalmakat. A túlélő társadalmak tagjai a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet, az anyagi nehézségek miatt lehetnek hajlamosak a túlzott munkavégzésre, míg az önkifejező társadalmakban belső motivációk, az önmegvalósítás vágya miatt. Magyarországot a túlélő társadalmakhoz sorolták. Saját kutatásaink alapján a magyar dolgozók 7-8 százaléka tekinthető munkafüggőnek.

¬ A technológia fejlődése, az internet és az okostelefonok elterjedése növelte a számukat?

Közhelyszámba megy, hogy a határok elmosódtak a munka és a magánélet között, amit a technikai fejlődés tett lehetővé. Ha valaki nem akar belecsúszni a munkafüggőségbe, érdemes odafigyelnie a határok megtartására. A főnök által este 11-kor írt e-mail reggel 8-kor is ugyanúgy ott lesz, elég akkor válaszolni rá. Ha még este elolvassa, és valami fontos van benne, akkor elkezd rajta gondolkozni, ezen pörög az agya lefekvéskor, nem tud pihenni.

¬ A Covid hogyan hatott a munkafüggőségre?

Rontott a helyzeten. Tény, hogy nőtt a munkaórák száma, többet dolgoztak az emberek, mert egzisztenciálisan szorongtak, látták, hogy sokan elvesztették az állásukat. Fokozhatta a munkakényszert, hogy otthon voltak, nem voltak szórakozási lehetőségek, valami értelmeset akartak csinálni, vagy a feszültségüket vezették le így. Az összes mentális probléma aránya emelkedett, így feltehetően a munkafüggőségé is.