„Hogy mit gyártanak, nem tudom, de sokat”

 Magyar Hang  |   2022. február 08., kedd

Gigantikus méreteket ölt a hazai akkumulátorgyártás

Gigantikus méreteket ölt a hazai akkumulátorgyártás
A gödi Samsung akkumulátorgyár (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
A baloldal a multik, a kormány az emberek oldalán áll – írta Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök november 20-án. Egy héttel korábban indult el a „Magyarország zöld úton jár” című új nemzeti konzultáció, amelyben a lakosság véleményét kérik ki a környezetvédelemről. A két esemény első látásra talán csak véletlenszerűen keveredett egymás mellé, van azonban közös metszetük: a gigantikus méreteket öltő hazai akkumulátorgyártás. A gombamód szaporodó óriás üzemek működése és a nemzetközi nagyvállalatokat minden lehetséges eszközzel támogató magyar kormány hozzáállása különös fénytörésbe helyezi a lakosság és a környezet fennen hirdetett védelmét.
– Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy Európa második legnagyobb akkumulátorgyártója legyen – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter október végén egy a fenntartható technológiáról szóló csúcstalálkozón. Az elmúlt években több mint egy tucat távol-keleti cég beruházása valósult meg itthon, az egymás után épülő gyáróriások jelzik: a kormány komolyan gondolja, hogy akkumulátor-nagyhatalommá teszi az országot.
Az elektromos autók számára készülő akkumulátorok gyártása azonban nem veszélytelen iparág. Az üzemek tűz- és robbanásveszélyes, egészségkárosító és genetikai károsodást okozó vegyi anyagokkal dolgoznak, a gyártás ráadásul rendkívül vízigényes, ami további környezetterhelés. Magyarországon súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyárakat szinte kizárólag lakott területhez közel építik, a kormány pedig, átnyúlva az érintett települések vezetése és a környéken élők feje felett, minden lehetséges akadályt elhárít a multinacionális cégek útjából.
Az elmúlt években Göd lett a magyarországi akkumulátoripar szimbóluma. A Samsung 2017-ben indította újra a korábban képcsöveket, plazmapaneleket és érintőképernyőket előállító, 2014-ben bezárt gyárát a településen. – A jövő költözik Gödre – fogalmazott Orbán Viktor a megnyitón. Szavai négy év távlatából próféciának tűnnek, a beruházás ugyanis pontosan modellezi az akkumulátorgyárak hazai terjeszkedését. Miután a 2019-es önkormányzati választásokon Balogh Csaba személyében ellenzéki polgármestere lett a városnak, a kormány lépéskényszerbe került: 2020 áprilisában különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gyárat. Ezzel elszakították a folyamatosan terebélyesedő létesítményt Gödtől, amely így az iparűzési adótól is elesett, és az üzem működésébe sem szólhat bele.
A módszer olyan jól bevált, hogy mára a hasonló beruházások eljárásrendjét is az az elv határozza meg, amelyet a korábbi gödi (fideszes) polgármester, Markó József fogalmazott meg egy kiszivárgott levélben: „a lakosok nehogy akadékoskodjanak”.
A Komáromban azóta felépült akkumulátorgyárat még 2017-ben minősítette kiemelt beruházássá a kormány. A Samsunghoz hasonlóan dél-koreai cég, az SK Innovation üzemét Koppánymonostor városrész ipari parkjában húzták fel, a létesítmény pedig – elmondásuk szerint – alaposan megkeseríti a telephely közelében lakók életét, mégis tehetetlenek. – Nálunk nem beszélhetünk olyan őskatasztrófáról, mint Gödön, velünk legalább szóba áll a gyár, ami ráadásul közel sem akkora, mint a Dunakanyarban, a zaj és a veszélyes anyagok jelenléte azonban számunkra is komoly gondot okoz – mondta a Magyar Hangnak Thoma Gábor, az Élhetőbb Monostorért csoport tagja.

Nem segít a monostoriak helyzetén, hogy – elmondásuk szerint – a kezdetektől fogva alig kapnak tájékoztatást a gyár működéséről. – 2017. december végén tartottak egy közmeghallgatást, amelyen, mivel nem értesültünk róla, egyetlen helyi lakos sem vett részt, 2018 januárjában aláírták a szerződést, a hónap végén beadták a kérelmeket, márciusban megkapták az engedélyt, és áprilisban elindult a beruházás – foglalta össze a zsúfolt menetrendet Márton Marcell szintén koppánymonostori lakos. – A gyár megépítése volt az elsődleges szempont, valódi transzparenciáról nem igazán beszélhetünk.
Thoma Gábor hozzátette, az üzemben használt veszélyes anyagokról kaptak ugyan egy listát, de abból a kockázati tényezőkről nem derült ki semmi. – Egyszer mentőhelikopter érkezett egy üzemi baleset sérültjeihez, akiknek az életét – mint azt nem hivatalos forrásból megtudtuk – nem sikerült megmenteni. Erről az eseményről sem tájékoztatták a lakosságot, holott, ha ilyen komoly balesetek előfordulhatnak a gyárban, akkor nem ártana informálni bennünket.
A lakosság biztonságérzetéről szólva a gyár közvetlen szomszédjában élő Monostori Éva elárulta, hogy eleinte egy alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építéséről volt szó, ehhez képest ma már két felső küszöbértékű üzem működik, amelyek bár egy helyrajzi számon szerepelnek, a beruházó és a hatóságok külön kezelik azokat. – Ez azért előnyös számukra, mert így papíron egyik sem jelent akkora kockázatot, ami veszélyeztetné az engedélyek kiadását.
Nem a komáromi beruházásnál alkalmazták először ezt a módszert, Gödön is hasonló stratégiával kerülték ki a szabályozás támasztotta akadályokat. Bár az üzemrészek ott is egy egységként funkcionálnak, az engedélyeket külön-külön kérvényezték, elválasztva a hatásokat egymástól. – Mintha adnék két pofont valakinek, egyet a jobb, a másikat a bal kezemmel, majd azt kérném a bíróságtól, hogy ne vonják össze a két ügyet, mert nem ugyanazzal a kezemmel ütöttem – fogalmazott Márton Marcell.
Hiába van két cég tulajdonában a komáromi gyár két része – SK On Kft. és SK Battery Manufacturing Kft. –, a helyiek mégsem elválasztva érzékelik a problémákat, amelyek közül a folyamatos zaj a legbosszantóbb számukra. – Különösen kellemetlen, hogy a pihenőidőben, főként este és éjszaka halljuk a legerősebben a szellőztetők és kompresszorok zúgását. Nem mindig lépi át a zaj a megengedett határértéket, de a folyamatos, monoton zúgás akkor is idegtépő, ha a szabályok adta kereteken belül van – mondta Thoma Gábor. Mivel a gyár túloldalán szántóföldek terülnek el, a helyiek nem értik, miért úgy építették fel a létesítményt, hogy a zajkeltő forrásokat a lakott terület irányába helyezték el. Annál is kevésbé érthető a döntés, mert ahogy a civilek utánanéztek, az SK Innovation létesítményei nagyjából egy kaptafára készülnek, így a komáromi gyár nem sokban különbözik a dél-koreai egységektől, azt leszámítva, hogy az ázsiai országban a „semmi közepén” húzták fel azokat.

A lakott területtől való távolság kapcsán a cég hangsúlyozta, hogy a telephely „katasztrófavédelmi hatásterületén belül a lakosság által látogatott és tömegtartózkodásra alkalmas létesítmény nincsen”. Mellékelt táblázatuk szerint a helyi iskola 1045, az óvoda, 1030, míg a sporttelep 950 méterre fekszik a gyártól.
Az SK Innovation a gyár harmadik ütemét is Komáromba tervezte, ám az végül a már említett Fejér megyei Iváncsán épül fel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházásaként” emlegette a 681 milliárd forintból megvalósuló üzemet, amely méretében és várható kapacitásában is túlszárnyalja monostori társait. Alapvető változást ígér a 2800 lakosú Iváncsa életében, hogy a gyárban közel annyian dolgoznak majd, mint a település jelenlegi lélekszáma.
Az M6-os autópálya és a 6-os út között fekvő település határában, állami területen épülő gyárról a helyieket nem kérdezték és nem is nagyon tájékoztatták.
Mint az lapunk Iváncsán készült, áprilisi riportjából kiderült, a lakosság jó része csak akkor szembesült a gigaberuházással, amikor megérkeztek a munkagépek. Így elsősorban nem is az akkumulátorgyártás veszélyei, hanem a romló közbiztonság miatt aggódnak, de bíznak benne, hogy a dél-koreai üzem infrastrukturális fejlesztéseket hoz, és munkahelyet teremt.
Ez utóbbi azért sem elhanyagolható szempont, mert a kormány ezt általában előkelő helyen említi az akkumulátorgyártás jótékony hatásai között: Göd esetében a magyar emberek munkájának megóvásával indokolták a különleges gazdasági övezet létrehozását. Érvelésüket gyengíti ugyanakkor, hogy a Samsung dolgozóinak alig fele magyar, helyi munkavállalóból pedig kevesebb mint száz akad. Komáromban is sok vendégmunkás dolgozik, a koreaiakon kívül nagy számban horvátok és szlovákok. Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy nem az akkumulátorgyártás oldja majd meg az iváncsaiak ilyen irányú problémáit.
Sóskúton egyelőre nem merült fel a munkaerő kérdése, a Pest megyei községben épülő, ugyancsak két egységből álló üzem más gondokat vet fel. A dél-koreai Dongwha egy elektrolitgyárat és egy vegyi anyagokat újrahasznosító üzemet emel a település szélén. – Az első ütem már elkészült, a második ütem ügyében azonban pert indítottunk a Pest Megyei Kormányhivatal ellen, mert számos olyan tényezőt hagytak figyelmen kívül, amelyek befolyásolták volna az engedélyek kiadását – mondta lapunknak Kormányi Zsolt helyi lakos.
A Sóskút és Tárnok között felépülő gyárban mérgező, magzatkárosító és robbanásveszélyes anyagokkal dolgoznak majd, mivel azonban a 180 oldalas biztonsági jelentésből a lakosság csupán egy 18 oldalas kivonatot kapott, a helyiek nincsenek pontosan tisztában a veszélyekkel. – Több fontos részlet hiányzott a dokumentumból, így például az is, hogy az uralkodó szélirány milyen hatással lenne egy katasztrófa idején. Nem vették túl komolyan a tájékoztatást – fogalmazott Kormányi Zsolt.
A település önkormányzata 2020 januárjában határozott arról, hogy támogatják a dél-koreai üzem megépítését. Annak ellenére döntöttek egyhangúlag, hogy akkor még nem voltak tisztában a gyár pontos működésével: „hogy itt mit fognak gyártani, nem tudom, de valószínűleg nagy mennyiségben gyártják a Samsungnak” – fogalmazott a testületi ülésen König Ferenc polgármester, aki csak szeptemberben hozta nyilvánosságra a hírt, vagyis a lakosság csak nyolc hónappal a döntés után értesült róla, hogy valamiből nagy mennyiséget gyártanak majd a szomszédjukban. A késlekedést azzal indokolta a független polgármester, hogy „a tárgyalások az utolsó napokig folytatódtak, ezért a végső bejelentést a befektető cég vezérigazgatója és Külügyminiszter urunk tette meg”.
– Szórólapokon igyekszünk tájékoztatni a lakosságot, mivel a helyi újságban semmi nem jelenhet meg, ami nem a polgármester és így közvetve a kormány álláspontját képviseli az ügyben – mondta Kormányi Zsolt. – Az önkormányzat szerint ez a gyár teljesen ártalmatlan, hiszen még a helyi homokbánya is veszélyesebb, sőt van a településen benzinkút, akár az is felrobbanhatna, eddig mégsem történt katasztrófa. Ennyire tekintik partnernek a helyieket.
A váciak is csak a hírekből értesültek róla, hogy a város ipari parkjában a kínai CECZ raktárbázist épít, amely akkumulátorok tárolására is alkalmas lesz majd. – Mi Rétvári Bence államtitkár sajtótájékoztatójából tudtuk meg, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást hoznak Vácra – árulta el Inotay Gergely alpolgármester. – Az ellen, hogy munkahelyet teremtenek a városban, senkinek sem lehet kifogása természetesen, de hogy mindezt teljes titoktartás mellett, az önkormányzat tájékoztatása nélkül teszik, az már komoly probléma.
A raktár Vác legsűrűbben lakott részétől nem messze, az épületek közelében áll, és bár erről sem kaptak értesítést, Inotay Gergely elmondta, az elhangzott nyilatkozatok alapján nem tudnak másra gondolni, mint hogy a gödi Samsung-gyárban készült akkumulátorokat viszik majd Vácra, vagy a gyártáshoz szükséges anyagokat tárolják majd ott.
Más is érkezik ugyanakkor Gödről: a Samsung-gyár ipari szennyvize. Mint ismert, a vízközmű fejlesztésre kiírt közbeszerzést Mészáros Lőrinc cége nyerte el, 32 milliárd forintból építhetik ki a víz- és szennyvízhálózatot, amely lakott területen, Sződliget és Göd Nevelek városrészén menne keresztül, vagyis bármilyen meghibásodás esetén ipari szennyvíz borítaná el az utcákat.
Nem nyugtatja meg a helyieket a gyár vízigénye sem, hiszen a Samsungnak napi több tízezer köbméter vízre van szüksége, ennek érdekében megnyitják a váci déli vízbázis, korábban szennyezés miatt lezárt kútjait is. Ám, mint Inotay Gergely elárulta, még ez a mennyiség is kevés lehet, így valószínűleg a gyár közvetlenül a Dunából is vételez majd.
Az akkumulátorok iránti kereslet exponenciálisan nő, Európában tíz éven belül a tízszeresére bővülhet a gyártókapacitás, követve az elektromos autók arányának növekedését: amíg tavaly az eladott gépjárművek 5,4 százaléka volt elektromos, addig 2030-ra ez várhatóan 50 százalék fölé megy majd. Ha Magyarország valóban a német ipar mögötti második helyet célozza meg, az további óriásberuházásokat feltételez.
Kerestük az érintett cégeket és a Pest Megyei Kormányhivatalt is, ám lapzártánkig az SK On kivételével sehonnan sem kaptunk választ.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang újévi, 2022/1. számában jelent meg, december 30-án.

Pontosítás
A Magyar Hang 2021. december 31-én megjelent számában szereplő „Hogy mit gyártanak, nem tudom, de sokat” című cikkben helyi lakosok információira hagyatkozva az SK On dél-koreai cég komáromi akkumulátorgyáráról is írtunk, megemlítve, hogy „egyszer mentőhelikopter érkezett egy üzemi baleset sérültjeihez, akiknek az életét – mint azt nem hivatalos forrásból megtudtuk – nem sikerült megmenteni”. Írásunkra reagálva az SK On Hungary Kft. azt közölte lapunkkal, hogy a gyár „építése során, az építési munkálatokat végző Market Zrt. egy alkalmazottját (építőmunkását) érte halálos kimenetelű baleset (2019. október 21-én), de ez nem a cikk témáját adó akkumulátorgyártás során történt. (MH)