Az egykor iparilag fejlett Nagykanizsát az 1990-es évek változásai gazdaságilag legyengítették. Megszűnt a Kanizsa Bútorgyár, bezárt az országban egyedüliként gyógyszeres ampullát és termoszbetétet is előállító üveggyár, felszámolták a híres sörgyárat. Ezek több ezer embernek adtak munkát és identitást, akárcsak a szintén megsemmisült olajipar és a hozzá kapcsolódó gépgyártás. A lassan-lassan megtelepedő új vállalkozások ugyan jórészt munkát adtak az állás nélkül maradtaknak, de az országosan ismert márkák eltűntek, Nagykanizsa elveszítette hírnevét. És ahogy az lenni szokott, a város jelentőségének fakulása a környékbeli falvakat is hátrányosan érintette.

– Amikor polgármester voltam, 2010 és 2014 között munkatársaimmal térségi stratégiát dolgoztunk ki a baj orvoslására. Kezdettől egyértelmű volt, hogy regionális rendszerben gondolkodunk, hiszen Nagykanizsa vonzáskörzete átnyúlik Somogyba is. Aprófalvas vidék ez, a városunk mellett 80 település tartozik ide, jellemzően pár száz lelkesek, de akad olyan is, ahol mindössze húszegynéhányan élnek – mondja Cseresnyés Péter, a térség, vagyis Zala megye 3. országgyűlési egyéni választókerületének parlamenti képviselője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára.

– A célunk mégis az volt, hogy megtartsuk településeink népességét. Ehhez átfogó, összetett vidékfejlesztésre van szükség. Az elgondolt tervvel 2015-ben megkerestem Orbán Viktor miniszterelnök urat, aki azonnal felkarolta, és így kormányzati programmá, sőt nemzeti mintaprogrammá vált – folytatja a fideszes politikus, aki egyben Nagykanizsa gazdaságfejlesztéséért, a városban létesítendő Tudományos és Innovációs Park megvalósításával kapcsolatos feladatok összehangolásáért, valamint a Mura Nemzeti Program területén történő gazdasági és turisztikai feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki biztos is.

Nagykanizsán is sok minden történt az elmúlt szűk évtizedben. Felújították a történelmi belvárost, helyrehozták, korszerűsítették a baloldal által ebek harmincadjára hagyott ipari parkot. Jelenleg is folyik 170 hektár ipari parki terület közművesítése, infrastruktúrával ellátása, és további több száz hektár hasonló célú előzetes felmérése is zajlik. A Modern Városok Program keretében folyamatban van Nagykanizsa elkerülőútjának és a várost Zalaegerszeggel összekötő 74-es út gyorsforgalmivá, kvázi M9-essé alakításának a tervezése. Tavaly decemberben pedig megnyitotta kapuit a város sportcsarnoka, a Kanizsa Aréna.

A tágabb térség fejlesztését célzó Mura Nemzeti Program két pillére a mezőgazdaság és a turizmus. A cél, hogy a helyi értékekre és szellemi kapacitásra, a hagyományokra építve ösztönözzék a vállalkozókedvet. A rendelkezésre álló pályázati források odaítélésekor helyben például többletpontot ért az olyan terv, amely illeszkedik az elképzelésekhez.

– Azt szeretnénk, ha minél több családi gazdaság bekapcsolódna a helyi ízekre, alapanyagokra épülő élelmiszer-gazdaságba – mondja Cseresnyés Péter, hozzátéve, hogy szövetkezeti jellegű termelői közösségeket kellene létrehozni, ahol egymást erősítve mindenki arra összpontosíthasson, amiben a legjobbat tudja nyújtani.

Még néhány évtizede is magától értetődő volt, hogy az itteni falvak népe zöldséget, gyümölcsöt termeszt, állatot tart, vagyis háztájiban is dolgozik. Így legalábbis húsra, tejre, tojásra, alapvető élelmiszerre nem volt gondja. A rendszerváltozás idején a fürdővízzel a gyereket is sikerült kiönteni, egy időre szinte teljesen eltűntek a helyi termények a piacokról. Ezeket nem könnyű újra előteremteni. Ezért a hagyományok mellett az újdonságok is kitörési lehetőséget jelentenek.

– A térség egyik településén, Becsehelyen egy családi gazdaság kivi termesztésébe fogott. Ez elsőre meglepő lehet, de a kivi a közhiedelemmel ellentétben nem déligyümölcs, a mi éghajlatunk a legkedvezőbb a számára. A négy hektár termését a kereskedelmi láncok mind megveszik. Ugyanebben a faluban egy közel kéthektáros hurma-, avagy datolyaszilva-ültetvényt gondoz egy másik családi gazdaság – ad példát az ígéretes különlegességekre Cseresnyés Péter. Az áprilisi országgyűlési választáson képviselőként újrázni készülő politikustól azt is megtudjuk, hogy kezdeményezésükre a kivit és a datolyaszilvát az Agrárminisztérium 2019-ben fölvette a Szőlő- és Gyümölcsfajták Nemzeti Jegyzékébe, így ma már támogatások is igényelhetők a termesztésükhöz.

Jó hír, hogy egyre többen látnak fantáziát az elhagyott zártkertek újbóli gazdálkodásba vonásában. Van, aki a korábbi szőlőültetvény helyére fügét telepített, más levendulát, sőt egy kisrécsei családi gazdaság hazánkban egyedülálló módon a Kanadában kitalált, az UV-sugárzás jelentős részét semlegesítő, a külső és a belső körülményeket (a páratartalmat, a talajhőmérsékletet, az eső vagy a szél hevességét) mérő szenzorokkal fölszerelt, nyitható-zárható úgynevezett Cravo-növényházas technológiával szamócát termeszt, vagy éppen nagy tételben áfonyát telepített.

Vagyis felszökött a vállalkozó kedv. Ezen felbuzdulva a tervek között szerepel a kozmetikai és a gyógyszeripar számára alapanyagot adó gyógynövény-begyűjtés és -feldolgozás újbóli fellendítése is magas hozzáadott értékű termékfejlesztéssel, oktatással, akkreditált laboratóriummal. Mindehhez agrárinnovációs központ is szerepel a tervek között, és előbb-utóbb megjelenik a térségi élelmiszermárka, egységes, könnyen azonosítható arculatot adva az innen származó termékeknek.

Ami a másik pillért, a turizmust illeti, a lehetőségek messze nem voltak kiaknázva korábban. Ennek oka, hogy itt húzódott a megcsonkított Magyarország és az azóta széthullott Jugoszlávia bunkerrendszerrel erődített határa, ami elvágta egymástól a történelmi Dél-Zala településeit. Szerencsére ma már a szlovén fennhatóság alatt álló Lendvával, Zala György szobrászművész szülővárosával és annak környékével, az ottani, jórészt magyar gazdákkal, borászokkal élő a kapcsolat. A város polgármestere közbenjárására pedig tervben van, hogy az „odaáti” oldalról úgy vezetik a trianoni határig a bicikliutat, hogy az csatlakozzon az „ideátihoz”. Ugyancsak jó a kapcsolat a közeli horvátországi városokkal, Kaproncával és Csáktornyával is.

Errefelé, Nagykanizsa környékén nincs megmaradt történelmi vár, vagy igazán nagy jelentőségű épített emlék, vannak viszont lenyűgöző természeti adottságok, például a Nagykanizsától északra található Nagybakó nevezetessége, a vadregényes Kőszikla-szurdok. Ezek jobb látogathatóságát szolgálja számos fejlesztés. A Zalaerdő Zrt. például tavaly egymilliárd forintos beruházással bővítette a Csömödéri Állami Erdei Vasút hálózatát, amely a leghosszabb az országban.

A koronavírusjárvány idején megnőtt a dél-zalai természeti célpontok látogatottsága. A bakancsos, a biciklis, a lovas és a vízi turizmusra tökéletes térséget, amely időközben kiemelt aktív turisztikai célponttá vált, ezért minőségi szálláshelyekkel, vendéglátással, felszereltséggel kell kiszolgálni. Egy magánvállalkozó például Lispeszentadorjánban kerékpáros központot alakított ki, ez tavasztól őszig telt házzal dübörög. Mások vízitúrákat vezetnek a gyors folyású Murán Molnáritól az onnan mintegy 20 kilométerre délnyugatra található Őrtilosig, ahol a folyó egyesül a Drávával.

Az ilyen programokat ötvözni lehet halászattörténeti bemutatóval, a helyi ízeket, benne az itteni horvátlakta települések sajátos gasztronómiáját bemutató vendéglátással, majd a vállalkozó kedvű hajósok két keréken tehetnék meg a visszautat. 2022 végéig várhatóan elkészül a Molnáritól Murakeresztúron át Őrtilosig a Mura mentén, gyönyörű természeti környezetben, egészen a Mura-Dráva összefolyásig megépülő mintegy 20 kilométeres kerékpárút.

– Ez a térség egykor híres volt a boráról. A kommunizmus évtizedei alatt ez is leromlott, de jó ideje jelen vannak már vidékünkön a magas minőséget képviselő bortermelők, elég csak a Bussay Pincészetet említeni – mondja Cseresnyés Péter, aki a turisztikai fejlesztések kapcsán használt Murafölde elnevezés hátterét is megvilágítja.

– Az ismert Muravidék földrajzi név a mai Szlovéniához, a Muramente a Horvátországhoz tartozó területet jelöli. A Murafölde névnek nincs történelmi előzménye, ugyanakkor jól kifejezi, amit a program képvisel mesés tájaival, és utal több itteni településre, amelyek között sok „földe” végződésű van, például Tormafölde, Pördefölde, Dömefölde – magyarázza Cseresnyés Péter. Egyszóval önazonosságképző- és erősítő elnevezés.

Hogy a Mura Nemzeti Program történelmi adósságot törleszt, és hogy a sokak által már-már leírt dél-zalai térségnek van jövője, mindezt bizonyítja, hogy az elöregedő falvak élettel kezdtek megtelni. Egyre többen választják lakóhelyül az itteni településeket, akad olyan is, például Szentkozmadombja vagy Szentmargitfalva, ahol már szinte nincs eladó ház. Pedig a nagyívű program még csak a kezdeteknél tart. Nem csak Murafölde, hanem az egész ország érdeke, hogy a fejlesztések töretlenül folytatódhassanak, és ne forgathassa vissza senki az idő kerekét.