Ez lenne az első eset, hogy sikerül nagyüzemileg fogságban szaporítani a lábasfejűeket
Polipok ketrecben
A polip intelligens, öntörvényű lény. Mégsem menekül meg attól, hogy az ember tányérjára kerüljön, és ha minden egy spanyol nagyvállalat, a Nueva Pescanova tervei szerint alakul, akkor ráadásul jövőre már a világ első poliptenyészetéből is ennivaló kerül piacra. Pusztán vállalkozási szempontból ez nagy dolog: ez lenne az első eset, hogy sikerül nagyüzemileg fogságban szaporítani a lábasfejűeket. De ez érzelmi kérdés is. Állatbarátok, természetvédők már csak azért is tiltakoznak, mert a polipban van valami rejtélyes értelem, amelyet az emberek mindmáig hiába próbáltak megfejteni. Úgy tűnik, mintha a földi intelligencia fejlődése két teljesen eltérő pályán zajlott volna, mióta a közös őst, egy kezdetleges, féregszerű tengeri lényt maga mögött hagyva – mintegy 600 millió éve – különvált a polip és az ember útja. Kísérletek mutatják, hogy a polip ki tud nyitni egy csavaros üveget, és hónapokig megjegyzi, hogyan csinálta. Fogságból furfangos módokon menekül. Meg tudja különböztetni az egyes embereket. Tudósok feltételezése szerint a magas intelligencia azért alakulhatott ki, mert puhatestűként a polip nagy veszélyben van, okosan kell tehát álcáznia magát. A polipnak nemcsak a fejében, hanem mindegyik karjában is van egy agya. Agyműködését mérni mindeddig nem sikerült, mert lerángatja magáról az elektródákat. Hogy miképpen gondolkodik, az nagyjából olyan távol van az emberi tudástól, mint a földönkívüli intelligencia megértése. Talán ezért is használta Martin Wells brit zoológus az alien, a földönkívüli kifejezést a polipokra.
Másképp gondolkodnak természetesen a spanyol vállalkozók. Már csak azért is, mert a szokásos állatvédelmi jogszabályok csak a gerinceseket védik, a többieket, így a puhatestűeket nem. Mivel a polip, a tintahal, a szépia, a kalmár régóta hagyományos étel, innen nézve nincs több érv a polipok tenyésztése, mint mondjuk a sertéstartás ellen. Az Aquaculture című szaklapban már 2004-ben megjelent egy tanulmány, amely szerint a polip sok szempontból alkalmas a nagyüzemi tenyésztésre. Alkalmazkodik a fogsághoz, gyorsan szaporodik, hamar megnő, étkezésére nem igényes, és nem utolsósorban jó ára van a piacon. A világ egyik legnagyobb halászati vállalata, a Nueva Pescanova lett az első, amely saját kísérletei és mások kutatásai alapján képes megoldani, hogy a frissen kikelt, néhány milliméteres polipok ne pusztuljanak el a fogságban (a sok faj közül a közönséges polipról van szó). A laboratóriumban már most minden másodikból felnőtt polip lesz, és dolgoznak az arány javításán. A Kanári-szigeteken a nagyvállalat 65 millió eurót fektetett a farmba, és 150 új munkahelyet ígér. A tiszta vizű, langyos tengerben több ketrecben tenyésztik majd az állatokat, évente 3 ezer tonnát. A kereslettel nem lesz baj, sok ország sok ételének népszerű alapanyaga a polip. Akik évszázadok óta fogyasztják, nem sokat gondolkoznak azon, érző lény-e a polip, de a spanyol nagyüzem ellen tiltakozó állatvédőknek éppen ez az egyik érvük. Akadnak kutatók, akiknek az is gyanús, hogy a Nueva Pescanova kísérleti akváriumaiban mennyire nyugodtak az állatok. Csak nem depressziósak? Sápadt színük is stresszre utalhat. Meglehet, nem olyan gondtalanok, mint a vendégszerető tengerlakó a Beatles egyik dalában (Octopus’s Garden), amelynek megírására egy szardíniai nyaralás ihlette Ringo Starrt. Ott hallotta, hogy a polipok kövekből és kagylókból kertet építenek maguknak a barlangjuk előtt.