Ez a választás kontrolláltabb körülmények közt zajlik majd
Kívül a komfortzónán
Az ellenzéki felhívásra szavazatszámlálónak jelentkezők majd’ kétszer annyian vannak, mint négy éve, és több közöttük a fiatal. Felkészítésük is jóval szervezettebb, ám így sem lesz könnyű dolguk.
Matlin Dóra
„Úgy éreztem, hogy 42 évesen itt az idő, ebbe most bele kell állnom” – mondja Bódy Gergő rádiós műsorvezető arról, miért döntött úgy, hogy életében először szavazatszámláló lesz az országgyűlési választáson. Van egy kisgyereke, és úgy érzi, hogy az ő jövője érdekében két dolgot tehet: vagy elmegy az országból, vagy itt próbál tenni a demokratikus választásért. Bódy egyike annak a körülbelül 27-28 ezer embernek, akik az idén az ellenzéki együttműködés által támogatott Tiszta Választásokért Alapítvány 20K22 projektje és a Számoljunk Együtt! Mozgalom felhívására szavazatszámlálónak jelentkeztek. A választási törvény szerint civil szervezetek nem, kizárólag az önkormányzatok, pártok és független egyéni képviselőjelöltek állíthatnak szavazatszámlálókat, ezért végül a civilek által toborzott embereket is valamelyik ellenzéki párt delegálja.
A bizottságok 40 százalékában nem volt elegendő számláló
A választáson 10 243 szavazatszámláló bizottság működik majd, amelyek legalább öttagúak. Három tagot a helyi választási iroda javaslatára az önkormányzat választ, ők körülbelül nettó 33 ezer forintot kapnak a munkájukért. A többieket a pártok küldhetik – pártonként maximum két embert –, ők viszont ingyen dolgoznak. Mivel az ellenzéki pártok többsége pártszövetséget alkot, az Egységben Magyarországért két-két jelöltet delegálhat mindenhova.
A Fidesz mindig ügyelt arra, hogy emberei ott legyenek a bizottságokban. Legutóbb, a 2018-as országgyűlési választáson a kormánypárt egymaga közel annyi (14 533) szavazatszámlálót küldött, mint az ellenzéki pártok együttvéve (15 182). Ráadásul ez utóbbiak koordinálatlansága miatt a területi megoszlás igencsak aránytalanná vált: a bizottságok 40 százalékában nem volt, vagy csak mutatóba akadt egy-egy ellenzéki szavazatszámláló. „Megesett, hogy egy általános iskola épületében több szavazókör is működött. Az egyikben négy ellenzéki delegált ült, a másikban meg egy sem” – említ egy példát Pákozdi Éva, a Számoljunk Együtt! Mozgalom vezetője.
Bár a mozgalom már 2017 óta létezik, most először látnak esélyt arra, hogy minden szavazókörben legyen legalább két ellenzéki ellenőr is. Pákozdi ugyanakkor óvatos: korábbi tapasztalatai alapján úgy véli, hogy a közel 30 ezer jelentkezőből jó néhányan le fognak morzsolódni. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a szavazatszámlálás nem abból áll, hogy este odamennek, és néhány órán át számolnak, hanem kora reggeltől a késő éjszakába nyúló, egész napos, kemény munkáról van szó. Már a szavazókör nyitása előtt, reggel fél 6-ra oda kell érni a kijelölt helyre, és ritka, hogy valaki éjfél előtt hazajusson. Ráadásul idén a parlamenti választással egy időben megtartandó, gyermekvédelminek nevezett népszavazás is nehezíti a dolgot, ami még több papír átnyálazását és még több adminisztrációs munkát jelent.
A szavazatszámlálók korábbiaknál aktívabb és sikeresebb toborzása egy meglepő változást is hozott. A bizottságok átlagéletkora eddig meghaladta a 65 évet, most viszont látványosan megfiatalodott a csapat. Jellemzően a negyvenes-ötvenes korosztályba tartozók jelentkeztek, de az eddiginél több a húszas-harmincas éveiben járó is. Férfiak és nők nagyjából fele-fele arányban, nagy részük budapesti vagy a megyeszékhelyeken él, de többségük a mobilitást is vállalta. Ez komoly koordinációs feladatot jelent, a szavazatszámlálók jelentős részének pedig azt, hogy „el kell hagynia a komfortzónáját”: a lakhelyétől távol, jellemzően kisebb településen kell majd dolgoznia.
A Számoljunk Együtt! minden jelentkezőtől begyűjtötte, hogy a lakóhelyén kívül van-e preferált települése vagy tájegysége (például ahol üdülni szokott, vagy ahol rokonai élnek), illetve hogy milyen messzire tudna elutazni, ha a helyzet úgy kívánná. A beosztást ezen információk alapján, egy algoritmus segítségével készítik el. Bódy Gergő például Budapest 150 kilométeres körzetében vállalt számolást, tudva, hogy ennek benzin- és szállásköltségeit magának kell kifizetnie. Tisztában van azzal, hogy két éjszakát is a számára kijelölt településen kell töltenie, hiszen már előző nap célszerű ott aludni, és a számlálás után, fáradtan nem lesz ereje hazavezetni. A szervezők ugyanakkor adománygyűjtést is terveznek, hogy némi költségtérítést tudjanak adni a távolra utazóknak.
Hogy miért olyan fontos az ellenzéki jelenlét a bizottságokban, azt az Unhack Democracy civil szervezet kutatásai jól mutatják. 2018 óta több mint ezer szavazatszámláló beszámolóját gyűjtötték össze négy választásról (a 2018-as országgyűlési, a 2019-es EP- és önkormányzati, illetve a 2020-as borsodi időközi), és megdöbbentő eredményekre jutottak. A megkérdezett szavazatszámlálók 11–18 százaléka nem jegyzőkönyveztette az általa észlelt szabálytalanságot, mint például a szavazók befolyásolását, a telefon használatát a szavazóhelyiségen belül, a mozgóurnával szavazó idősek megfélemlítését vagy a bizottsági tagok jogköreinek korlátozását. Ahol mégis panaszt tettek, ott – néhány kivételtől eltekintve – formai okokra hivatkozva nem indítottak eljárást.
Saját halotti anyakönyvi kivonatát is aláírná, csak mehessen haza pihenni
„Úgy láttam, a polgármester asszony sakkban tudta tartani az embereket. Nagyon sokszor megesett, hogy az ikszelés után elém tették a szavazólapot, a szemembe néztek, és megkérdezték: ugye láttam, hogy azt a nevet húzták be? Százszor hallottam, hogy kattan a fényképezőgép a fülkében, illetve láttam, hogy villan a vaku” – idézte fel egy neve elhallgatását kérő szavazatszámláló a 2019-es önkormányzati választáson általa tapasztalt „furcsaságokat”.
Barlai Melani, az Unhack Democracy egyik alapítója szerint a szavazatszámlálókat eddig nem készítették fel rendesen, így a szabálytalanságok észlelésénél elbizonytalanodtak, nem tudták, mitévők legyenek. Másfelől, különösen a kistelepüléseken, még az ellenzéki delegáltak is részei a helyi függőségi viszonyoknak, például ők vagy a rokonaik közmunkások, ezért tartanak a következményektől. Barlai maga is többször volt szavazatszámláló, a legutóbbi EP-választáson egy ukrán határ közeli faluban. „Összeszokott kis társaság volt, akik legalább tíz éve nem láttak ellenzéki delegáltat, nem ellenőrizte őket senki” – meséli a szavazatszámláló bizottságról. Rögtön reggel alá akarták íratni vele az üres jegyzőkönyvet, mondván: ez a jegyző kérése, mindig így szokták csinálni. Mivel ez az eljárás törvénybe ütközik, ő ezt nem tette meg, amit kisebb vita után a többiek elfogadtak.
Az eset azért is tanulságos, mert a jegyzőkönyv vezetése és aláírása az egyik legfontosabb pont. A nap végén már mindenki kimerült, pedig ilyenkor kell a legjobban résen lenni. „A 2018-as választáson egy idős hölgy annyira fáradt volt, hogy azt mondta, ő már a saját halotti anyakönyvi kivonatát is aláírná, csak mehessen haza pihenni” – idézi fel a nap legkritikusabb részét Barlai. Az Unhack Democracy Számolj a Demokráciáért! kampánya keretében ezért összeállítottak egy e-learning tananyagot, amely nyolc modulon keresztül készíti fel szavazatszámlálókat. Tesztek kitöltésével ellenőrizhetik, hogy mennyire tanulták meg a szabályokat, amit konkrét esetek megoldásánál magabiztosan alkalmazhatnak. „Erős igazságérzetű és jogtudatosságú emberek jelentkeznek a feladatra, nem félek attól, hogy nem szólalnak fel, ha rendellenességet tapasztalnak. A helyi függőségi viszonyokat persze ők sem tudják befolyásolni, a kritikus eseteket jegyzőkönyveztetni viszont igen” – mondja Barlai, akinek a reményei szerint ez a választás kontrolláltabb körülmények közt zajlik majd, mint sok más előző.