A Liget kapujaként szolgáló új Néprajzi Múzeum a térszint alá futó, majd afelé emelkedő építészeti megoldással két részre válik szét. Az épület különlegessége azonban nemcsak a két szárnyat formázó épületrész, hanem a közel félmillió „pixelből” kirakott homlokzati díszítés, amely húsz magyar és húsz nemzetközi – többek közt venezuelai, mongol, melanéz – néprajzi motívumot fogalmaz újra kortárs szellemben, amolyan high-tech fémcsipkeként borítva be az épületet. A több mint hétezer négyzetméteres tetőkert legmagasabb pontjáról lenézve csodás panoráma tárul a látogató elé, lepillantva kicsit úgy érezni, mintha az épülettel együtt megemelkedne a liget zöld szövete. Nem csoda, hogy a Ferencz Marcel (Napur Architect) tervezte épület már számos építészszakmai díjat bezsebelt, így a nemzetközi ingatlanszakma egyik legnagyobb presztízsű megmérettetésén, a londoni International Property Awardson 2018-ban a tervei alapján a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették. Érdekesség, hogy ikonikus formája mögött különleges műszaki megoldásokat is felvonultat, íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja. E megoldás középületeken nemcsak itthon, de egész Európában is ritkaság.
– A Néprajzi Múzeum új épületének átadása nemcsak a gyűjtemény történetében számít mérföldkőnek, hanem a Liget Budapest Projekt megvalósításának is fontos állomása. A projekt jelenleg Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztése. A százötven éves Néprajzi Múzeumnak eddig nem volt saját épülete, egészen mostanáig. Nagy nemzeti közgyűjteményként utoljára ugyanis a Szépművészeti Múzeum kapott otthont Budapesten – mondja Baán László, a projekt miniszteri biztosa.
– A ház a természet kiragadott eleme szeretne lenni, igazodni ahhoz a nagy egészhez, amit a természet részeként az építészet képvisel. A két szárny, mint az agy jobb és bal agyféltekéje: a zajosabb a vendégváró szárny, míg a másik, csendesebb oldal a tudományos elmélyülést szolgálja – fejti ki Ferencz Marcel építész.
A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, ami eredendően az intézmény igényeinek megfelelően jött volna létre. Most a múzeum a korábbi kiállítóterek többszörösét veheti birtokba ebben a kifejezetten számára tervezett épületben. A városligeti helyszínnel tulajdonképpen hazatér: a nagyközönség előtt 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.
– Alighanem a legnagyobb múzeumi műtárgykollekció költöztetése zajlott le hazánkban. A hozzánk hasonló intézményeknél ez a folyamat minimum öt, de inkább hét évig tart, és a költözés után egy-másfél évvel nyitnak új kiállítást – mondja Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, hozzátéve, hogy a Néprajzi Múzeum májusi nyitásakor rögtön három különleges kiállítással is várja a látogatókat. A múzeum első időszaki kiállítása Megérkeztünk címmel nyílik, és a gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy különleges válogatást. Az interaktív Zoom egészen egyedi perspektívából tekint a múzeumi gyűjteményre, itt kapott kiemelt szerepet a tárlatban rendkívül látványos módon megjelenített, a mennyezeten rögzített, fejünk felett lebegő, egyetlen fatörzsből faragott, hétméteres bödönhajó, valamint új összefüggésbe került e kiállítótérben az 1673-as székely kapu. A Kerámiatér az egyik leglátványosabb vizuális elem: a folyosószerű elrendezésben mintegy négyezer műtárgyat vonultat fel.
A május 23-án megnyílt múzeum rögtön egy rangos nemzetközi konferenciával indít: a What’s Up EthnoConference, az európai néprajzi múzeumok konferenciája május 25–27. között skandináv, német, brit, észt, szlovák, finn, belga, olasz és más múzeumok előadóit látja vendégül. A Néprajzi Múzeum a nyitó héten keddtől vasárnapig hosszabbított nyitvatartással, este 8 óráig látogatható.
